Nincs engedélyezve a javascript.

A jó tanuló felel és ír – Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetéről

Minden könyv emlékkönyv is egyben, vannak kötetek, amelyeknek már a borítói is meghívnak minket az utazásra, így aztán az olvasás élményének fennhatóságát kiterjesztik. A Móra kiadó szinte egyedülálló módon sok könyvét nem csomagolja újra, hanem meghagyja az élményt az eredeti fekvésében, azaz: úgy adja ki klasszikus köteteit, ahogy negyven vagy ötven éve. /PZL – 061.hu.

Ezek a klasszikusok tehát ugyanazokkal a vizuális együtthatókkal jelennek meg, amikkel az elmúlt fél évszázadban. Mert nemcsak a szöveg a kulturális örökségünk, hanem a könyvtárgy is. A Tanár úr kérem afféle karcolatgyűjtemény, 1916-ban jelent meg, az egyik utolsó állapotrajza a régi Magyarországnak, de persze szó sincs a háborúba ájult nemzetről, ugyanakkor az első, Reggel hétkor című fejezet nemcsak arról szól, hogy hősünk elkésik majd az iskolából, hanem az ideiglenességről is. A félálomban merengő Bauer arról vizionál, hogy ceruzával megrajzolta már Magyarország határait, de még nem húzta ki tussal. A tanára szerint „Szerbiából négyesre áll”, ami elég rossz jegynek számít ugyebár, a mai értékelésben a kettesnek felel meg.

061_hirek_tanar_ur_kerem1_2019_11_15_web.png

És hogy a könyv milyen mélyen áll a történelemben, arról az Altmannról szóló szöveg is tájékoztatást ad. Ugyebár Altmann az év elején magyarosította nevét Katonára, és hogy mennyire megbánta szegény gyerek, amikora tanár a naplóban átlapozta az első oldalakat… Tehát ha Altmann Altmann marad, megúszhatta volna a felelést. A kötet nemcsak a gyerekkorunk emlékkönyve, a felelés, az osztálynapló lapozásának stressze, a házi feladatok okozta gyötrelmek lekottázása, hanem egyben egy képzeletbeli nyelvi múzeum is, ahová olyan már nem használt kifejezések is szerepelnek, mint a spongya, a mennyiségtan vagy éppen a tornaórák saslengése. Karinthy lajstromba veszi a klasszikus diákcsínyeket, a csontvázra cilindert, rozmárra bajúszkötőt rajzolás meghitt pillanatait, de megismerhetjük azt a megbocsáthatatlan bűnt is, amikor hősünk el akarja adni a stilisztika könyvét a Múzeum körúti antikváriumban.

061_hirek_tanar_ur_kerem3_2019_11_15web.png

Az 1916-os Tanár úr kérem még Vértes Marcell rajzaival jelent meg, a Móra kiadását már Kass János illusztrálta, utóbbi igazibb, elevenebb, tehát jól döntött a Móra, amikor annak idején újragondolta a könyv külalakját. Karinthy karcolatai a mai értelemben vett humort jelenítik meg, hiszen addig jórészt A helység kalapácsa és néhány Mikszáth Kálmán dolgozat jelentette az elsőszámú irodalmi humorforrást. A szövegeket az iskola élménye köti össze, egyébként önálló írásokról van szó, amelyek azért mégis rafináltan állnak össze egyetlen emlékkönyvvé. A jó tanuló felel című sziporkázó jelenet után természetesen A rossz tanuló felel című szöveg olvasható. A kötet parádés jellemrajzok gyűjteménye, a jó tanuló Steinmannt, vagy az óráról elkéső Bauer úgy jelenik meg előttünk, hogy nincs is szükségünk különböző filmes vagy színházi adaptációkra ahhoz, hogy életre keljenek.

061_hirek_tanar_ur_kerem2_2019_11_15-1.png

Karinthy finom és intellektuális humorral örvendeztet meg minket, gondoljunk csak a Magyardolgozat című fejezetben olvasható két Petőfiről szóló dolgozatimitációra. Skurek Ferenc néven szignózott bűbájos dilettáns dolgozatát Parti Nagy Lajos is elirigyelhetné, és hiszen hol vannak még a posztmodern nyolcvanas évek végi dilettatáliák, a különféle rájátszások. Kevés olyan remeklése van a magyar prózairodalomnak, amelynek a fejezetcímei is köznyelviesültek, képaláírásokban, szóviccekben tűntek fel. Ott van például a Magyarázom a bizonyítványom, a Lógok a szeren, a Röhög az egész osztály vagy éppen a Jó tanuló felel.

Vagy hogy mást ne mondjunk, ott van a Hazudok című fejezet felütése. „Kezdetben voltak a betűk, és én így szóltam: „Úr ír”. Az úr a szerző szerint magas ember volt, fején fényes cilinderrel… Természetesen ez az úr maga volt Karinthy, aki nemcsak az osztályteremben izgulta végig a feleltetéseket vagy a tornaórákon a gyűrűgyakorlatot, hanem kalózkodott, indiánokkal sőt a marsi hangyákkal is harcolt… A hangyás történet pedig ugyebár akkora könyvbe van írva, mint egy ház és a lapjait gépek hajtják. Ez a hatalmas könyv valójában úgy 15 cm magas lehet, és Tanár úr kérem a címe.

forrás: nullahatvanegy.hu /2019.11.15./ PZL

Tanár úr kérem
Akciós

Tanár úr kérem

Karinthy Frigyes