Nincs engedélyezve a javascript.

A családok kiadója - interjú Dian Viktóriával

A közelmúltban vetted át a Móra Kiadó főszerkesztői tisztségét. Milyen elvárásokkal kell szembenézni a több generációt felnevelő, legnagyobb múltú hazai ifjúsági kiadó élén?

Mivel 12 éve dolgozom a kiadóban szerkesztőként, a Móra Kiadó sajátos kihívásai nem jelentenek újdonságot. Eddig is azzal küzdöttünk, hogy a kiadót elsősorban a klasszikus kiadványairól, sorozatairól, a hazai és a nemzetközi gyerekirodalom legnevesebb szerzőinek műveiről ismerik, és a kortárs kiadványainkkal kevésbé tudunk kitűnni az újonnan vagy néhány éve alakult kiadók közül. Nehézséget jelent az is, hogy a Móra olvasói több generációból kerülnek ki: nagyszülők, nyugdíjas és aktív pedagógusok, modern szülők és mai óvodások, iskolások, kamaszok – a könyvek küllemében és tartalmában is nehéz mindenkinek egyszerre megfelelni, néha félünk, hogy az óvatos középszer irányítja a döntéseinket.

Nem ütközik-e a Magyarországon jellemző nosztalgikus kultúra és a modern gyermekirodalom igénye a Móra profiljának alakításakor? Hogyan őrizhető meg a folytonosság?

Ha a mai gyerekkönyvek többségét nézzük, az 1970-es 80-as években sokkal „bevállalósabb”, szókimondóbb könyvek születtek. A Móra régi szerkesztőitől azt a felfogást tanultam, hogy a jó gyerekkönyvnek feladata van: segít élni, lehetőséget ad az önmegértésre, tanít gondolkodni, kérdéseket feltenni. A kortárs magyar gyerekkönyvek többsége nem ilyen, valós konfliktusok nélküli, többnyire szórakoztató, kedélyes könyvek születnek, ideális családokat ábrázoló történetek, szépelgő mesék, virtuóz nyelvi játékokban kifulladó költemények, külföldi trendeket követő fantasyk. Amikor egy szerző tanácsot kér tőlem, hogyan írjon egy témáról, mindig olyan magyar írót ajánlok mintának, aki látásmódjában közel áll hozzá: Aszlányi Károlyt, Mándy Ivánt, Móricz Zsigmondot, Fekete Istvánt… Fontos, hogy a kortárs szerzők művei beépüljenek egy irodalmi hagyományba, ezt látom az igényes nemzetközi gyerek- és ifjúsági szerzőknél is.

Mintha a könyvszakma általános válsága nem érintené a gyermekkönyvkiadást. Valóban virágzó e téren a könyvpiac, vagy ez csak a látszat?

Szerintem már láthatók a válság jelei, elsősorban a minőség terén érezhető devalválódás. Megcsappant a vállalkozó kedv, kevesebb progresszív kiadványt jelentetnek meg az amúgy nívós és kísérletező gyerekkönyvkiadók. Idén feltehetően a műcímszámok is csökkenni fognak.

Sokan mondják, húsz évvel ezelőtt ért véget a hazai gyerekirodalom aranykora, amikor a legnevesebb írók-költők tollából került ki a művek színe-java. Miként viszonyulnak ma a kortárs, „felnőtt” alkotók a gyerekirodalomhoz?

Nagyon sok pozitív változás történt az elmúlt évtizedben. Amikor a Mórához kerültem, a gyerekirodalom mostoha területnek számított, valamiféle alkalmazott irodalomnak, amely a felnőtteknek szóló szépirodalom peremén helyezkedik el, és amiről nem születnek kritikák. Az akkoriban megjelentetett ifjúsági írók közül alig maradt valaki a pályán. Mára ez a megítélés azért változott valamennyire, és az elmúlt években sok szépirodalommal foglalkozó alkotó vetemedett arra, hogy gyerekeknek is írjon. Ennek természetesen az is az oka, hogy valóban lendületet vett a gyerekkönyvkiadás az elmúlt 5-6 évben.

Előfordul-e, hogy a kiadó kér fel valakit ifjúsági mű megírására?

Aktuális a kérdés, mert a Móra Kiadóban ez eddig nem volt szokás. Ha bekopogtatott a szerző, és megtetszett az írása, a mű megjelentetésre került, aztán igyekeztünk a kezdő szerző pályáját egyengetni, és a további könyveit is kiadni. Így lett „mórás” szerző Dóka Péter, Balázs Ágnes, Sohonyai Edit, Kiss Attila, Vig Balázs. Most éppen változtatni szeretnénk ezen a hozzáálláson. Kollégáimmal, Dóka Péterrel és Dávid Ádámmal olyan pályázati kiíráson törjük a fejünket, amellyel egy kicsit felpezsdítenénk a kortárs ifjúsági regény állóvizét, és szándékaink szerint konkrét felkéréssel szerzőket is megkeresünk majd.

Kik azok a magyar szerzők a jelenből és a közelmúltból, akiket a leginkább kedvelnek az olvasóitok?

Lackfi János nevét említeném elsősorban, aki több műfajban is mindig színvonalas kötettervet hoz a kiadóba, legyen az gyerekvers, antológia, mese vagy műfordítás. Nógrádi Gábor a legkedveltebb ifjúsági szerzőnk, és rögtön a nyomában Balázs Ágnes Lufi-sorozata következik. J. Kovács Judit Kerekítő könyvcsaládja és Marék Veronika képeskönyvei a legkisebb olvasók között népszerűek.

Van-e a Mórának sajátos olvasói korosztálya, amelyet a leginkább igyekszik megszólítani?

Egy évtizeddel ezelőtt a kiadó elsősorban önállóan olvasni tudó gyerekek számára jelentetett meg könyveket. Janikovszky János tulajdonos szándéka volt a profilnyitás a hat év alatti korosztály felé, aztán a későbbi főszerkesztő, Merényi Ágnes már felnőtteknek szóló könyveket is beválasztott a kiadó kínálatába. Így mára kialakult egy elég széles spektrumú profil, amely leginkább úgy írható le, hogy a Móra a családok kiadója. Természetesen ehhez a történelmi múlt is hozzájárul, hiszen aligha akad olyan magyar család, amelynek a könyvespolcán ne lenne legalább egy mórás kötet, például az Ablak-zsiráf vagy A Pál utcai fiúk.

Úgy tűnik, a külföldről beszivárgó, piaci szempontok alapján kialakított zsánerek – „tinivámpíros”, fantasy, varázslós, romantikus stb. regények – tarolnak az ifjúsági irodalomban is. A Móra kínálatában viszont kevésbé látni a gyereklektűrt. Jellemző, hogy meghúzzátok valahol a határt? Egyáltalán kell-e határt húzni az ifjúsági irodalomban? Ha olvas a gyerek, az jó.

A Móra kínálatában is van bőven gyerek- és ifjúsági lektűr, hiszen ez is a gyerekirodalom része. Említhetném akár Darren Shan vámpíros könyveit, Démon-sorozatát, vagy a tavaly indított LOL sorozatunkat, amely elsősorban az angolszász romantikus és humoros bestsellereket gyűjti egybe. Mi ugyanolyan műgonddal készítjük elő ezeket a könyveket, mint a fajsúlyosabbakat, fontos, hogy igényes legyen a kiadvány, bármilyen műfajú is a könyv.

Állandó a panasz, hogy a gyerekek nem olvasnak, eltűnt a könyv az életükből. Ugyanakkor egyre-másra lehet kultikus sikerekkel találkozni, újakkal és örökzöldekkel egyaránt. Mi végül is az igazság?

Azt gondolom, hogy a gyerekek olvasnak, csak nem azt, amit mi szeretnénk, és nem azt, amit mi olvastunk gyerekkorunkban. Más a szövegek hordozója: napló helyett blogot írnak, honlapot szerkesztenek, és az internetről letölthető szövegeket olvassák. Feltűnő, hogy mennyire nagy szerepe van az erőszaknak és a szexnek, mint írói eszköznek a kortárs kamaszirodalomban, ehhez is hozzá kell szoknunk szerkesztőként. Nekünk kell változnunk, ha meg akarjuk szólítani őket.

A Móra immár kiadói csoportként működik együtt két fiatal gyerekkönyves műhellyel, a Csimotával és a Cerkabellával. Mi indokolta a szövetkezést, és mit jelent ez a kínálat alakítása szempontjából?

Mind a Csimota, mind a Cerkabella önálló műhely maradt a fúzió után is, a kereskedelem és a marketing területén van együttműködés. Mindkét kiadó szemléletét nagyon értékesnek tartjuk, és egyedi könyveikkel kiegészítik a Móra palettáját. Vannak közös szerzőink, néha ötleteket cserélünk, és együtt jobban tudjuk képviselni az érdekeinket.

Mivel készültök az idei Ünnepi Könyvhétre?

Az idei Ünnepi Könyvhétre három kortárs mesekönyvünk jelenik meg: Ijjas Tamás és Lackfi János közös kötete, A világ legrövidebb meséi, Dóka Péter Lila királylány című mesekönyve és Vig Balázs Puszirablók című műve. Mindhárom teljesen felforgatja a klasszikus meseelemeket, és mai érzésekkel, gondolatokkal tölti meg a hagyományos kliséket. A kötetek illusztrátorai – Molnár Jacqueline, Anne Pikkov és Radnóti Blanka – sok eredeti megoldással éltek.

Az ifjúsági próza területén Turbuly Lilla Viszlát, kosársuli! című lányregényével gazdagodik a Pöttyös sorozatunk, Nógrádi Gábor pedig új kötettel lepi meg rajongótáborát, a Dózsa György vezette parasztháború 500. évfordulójára írta meg A mi Dózsánk című regényét, amely lépést tart Dózsa szerepének mai történelmi megítélésével, és az időutazás segítségével átélhetővé teszi ezt a korszakot a mai gyerekolvasók számára. Komáromi Gabriella Janikovszky Éváról szóló monográfiája a gyermekirodalommal foglalkozó szakemberek számára kínál csemegét, és mindazoknak is ajánlható, akik szerették a Janikovszky-könyveket. Lázár Ervin művei közül pedig a Foci című képeskönyv angolul és németül is napvilágot lát Kőszeghy Csilla illusztrációival.

Milyen hosszabb távú terveitek vannak?

Fontosnak tartom, hogy a Móra Kiadó megfiatalodjon, legalábbis ami a szerzőgárdáját illeti, szeretném a kiadó életébe bekapcsolni a 20-as, 30-as generáció íróit. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek területén is sok lehetőség kínálkozik, több sorozatterven is dolgozunk egyszerre a kollégáimmal. Mostanában a Móra évente átlagosan 200 címet jelentet meg, ennek több mint a fele új cím, nem utánnyomás. Szeretném, ha „láthatóbb” lenne a kiadó kortárs kínálata, ha markánsabb, karakteresebb lenne, mint eddig.

Az interjút Laik Eszter készítette /Irodalmi jelen, 2014, június 10

Fotó: Dóka Péter

Forrás: http://goo.gl/b5cFRv

Foci

Foci

Lázár Ervin, Kőszeghy Csilla
Viszlát, kosársuli!

Viszlát, kosársuli!

Turbuly Lilla
A mi Dózsánk

A mi Dózsánk

Mentünk, láttunk, hazajönnénk

Nógrádi Gábor
Puszirablók

Puszirablók

Vig Balázs
Lila királylány

Lila királylány

9 mese

Dóka Péter, Anne Pikkov
A világ legrövidebb meséi

A világ legrövidebb meséi

Ijjas Tamás, Lackfi János, Molnár Jacqueline
Ablak-Zsiráf

Ablak-Zsiráf

Képes gyermeklexikon

Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes
A Pál utcai fiúk

A Pál utcai fiúk

A Gittegylet - bővített kiadás

Molnár Ferenc, Reich Károly, Dóka Péter