Nincs engedélyezve a javascript.

A lázadó lányok tudnak és mernek nagyot álmodni

Ma van a gyerekek világnapja, melynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a gyerekek helyzetére, és azokra az alapjogokra, amelyeket minden országnak biztosítania kell(ene) számukra. A tanuláshoz, az érvényesüléshez és a boldoguláshoz való jog rengeteg helyen még mindig nem adott, és sokszor nem természetes az sem, hogy egy kislány, ha majd felnő, tudós legyen vagy éppen autóversenyző. Ezeknek a gyerekeknek adhat nagy lökést és megerősítést Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mese lázadó lányoknak, amely a címével ellentétben nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is szeretné megszólítani.


Néhány éve rekordnagyságú összeg, több mint egymillió dollár gyűlt össze a Kickstarteren, hogy egyszer nyomtatásban is megjelenjen Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mesék lázadó lányoknak. Pedig a két szerző nem csinált mást, mint összeszedett százat a történelem és a jelenkor legmerészebb és leginspirálóbb asszonyai közül, és az ő életükön keresztül mutatták be, hogy a nehézségek ellenére ezek a nők milyen fantasztikus eredményeket és sikereket tudtak elérni.

A száz történetnek nincs különösebb íve, a történetek ábécé-sorrendben következnek, így a könyvben a legelső lázadó a 19. század első felében élt Ada Lovelace, aki – korát messze megelőzve – tulajdonképpen megalkotta a világ első számítógépes programját, az utolsó pedig a két éve elhunyt iraki származású építész, Zaha Hadid. A merítés inspiratívan sokszínű, hiszen a bemutatott példaképek között akad író (Astrid Lindgren), motorversenyző (Ashley Fiolek), szakács (Julia Child), tudós (Marie Curie) és aktivista is (Malala Juszufzai). A lehetőségek sokféleségére mutat rá az is, hogy az amerikai elnökjelölt (Hillary Clinton) után egy 1973-as születésű kínai karmester (Hszien Csang), majd egy matematikus-filozófus, az ókori Egyiptomban élt Hüpatia következik a felsorolásban. A könyv legrégebben élt szereplője viszont nem ő, hanem a történelem első fáraónője, Hatsepszut (kb. Kr.e. 1508-1458), a legfiatalabb pedig az 1997-ben született Ann Makosinski, aki egy olyan zseblámpát talált fel, amelynek nincs szüksége se elemre, se szélre, se napra, csak a test által termelt hőre.

A könyvben szereplők mindegyikére egy-egy oldal jutott, ami nyilván kevés ahhoz, hogy átfogó képet nyújtson az életútjukról, a szerzők viszont óvakodtak attól is, hogy azt nagyon elemeljék a valóságtól, és nagyon meséssé tegyék a történetet. Inkább egy-egy jellegzetes eseményre, fordulatra, elért eredményre helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor nem hallgatták el azt sem, ha valaki például erőszakos halált halt. Arról már igazán nem az alkotók tehetnek, hogy az élet bizonyos esetekben meghaladta a könyvben szereplő személy történetet, így a rohingják elleni katonai akciók miatt az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott például a mianmari kormányfő, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí nemzetközi megítélése – ilyen esetekben viszont szerencsésebb lenne talán a sokadik kiadásnál ezt jelezni valamiképpen.

A miniportréknak összességében nem az a céljuk, hogy mindenáron mindent megtanítsanak – ha a gyerek érdeklődését felkeltette valamelyik tudós vagy művész, akkor úgyis utána fog nézni az interneten.


A történeteket hatvan grafikus illusztrálta, a könyv végén pedig mindegyik gyerek beleírhatja a saját történetét, és megrajzolhatja a saját portréját. Bár a könyvben csak lányok és nők szerepelnek, az alkotók viszont szeretnék, ha a szülők a fiaiknak is felolvasnák ezeket a történeteket, szerintük ugyanis nagyon fontos, hogy a fiúk is azonosulni tudjanak a női hősökkel. A könyv sikerét jól mutatja, hogy úton van a második kötet, amely hivatalosan ma jelenik meg angolul.


Szerző: Kiss Orsi

Forrás: konyves.blog.hu

Esti mesék lázadó lányoknak 2.

Esti mesék lázadó lányoknak 2.

100 különleges nő története

Francesca Cavallo, Elena Favilli, Nagy Andrea