Száz éve a kedvencünk Micimackó, Róbert Gida „csacsi öreg medvéje”

Az író fia, Christopher Robin 1921-ben, első születésnapjára kapta tedimackóját, akit egy, a londoni állatkertben élő, Winnipegből származó medvebocsról nevezett el Winnie-nek. A Pooh nevet egy hattyútól kölcsönözte, akivel az egyik születésnapján találkoztak (Micimackó angol neve Winnie-the-Pooh). Ugyanígy, a Százholdas Pagony is a kisfiú életének egy fontos teréhez kötődik. A mesebeli helyszín a Milne sussexi farmja közelében elterülő erdőt idézi meg, ahol sokat sétáltak együtt. Nyuszi, Kanga, Tigris, Bagoly, Malacka és Füles persze kitalált karakterek, de antropomorf jellegükből adódóan szerethetőségükben és esetlenségükben is könnyen magunkra ismerhetünk általuk.

A Micimackó világszerte hatalmas népszerűségre tett szert, több mint 80 nyelvre fordították le (még latinra is), némely országban több újrafordítást is megélt a százéves történet. Karinthy Frigyest annyira magával ragadta Milne meséje, hogy bár nem tudott angolul, mégis örömmel vállalta a fordítást. A szöveg nyersváltozatát nyelvzseni nővére, Karinthy Emília, Mici készítette. „Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem, mint mikor távoli névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen. (...) Micimackó inkább a komikusan és emberien piszmogó szorongást [fejezi ki] a valósággal szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá” − írta Karinthy a Pesti Naplóba. A leleményes nyelvi megoldásokkal tűzdelt fordítás azóta is töretlenül közkedvelt.

A mese olyan népszerűvé vált, hogy számos színpadi adaptáció készült belőle, iskolai tantervekbe került be kötelező olvasmányként (Magyarországon 3–4. osztályban ajánlott), filozófiai értekezéseket, személyiségtípus-leírásokat is ihletett. A legismertebb adaptáció kétségkívül Walt Disney rajzfilmje, az 1977-ben bemutatott Micimackó kalandjai, amelyet több további film követett. Micimackónak csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán, de még utcát is neveztek el róla Budapest XXIII. kerületében.

Az első hazai megjelenés óta számos kiadást ért meg a Móra Kiadónál. A százéves mesehős rajongói pedig további adaptációkban, a Százholdas Pagonyban játszódó történetekben is találkozhatnak Micimackóval a kiadó portfóliójából.

Alan Alexander Milne (1882. január 18. – 1956. január 31.) angol író, humorista

Londonban született, ahol az édesapja által igazgatott magániskolában többek között H. G. Wells is tanította őt. Milne később a Westminster School, majd a Trinity Collage tanulója is volt, egy matematikai ösztöndíj keretében. Cambridge-i tanulmányai mellett a Granta című diáklapnál tevékenykedett mint író és szerkesztő. Matematikusi végzettségét 1903-ban szerezte meg, majd Londonba költözött, ahol szabadúszó íróként tevékenykedett. 1906-tól a Punch című szatirikus hetilapnak írt humoros verseket és esszéket. 1913-ban megnősült, majd 1915–1919 között az első világháborúban szolgált. Mivel a Punchnál már nem kapott munkát, a drámaírás felé fordult, és jelentős sikereket ért el benne könnyed komédiákkal. Népszerű detektívregényt, valamint gyerekeknek szóló színdarabot is írt. 1920-ben született meg fia, Christopher Robin Milne, akinek számos gyerekverset írt. A neki szóló mesékből állt össze két legismertebb kötete, a Micimackó (Winnie-the-Pooh, 1926) és a Micimackó kuckója (The House at Pooh Corner, 1928) is, amelyeket Ernest Sephard illusztrációi gazdagítanak. Milne 1952-ben bekövetkezett agyvérzését követően visszavonultan élt sussexi otthonában.