Róna Emy (Budapest 1904. febr. 20. –  1988. dec. 17.): grafikus, festő, érdemes művész (1983). Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manó növendéke volt. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Nevét Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvének illusztrálása tette ismertté. 1925-ben az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagja lett, amelynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1926-1928-ban Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt. 1928-tól ismét Budapesten élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott. Az 1930-as években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-36-ig Rómában ösztöndíjjal Ferruccio Ferrazzinél freskófestést tanult. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. Munkásságának fő területe a meseillusztráció volt. Csaknem 400 könyvet illusztrált, a legismertebbek: János vitéz, Óz, a csodák csodája, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi (több változatban), Öreg néne őzikéje, Bambi, Arany László, Andersen, Bazsov, Grimm stb. meséi.