Százpettyes katica
Mesék, novellák, kiadatlan írások
Hogyan lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni.
Korcsoport:
6+Kategória:
Lázár Ervin könyveiKiadó:
Móra KönyvkiadóSorozat:
Megjelenés:
2019.04.19.
Oldalszám:
96
Szállítás:
2-4 munkanap
Raktári kód:
MO3854
EAN:
9789634862710
Méret [mm]:
168 x 240 x 12
Tömeg [g]:
440
Eredeti ár:
2 999 Ft
Online ár:
2 459 Ft
Leírás
Hogyan lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni.Nemzedékek nőttek fel Lázár Ervin meséin, ám a Szegény Dzsoni és Árnika szállóigévé vált párbeszédeit idéző mesenovellák eddig csak a szerző felnőtteknek szóló novellásköteteiben kaptak helyet. A hiánypótló válogatás három asztalfiókban maradt szöveggel válik teljessé. Mikkamakka és Vacskamati verse a két macskaképű erdőlakó új arcát mutatja meg, az Országmese pedig különleges, kísérletező szöveg, amely néhány hungarikum keletkezésének legendáját idézi meg.
A kötet illusztrátorai: Bódi Katalin, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Kismarty-Lechner Zita,
Maros Krisztina, Sásdi Laura, Schall Eszter, Tóth Emese.
A kötet illusztrátorai: Bódi Katalin, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Kismarty-Lechner Zita,
Maros Krisztina, Sásdi Laura, Schall Eszter, Tóth Emese.
A kötet megjelenését támogatta a
Történetek sehányéveseknek
Utószó
Engem éppen akkor ejtett rabul a Szegény Dzsoni és Árnika világa,amikor a legtöbben el szoktak távolodni a meséktől: kamaszkoromban. A középiskolám irodalmi színpadán éveken át küzdöttem azért, hogy megrendezhessem,az utolsó előadásra pedig még a szerzőt is sikerült elcsalnom. A darab után beszélgettünk Lázár Ervinnel, és elmondta, hogy gyerekként minden áldott nap tíz kilométert gyalogolt alsó-rácegrespusztai otthona és az iskola között. Ezt a felejthetetlen útvonalat örökíti meg Az óriás és a Hóban című önéletrajz iihletésű írásában is.
Az életre szóló találkozás után falni kezdtem a novelláit is. Rá kellett ébrednem, hogy ezek többsége szintén sehányéveseknek szól,különösen az úgynevezett mesenovellák, amelyekben jellemzően egy kislány vagy egy kisfiú beszélget a (sokszor írói válságban leledző) apafigurával. Már akkor, tizenévesen meglepett, hogy ezek a filozofikus és nagyon is realista,életszagú szövegek miért csak novellás kötetekbe száműzve érhetők el ahelyett,hogy legalább egy részük illusztrált gyerekkönyvben is megjelenne.
A kötet igazi kuriózuma mégsem ezeknek a kevésbé ismert szövegeknek az újrakiadásában keresendő, hanem egy valóságos nyomozás eredménye. Abban a kiváltságos helyzetben voltam ugyanis, hogy Vathy Zsuzsa, Lázár Ervin házastársa felkérésére éveken át rendszeresen ülhettem mesterem íróasztalához a hagyaték gondozása miatt, és a szó szoros értelmében az asztalfiókból került a kezembe egy felirat nélküli mappa, amely az Országmesét rejtette. Ez az évszám nélküli, gépelt formában ránk maradt, minden bizonnyal kései kézirat ebben a válogatásban jelenik meg először, mint ahogy a két kötetkezdő költemény is.
Mikkamakka és Vacskamati versére igazán különös körülmények között találtam rá. A szerző számítógépének környékét rendezgetve régi flopilemezekre lettem figyelmes, ám a nagy részüket már nem lehetett a számítógép meghajtójával beolvasni, ezért Zsuzsa arra kért, hogy egy ismerős segítségével végezzünk adatmentést a lemezeken, hátha előkerül néhány kincs. Ugyanígy jártunk el a Lázár család kisszékelyi nyaralójában maradt lemezekkel és az ottani számítógépadataival is. Igen ám, de az adatmentést követően a dokumentumok többsége szinte teljesen értelmezhetetlen, rejtjeles üzenetként jelent meg a képernyőn. Lázár Ervin Q című novellájára emlékeztetett a helyzet, amelyben az önérzetes írót először a magánhangzók, majd a mássalhangzók is cserben hagyják, csak a Q marad neki.
Vacskamati versének utolsó három sora például így festett:
R’)R’gben tR’?R’rsz R’?R’ssze,
te fR’)R’lkR’GR’llR’ŁR’s lR’GR’ttyR’ŁR’ ,
te dinnye, te bR’?R’szme!
Macska Vathyval, vagyis Vathy Zsuzsával jó időbe telt, mire sikerült megfejtenünk, melyik krikszkraksz melyik ékezetes betű helyett szerepel, és életre szóló élmény volt először elolvasni a rekonstruált verseket. Remélem, a felfedezés öröme járja majd át a sehányéves olvasókat is a nyolc kiváló kortárs grafikus rajzaival megjelenő kötet olvasásakor.
Dávid Ádám
író, a sorozat szerkesztője
Olvass bele
1 előnézet
Beleolvasok
Nézz bele
1 videó
Belenézek
Kapcsolódó cikkek
3 cikk
Megnézem
