Lackfi János

Szerző

1971-ben születtem Budapesten, 1996 nyarán végeztem az ELTE magyar–francia szakán, 1996 szeptemberétől az ELTE magyar irodalomtörténeti bölcsészdoktor-iskoláján Nyugat-kutatással foglalkozom. 1994 őszi szemeszterében belga irodalomtörténetet és műfordításának problémáit elemző szakszemináriumot tartottam a pécsi JPTE Francia Tanszékén. 1995-ben TEMPUS-ösztöndíjjal fél évet töltöttem a brüsszeli ULB egyetemen. Öt éve tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékén, ahol a 19. század francia költészetéből kötelező szemináriumot tartok. Kezdettől vezetem a tanszék műfordítóműhelyét. Az utóbbi időben 1945 utáni magyar irodalmat és fiatal magyar irodalmat is oktatok ugyanott a magyar tanszéken. 1987-től publikálok verseket, kritikákat, műfordításokat különböző folyóiratok (Holmi, Liget, Kortárs, Hitel, Élet és Irodalom, Parnasszus, Jelenkor, Műhely, Vigilia, stb.) hasábjain. 1991-ben a Művészeti Alap fiatal alkotók számára kiírt ösztöndíjában részesültem. 1992-ben jelent meg Magam című első kötetem (Gérecz Attila-díj), 1995-ben a második, a Hosszú öltésekkel (a MAOE Hidas Antal-jutalma), 1998-ban a harmadik, Illesztékek, 2000-ben a negyedik, Öt seb, 2001-ben az ötödik, Elképzelhető címmel. 1998-ban alkotói tevékenységemért Soros-ösztöndíjjal, francia műfordítói munkásságom elismeréseképpen a Société des Gens de Lettres Illyés Gyula-díjával jutalmaztak, 2000-ben József Attila-díjat kaptam. Több vers- és műfordítás-pályázaton (legutóbb a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty-pályázatán) díjat nyertem. 2000-ben a fiatal prózaírókat támogató Hajnóczy Péter-ösztöndíjban, 2001-ben Déry Tibor-jutalomban részesültem. Rendszeresen közlök műfordításokat a francia, francia nyelvű belga, svájci és kanadai, valamint nyersfordítások alapján időnként a holland, a szlovén, a portugál, a német, az izraeli irodalom köréből is. Eddig tizennégy műfordításkötetem látott napvilágot, különböző lapokban publikált fordításaim terjedelmüket tekintve további kötetekre rúgnak. Francia vagy belga blokkot közölt szerkesztésemben a Magyar Napló, a Múlt és Jövő, az Életünk, a Hitel és a Tiszatáj, Proust-különszámot az Enigma, luxemburgi összeállítást a Nagyvilág. Két éve részt veszek a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztésében. Költőként rendszeresen szerepelek felolvasóesteken, járom az országot és rendhagyó irodalomórákat tartok egyetemeken, gimnáziumokban. Verseimet eddig nyolc nyelvre fordították le, Bulgáriában a Szófiai Magyar Intézetben, Szlovéniában a medanai költő-fesztiválon, Belgiumban az “Escales littéraires d’automne” alkalmával léptem fel, Franciaországban nemrégiben a magyar év kapcsán szerepeltem több városban is. Franciára fordított kötetemet a Taillis Pré belga jelentette meg tavaly Signes de vie (Életjelek) címmel.