A Petőfi felvett, költői név, az anyakönyvben Petrovics Sándorként szerepel. Iskolaéveinek leteltével vándorszínésznek állt, majd Pestre került, és Vahot Imre lapjának, a Pesti Divatlapnak dolgozott szerkesztőként. A János vitéz című elbeszélő költeményét 1844 november-decemberében írta, és 1845-ben már önálló kötetként is megjelent. 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával és egy év múlva összeházasodtak. 1847-ben, a Toldi megjelenése után barátságot kötött Arany Jánossal. 1847 júniusának elején kisfiának ajánlotta az Arany Lacinak című versét. A két költő levelezése, játékaik – írói életművük része.

Élete és költészete szorosan kapcsolódik az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz, 1848. március 13-án írt Nemzeti dal című verse a forradalom egyik jelképévé vált. 1848 őszétől részt vett a szabadságharcban. Decemberben megszületett a kisfia, Petőfi Zoltán. 1849 elejétől Bem tábornok seregében szolgált, aki kedvelte őt, és óvta a csatáktól. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, Fehéregyháza határában.

Kép: Barabás Miklós litográfiáján (1848)