A jó tanuló felel és ír – Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetéről
2019. november 20.
Minden könyv emlékkönyv is egyben, vannak kötetek, amelyeknek már a borítói is meghívnak minket az utazásra, így aztán az olvasás élményének fennhatóságát kiterjesztik. A Móra kiadó szinte egyedülálló módon sok könyvét nem csomagolja újra, hanem meghagyja az élményt az eredeti fekvésében, azaz: úgy adja ki klasszikus köteteit, ahogy negyven vagy ötven éve. /PZL – 061.hu.
Ezek a klasszikusok tehát ugyanazokkal a vizuális együtthatókkal jelennek meg, amikkel az elmúlt fél évszázadban. Mert nemcsak a szöveg a kulturális örökségünk, hanem a könyvtárgy is. A Tanár úr kérem afféle karcolatgyűjtemény, 1916-ban jelent meg, az egyik utolsó állapotrajza a régi Magyarországnak, de persze szó sincs a háborúba ájult nemzetről, ugyanakkor az első, Reggel hétkor című fejezet nemcsak arról szól, hogy hősünk elkésik majd az iskolából, hanem az ideiglenességről is. A félálomban merengő Bauer arról vizionál, hogy ceruzával megrajzolta már Magyarország határait, de még nem húzta ki tussal. A tanára szerint „Szerbiából négyesre áll”, ami elég rossz jegynek számít ugyebár, a mai értékelésben a kettesnek felel meg.
És hogy a könyv milyen mélyen áll a történelemben, arról az Altmannról szóló szöveg is tájékoztatást ad. Ugyebár Altmann az év elején magyarosította nevét Katonára, és hogy mennyire megbánta szegény gyerek, amikora tanár a naplóban átlapozta az első oldalakat… Tehát ha Altmann Altmann marad, megúszhatta volna a felelést. A kötet nemcsak a gyerekkorunk emlékkönyve, a felelés, az osztálynapló lapozásának stressze, a házi feladatok okozta gyötrelmek lekottázása, hanem egyben egy képzeletbeli nyelvi múzeum is, ahová olyan már nem használt kifejezések is szerepelnek, mint a spongya, a mennyiségtan vagy éppen a tornaórák saslengése. Karinthy lajstromba veszi a klasszikus diákcsínyeket, a csontvázra cilindert, rozmárra bajúszkötőt rajzolás meghitt pillanatait, de megismerhetjük azt a megbocsáthatatlan bűnt is, amikor hősünk el akarja adni a stilisztika könyvét a Múzeum körúti antikváriumban.
Az 1916-os Tanár úr kérem még Vértes Marcell rajzaival jelent meg, a Móra kiadását már Kass János illusztrálta, utóbbi igazibb, elevenebb, tehát jól döntött a Móra, amikor annak idején újragondolta a könyv külalakját. Karinthy karcolatai a mai értelemben vett humort jelenítik meg, hiszen addig jórészt A helység kalapácsa és néhány Mikszáth Kálmán dolgozat jelentette az elsőszámú irodalmi humorforrást. A szövegeket az iskola élménye köti össze, egyébként önálló írásokról van szó, amelyek azért mégis rafináltan állnak össze egyetlen emlékkönyvvé. A jó tanuló felel című sziporkázó jelenet után természetesen A rossz tanuló felel című szöveg olvasható. A kötet parádés jellemrajzok gyűjteménye, a jó tanuló Steinmannt, vagy az óráról elkéső Bauer úgy jelenik meg előttünk, hogy nincs is szükségünk különböző filmes vagy színházi adaptációkra ahhoz, hogy életre keljenek.
Karinthy finom és intellektuális humorral örvendeztet meg minket, gondoljunk csak a Magyardolgozat című fejezetben olvasható két Petőfiről szóló dolgozatimitációra. Skurek Ferenc néven szignózott bűbájos dilettáns dolgozatát Parti Nagy Lajos is elirigyelhetné, és hiszen hol vannak még a posztmodern nyolcvanas évek végi dilettatáliák, a különféle rájátszások. Kevés olyan remeklése van a magyar prózairodalomnak, amelynek a fejezetcímei is köznyelviesültek, képaláírásokban, szóviccekben tűntek fel. Ott van például a Magyarázom a bizonyítványom, a Lógok a szeren, a Röhög az egész osztály vagy éppen a Jó tanuló felel.
Vagy hogy mást ne mondjunk, ott van a Hazudok című fejezet felütése. „Kezdetben voltak a betűk, és én így szóltam: „Úr ír”. Az úr a szerző szerint magas ember volt, fején fényes cilinderrel… Természetesen ez az úr maga volt Karinthy, aki nemcsak az osztályteremben izgulta végig a feleltetéseket vagy a tornaórákon a gyűrűgyakorlatot, hanem kalózkodott, indiánokkal sőt a marsi hangyákkal is harcolt… A hangyás történet pedig ugyebár akkora könyvbe van írva, mint egy ház és a lapjait gépek hajtják. Ez a hatalmas könyv valójában úgy 15 cm magas lehet, és Tanár úr kérem a címe.
forrás: nullahatvanegy.hu /2019.11.15./ PZL
