A társas-érzelmi kompetenciák szerepe a tanulási készenlétben és gyermekeink egészségében, valamint hosszú távú jóllétükben
1. rész
2023. március 16.
Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus
Az önkontroll és a hosszú távú jóllét
Korábban egy olyan tanulmányt adtam közre, amely azt boncolgatja, hogyan határozza meg a gyermekkori önkontroll kicsinyeink iskolai előmenetelét, hosszú távú anyagi jóllétét, családi életét, egészségét 30 év távlatában. A 2011-ben, a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America hasábjain megjelent kutatás1 arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a gyermekkori önkontroll szintje megjósolta a későbbi felnőttek fizikai egészségét, gyógyszer- és alkoholfüggőségét, tanulmányi végzettségét és pénzügyi előmenetelét, valamint a törvénnyel való összeütközésük gyakoriságát is.2
A fenti ismertetés azért volt különösen érdekes számomra, mert 2021-ben jelent meg „Hogyan győzd le a haragod” címmel egy olyan fejlesztő munkafüzetem, mely kifejezetten a nehéz érzelmek kezelését, az érzelemkifejezés árnyalását és az impulzusok kontrollálását célozza meg. A kiadvány maga nemcsak az önkontrollt, hanem tágabb értelemben a társas-érzelmi kompetenciák fejlesztését is feladatának tekinti. Érdemes-e ezen szocio-emocionális készségek fejlesztésére hangsúlyt fektetni, és ha igen, miért?
A „finom készségek” a közegészségügy fókuszában
Az egyértelmű választ a fenti kérdésre az American Journal of Public Health hasábjain 2015-ben megjelent kutatás adja meg3. A szakembereket amiatt kezdték el foglalkoztatni azok a korai képességek, amik a gyermekek egészséges felnőtté válásában meghatározó szerepet játszanak, mert egyre inkább köztudottá vált a tény: a társas és érzelmi funkcionalitás nem megfelelő szintje az, ami számos közegészségügyi probléma középpontjában áll (szerhasználat, elhízás, erőszak). Így az oktatásügy mellett már az egészségügy látóterébe is bekerültek az úgynevezett „nem-kognitív képességek”4.
Az egészségügy érdeklődését a finom készségek („softer” skills) iránt tulajdonképpen az csigázta fel, amikor kikristályosodott, hogy az IQ önmagában nem mutatója a későbbi eredményességnek. Sőt, bebizonyosodott, hogy ahhoz, hogy megjósoljuk egy csemete munkában való sikerességét, az IQ-ban manifesztálódó kognitív képesség igen kevésnek bizonyul. A későbbi beválás igazi mércéje a „tanulmányok befejezése, vagy tanulmányi mérföldkövek elérésének a képessége” lehet – mely nem csupán kognitív készségeket, de olyan kritikus nem-kognitív jellemzőket is magában foglal, mint az önszabályozás, pozitív attitűd, motiváció és tudatosság. Jogosan vetődött fel tehát, hogy ezen képességek nemcsak a kicsik akadémiai pályafutására lehetnek hatással, hanem akár hosszú távú egészségükre és jóllétükre is.
Kognitív és nem-kognitív készségek
Mik tehát a kognitív és a nem-kognitív képességek? A kognitív készségek célorientált feladatokban nyilvánulnak meg, mint a problémamegoldási képesség és a tesztekkel mérhető akadémiai készségek. A nem-kognitív képességek közé pedig azokat a „finom készségeket” soroljuk, mint a viselkedési jellemzők, az érzelem- és önszabályozás, a pozitív attitűd és a motiváció, a tudatosság, a figyelem és a társas képességek.
A nem-kognitív és a kognitív képességek valójában folyamatos interakcióban vannak egymással – a legjobb példa erre csemetéink iskolai előmenetele. Nem kell oktatáskutatónak lennünk, szülőként nap mint nap megtapasztaljuk a tényt, hogy az intézményi mérföldkövek teljesítése, illetve az iskolai feladatok megoldása gyermekünk intellektuális képességei mellett legalább ugyanekkora mértékben függ a kicsi érzelem- és önszabályozásától, pozitív hozzáállásától és motivációjától, figyelmétől és tudatosságától is. Fontos tehát megértenünk, hogy mind a kognitív, mind a nem-kognitív készségek megfelelő szintje szükséges ahhoz, hogy a gyermek az előtte álló oktatási mérföldkövet sikerrel teljesítse.
A tanulási készenlét szerepe az iskolai pályafutásban
Magyarországon még nem igazán került fókuszba a tanulási készenlét fogalma, sok szülőben akkor tudatosodik a jelenség, amikor először hall róla. Mi is a tanulási készenlét? Tulajdonképpen nem más, mint a kognitív és nem-kognitív készségek kölcsönhatásának eredményeképpen előálló készenléti állapot. A tanulási készenlét magában foglalja a szociális kapcsolatok szabályozásának a képességét (társas készségeket), a megfelelő szintű figyelmet és a helyén lévő önkontrollfunkciókat is. Ez utóbbiak a kognitív készségekre hatva egy olyan érzelmi-pszichés állapotot idéznek elő, amelynek birtokában a padban ülő kisgyermek készen áll az elsajátításra.
A jó hír az, hogy a nem-kognitív képességek igen jól fejleszthetők; emiatt is kerültek mind a megelőzés, mind a korai intervenciós programok középpontjába szerte a világban.
A kutatás eredményei
Jones és társai szerint a nem-kognitív készségek egyik kulcstényezője a szociális kompetencia: az a készségegyüttes, ami magában foglalja a szociális helyzetek megfelelő megoldását, a felelősség helyes kezelését, és azokat a készségeket, amelyek a társas és érzelmi tapasztalatok megfelelő kezeléséhez szükségesek. Az így meghatározott szociális kompetenciát mérték meg 753 óvodáskorú gyermeknél, majd újra megvizsgálták a későbbi felnőtteket 19 évvel később. A kimeneti méréseknél az iskolai végzettséget, a foglalkozást, a bűnözést, a mentális egészséget és a szerhasználatot vették górcső alá. Mit találtak az egyes részterületeken? A tanulmányi végzettség és munkaviszony tekintetében az óvodai szociális készségek megjósolták azt, hogy a csemete időben leérettségizett-e, szerzett-e diplomát, valamint azt is, hogy munkaviszonyban volt-e fiatal felnőttkorában. Az igazságszolgáltatással való összeütközésben is határozott minták rajzolódtak ki. Magasabb szintű korai szociális képességek mellett a fiatal felnőttnek kevesebb összeütközése volt a törvénnyel, de még bíróságon is kevesebbszer fordult meg. A szerhasználat és a korai társas készségek szintén összefüggést mutattak. Egészen pontosan a mértéktelen alkoholhasználati epizódok és a marihuánahasználat mutatott nagy fokú összefüggést. A kapcsolat a mentális egészség tekintetében is tetten érhető volt: a korai proszociális készségek következetesen és biztosan megjósolták, hogy az érintett fiatal hány évig szedett gyógyszert érzelmi és viselkedési okok miatt középiskolai tanulmányai során.
A kutatók tehát számottevő kapcsolatot tártak fel az összes vizsgált területen – de a leginkább meglepő eredményt az óvodáskori agresszió és szociális kompetencia, valamint a későbbi bűnelkövetésben való részvétel összefüggése mutatta. A korai társas készségek mértéke ugyanis következetes, tiszta bejóslója volt a jövőbeli törvénnyel való összeütközésnek.
A szociális készségek fontossága
A tanulmány konklúziója tehát az, hogy a korai társas kompetencia igen fontos hatást gyakorol a kisgyermekek fejlődésének egyes területeire, amelyek együttesen egész életciklusát alapvetően befolyásolják. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a finom készségek fejlesztése nem „csupán” az egyéni életutat, de a közegészségügy egészét, valamint a közbiztonságot általában is befolyásolja.
Mit tehetünk?
Mi magunk mindenképp változtathatunk mikrokörnyezetünkön, ha tudatosítjuk az American Journal of Public Healthben közreadott eredményeket, és fejleszteni kezdjük gyermekünk társas készségeit.
Ajánlom erre a célra a „Hogyan győzd le a haragod” című kiadvány mellett hamarosan megjelenő „Hogyan legyél nyitott és kitartó” című, társas-érzelmi kompetenciafejlesztő munkafüzetemet is. Hogy addig se unatkozzunk, amíg az új kiadvány megjelenik, a következő két cikkemben 5 olyan készség fejlesztéséről írok majd, melyek e lágyabb képességeket erősítik.
Ha tetszett ez az írás, szeretettel várom a Kovácsemesekönyvek Facebook oldalon a hosszabb verzióval!
1 Terrie E. Moffitt et al. A gradient of childhood self-control predicts health, wealth, and public safety. 2011. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
2 Moffitt és szerzőtársai cikke a Kovácsemesekönyvek saját Facebook-oldalamon elérhető
3 Jones, Damon E. 2015. Early Social-Emotional Functioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten Social Competence and Future Wellness. American Journal of Public Health.
4 A kognitív funkciók olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.). Forrás: https://esem.hu/szotar/kognitiv/, letöltve: 2022. 12. 13.
Felhasznált irodalom
Jones, Damon E. 2015. Early Social-Emotional Functioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten Social Competence and Future Wellness. American Journal of Public Health.
Moffitt, Terrie E. 2011. A gradient of childhood self-control predicts heath, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America.
Szloboda-Kovács, Emese 2021. Hogyan győzd le a haragod. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Szloboda-Kovács, Emese 2023. Hogyan legyél nyitott és kitartó. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Hogyan győzd le a haragod
Móra Könyvkiadó, 2021.07.28.
Negatív érzelmeink módosításának, árnyalásának képessége, a velük való megküzdés egész életünkben egy kritikus készség. Ennek a fontos kompetenciának a korai kibontakoztatásához ad könnyen követhető stratégiát és szemléletes eszközöket a kiadvány.
Hogyan legyél nyitott és kitartó
Móra Könyvkiadó, 2023.04.19.
„Miért nem vagy egy kicsit kitartóbb?!” Vajon melyik szülő száját nem hagyta még el ez a mondat… A kérdés az, hogy mit érünk el valaminek a számonkérésével, amiről gyermekünk azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá.
