ÖNÉLETRAJZ 1941-ben születtem Munkácson. A budai József Attila Gimnáziumban érettségiztem kitűnő eredménnyel. 1966-ban végeztem az ELTE magyar--könyvtár szakán. Harmadéves koromtól tagja voltam a politikai botrányt okozott egyetemi irodalmi folyóirat, a Tiszta Szívvel szerkesztőségének. Esti Egyetem esztétika szakosítóját, majd az ELTE szociológia szakát végeztem el. 1971-ben védtem meg A munkások és az olvasás című egyetemi doktori disszertációmat. 1997-ben Olvasatok című könyvemmel Ph.D. fokozatot szereztem. 2000-ben valásszociológiai téműájú könyvemmel habilitáltam. 1976-ben a munkások művelődésével kapcsolatos kutatói és publicisztikai tevékenységemért SZOT-dijban részesültem. Olvasás- és irodalomszociológiai tevékenységemért 1993-ban Szinnyei József díjat szociográfiai munkásságomért 2003-ban Szabó Zoltán díjat kaptam. 2002-től részesülök Széchenyi István ösztöndíjban. Első munkahelyem a MTA Könyvtárának levéltári csoportja volt. 1968-tól 1985-ig az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjának olvasáskutatási osztályán dolgoztam, amelynek hét éven keresztül vezetője is voltam. Tucatnyi szociológiai és szociálpszichológiai kutatások keretében vizsgáltam a munkások és az értelmiségiek olvasási szokásait, az olvasói ízlést és az irodalmi művek befogadását. Fél tucat könyvem és több tucat tanulmányom jelent meg ebben a témakörben. 1985-ben átkerültem a Vitányi Iván vezette Művelődéskutató Intézetbe, ahol vallásszociológiával kezdem el foglalkozni, nevezetesen az egyházközségek és a katolikus kisközösségek működésével és a papi pálya konfliktusaival, elsősorban szociográfiai módszerekkel. 1990 és 95 között az Országos Közoktatási Intézetben végeztem kutató és fejlesztő tevékenységet a vallástan, embertan és erkölcstan szakreferense. Én dolgoztam ki a Nemzeti Alaptantervbe bekerülő emberismeret tárgyat, s ehhez tantervet, tantárgyi útmutatót, tankönyvet és tanári segédkönyvet készítettem. 1972-től tanítottam különböző főiskolákon és egyetemeken: művelődés-, olvasás-, művészet-, irodalom- és vallásszociológiát és embertant. 1996-tól 1998-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézetében egyetemi docensként oktattam pedagógiai filozófiát, művészet- és vallásszociológiát és embertant. 1999-től pedig a Veszprémi Egyetemen dolgozom, jelenleg az Antropológia és Etika tanszéket vezetem. Vörös Klárával közösen írt embertan tankönyveinken kívül gimnazistáknak szóló erkölcstan tankönyvet, továbbá Milne Micimackó-könyveinek feldolgozását szolgálandó munkáltató tankönyvet. 1976-ban kapcsolódtam bele az olvasótábor mozgalomba, 18 tábor szervezésében és vezetésében vettem részt, ebben a témában is több könyven és cikkem jelent meg. 15 éve működöm közre különböző - gyermek-, ifjúsági és kulturális - rádióműsorokban mint műsorvezető vagy szakértő. 1965-ben jelent meg első novellám a Tiszatájban, 1969-től hallhatók a Magyar Rádióban hangjátékaim, melyek közül a gyermek számára készültek közül több részesült különböző díjakban. Első meseregényem (Sárkányos mese igazából) kiadása mellett Kormos István tette le a voksot, a másodikat (Bumbala) Janikovszki Éva támogatta. „Felnőtt” regényemen (Megjelöltek) kívül tíz szociográfiám jelent meg és Varga Csabával közösen írt utópiám (Reformvár). Németh István Péterrel írt misztériumjáték kötetem (Origósdi) is kiadásra került. Hangjátékaimmal több ízben nyertem különböző hazai és nemzetközi díjakat. Szépirodalmi írásaim elsősorban a Kincskereső, Tiszatáj, Jelenkor, Új Forrás, Napjaink, az Új Forrás és a Viglia folyóiratokban jelentek meg. Az 1998-ban megjelent Csigamese című mesekönyvem a magyarországi IBBY szervezete díját kapta. Világverseny a berekben című mesekönyvem az 1999. évi, Ipiapi atya című regényem a 2000. Ünnepi Könyvhét kiadványaként jelent meg. A mostani 2004. évi könyvhéten pedig Kalamona-kalamajka című mesekönyvemmel is szerepel a Móra kiadó.