A jelen és a jövő diákjainak szól a megújult Ablak–Zsiráf, a kíváncsiság képes lexikona

2025-ben, a Móra Kiadó alapításának 75. évében minden eddiginél átfogóbban megújult az Ablak–Zsiráf gyermeklexikon. Nem csupán új, aktuális szócikkek találhatóak benne, hanem rendszerezettebbé, könnyebben kereshetővé is vált a kiadvány 50. kiadása. Az illusztrációk közé visszakerültek K. Lukáts Kató eredeti, a modern vizuális esztétikához is közel álló rajzai. Az Ablak–Zsiráf így az elkövetkező években is jól használható oktatási segédanyag vagy akár a gyerekszobák polcainak nélkülözhetetlen darabja lesz.

Az első, 1971-ben megjelent Ablak–Zsiráf lexikon szóanyagát Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes gyűjtötték össze. Mindketten a XX. század jelentős klinikai gyermek-szakpszichológusai voltak, akik részt vettek mese- és tankönyvek szerkesztésében is. Gyermeklélektan (1970) című kötetük máig alapmű a pedagógusképzésben. A közel ötvenöt éves képes gyermeklexikon több mint 1200 szócikket tartalmaz, felölelve azt az ismeretanyagot, amelyet egy 6-10 éves gyermeknek érdemes tudnia ahhoz, hogy eligazodjon a környezetében. A szerzők eredeti célja nem csupán az ismeretátadás volt, hanem a lexikonban való tájékozódás, az egymásra épülő szócikkek értelmezése által a logikai összefüggések megtanítása is. Egyszerűen mesélni szerettek volna a gyerekeknek érdekes dolgokról, úgy, hogy megértsék, és úgy, hogy ez gazdagítsa a világról való tudásukat, illetve fejlessze a gondolkodásukat.

Az elmúlt ötven évben többször is frissítették a lexikon szócikkeit (a kiadó ezt jelezte az átszínezett borítókkal), ahhoz azonban, hogy a kötet jobban illeszkedjen a mai kor elvárásaihoz – legyen szó akár iskolai, akár otthoni használatról –, átfogóbb megújításra volt szükség.

Az új Ablak–Zsiráf megőrzi hagyományos lexikon jellegét, ám néhány újdonság támogatja a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket abban, hogy célszerűbben használhassák. Az eddigi oktató célú szerkesztési elv helyett most a tájékozódás került fókuszba, a szócikkek nyelvezete értelmezőszótár-szerű lett, illetve a rendszerezésük segíti a könnyebb kereshetőséget. Ezt támogatják a gyűjtőszócikkek (például a hónapoknak vagy a hét napjainak a nevei eddig külön szerepeltek, most csoportosítva) vagy a tablóként elrendezett magyarázatok (például a kontinensek egy összefoglaló tablón történő megjelenítése). A technika intenzív fejlődése miatt számos eredeti szócikkhez a mai gyerekek már nem tudnak kapcsolódni, nem ismerik azokat a tárgyakat, amelyek a szüleik, nagyszüleik idejében még mindennapos használatban voltak. Ugyanakkor megjelentek olyan kifejezések a közbeszédben, amelyekről fontos magyarázatot adni egy ilyen átfogó lexikonban. A szerkesztési elv a szócikkek válogatásánál az volt, hogy olyan szavak szerepeljenek az Ablak–Zsiráfban, amelyek hosszabb távon támpontot adnak a világban való tájékozódásban. Így került be például a digitális, az informatika, a környezetvédelem vagy az online kifejezés.

A jelenlegi átdolgozás elvei között szerepelt:

• a szócikkek rendszerének erősítése, így támogatva a kereshetőséget;
• az elavult szócikkek törlése, illetve
• a szócikkek modern, a mai nyelvhasználat szerinti átfogalmazása, kiegészítése;
• a gyűjtőfogalmak kiszélesítése, amelyek összefoglaló jellegük miatt támogatja az egyes fogalmak egymásra épülését, összefüggéseit;
• új szócikkek megjelenése, amelyek hosszabb távon megőrzik aktualitásukat;
• a mai gyerekek megnövekedett vizuális igényének megfelelően nagyobb hangsúlyt kap a kötetben a képi világ. K. Lukáts Kató rajzai mellett az új szócikkeknél Tuza Edit kortárs grafikus illusztrációi kapnak helyet.

Az oktató-nevelő munka aktuális kihívása a digitális világ széles körű jelenléte a mindennapokban. A különböző képernyők már minden gyerek életében ott vannak, magától értetődően használják ezeket az eszközöket. Mégis fontos, hogy megtanuljanak „papíralapon” is tájékozódni, mert az ismeretszerzés logikáját, a rendszerezést innen elsajátítva tudják a digitális térben is alkalmazni. Emellett a nyomtatott könyvben való keresés és tájékozódás az olvasási, fogalmazási képességet, a lényegkiemelést, a vizuális kultúra fejlesztését is támogatja, azaz segíti a gyermeket abban, hogy sikeres felnőtté váljon. Emiatt az Ablak–Zsiráfot nemcsak az oktatáshoz kapcsolódóan, de a mindennapi családi életben is célszerű forgatni.

A Móra Kiadó további, online elérhető segédanyagokkal is támogatja a tanárok munkáját, amelyek arra mutatnak utat, hogy miként tudják az Ablak–Zsiráf lexikont tantárgyi koncentrációban alkalmazni (például nyelvtanórán az azonos alakú szavak, vagy akár a környezetismeret oktatásában). Ekképpen megvalósulhat az tanításban bevált jó hagyományoknak a modern mindennapokba való integrálása és élővé tétele.

Lukáts Kató (1900. április 15. – 1990. január 12.) grafikusként diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1925-ben. Ezt követően alkalmazott grafikai területeken dolgozott: reklámgrafikai munkákat, plakátokat, üzleti kártyákat, levélpapírokat, folyóiratcímlapokat tervezett. 1930-tól csomagolástervezéssel foglalkozott. Munkáit a népművészeti hagyományok tanulmányozásán túl erős dekoratív hajlam, stilizáló kedv, ornamentikateremtő készség jellemezte. Előadásmódja olykor puritán egyszerűséget, a tipográfia törvényeit tisztelő fegyelmet tükröz. Mindezek a képességek magas mesterségbeli tudással párosulva avatják őt a magyar art deco kiemelkedő jelentőségű alakjává. 1945 után tevékenysége kizárólag a tipográfia és a könyvtervezés, könyvillusztrálás területére korlátozódott, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó állandó munkatársa volt. A gyermekkönyvek, tankönyvek illusztrálása mellett készített diafilmeket, és rajzai gyermeklapokban is megjelentek.

Tuza Edit 1980. november 10-én született Kemecsén. A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium rajz szakára járt, majd 2004-ben a Nyíregyházi Egyetemen szerezte meg rajz és vizuális kommunikáció szakos diplomáját. 2010-ben ugyanott vizuális és környezetkultúra szakos mesterképzésen vett részt. Az egyetem elvégzése után alapfokon, ezt követően 2021-ig OKJ-s képzésben grafikustanulókat oktatott, valamint gimnáziumi évfolyamon vizuális kultúrát tanított. Hivatása gyakorlása mellett tevékenyen vesz részt tervezőgrafikai, illetve illusztrátori munkákban.

Farkas Judit (szerkesztő)

Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként és művelődésszervezőként, majd területfejlesztőként és könyvkiadói menedzserként szerzett diplomát. Oktatási területen pályázatok kiírásával, elbírálásával foglalkozott, később több pedagógiai projekt megvalósítójaként dolgozott.

A Mikkamakka című gyereklap egyik szerkesztője volt, majd irodalmi szöveggyűjtemények, pedagógus-ötlettárak, munkafüzetek, gyerekkönyvek szerkesztésében, valamint digitális feladatok és játékok kidolgozásában vett részt. Jelenleg egy online, adaptív tanulástámogató rendszer fejlesztését irányítja.