Nincs engedélyezve a javascript.

A legnagyobb kuriózum: Titkosszolgálatnál dolgozott a gyerekkönyvíró – Interjú a Móra Könyvkiadó főszerkesztőjével

Az 1950-ben alapított Móra Könyvkiadó számos új kötet megjelentetésével készül az április 20-23. között megrendezésre kerülő Könyvfesztiválra. Mivel várja az eseményen az érdeklődőket a Móra és melyik könyvtől várják a legnagyobb sikert? Hogyan alakult át az utóbbi években a gyermek- és ifjúsági irodalom? Mi a titka a jó gyerekkönyvnek? Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettünk Dian Viktóriával, a Móra főszerkesztőjével. Interjú.

A gyerekirodalmi klasszikusok általában biztos sikert jelentenek

Nagy kihívás az új fejlesztések bevezetése

15 év alatt még nem válik klasszikussá egy könyv

Hogyan készül a Könyvfesztiválra a Móra Kiadó?

11 könyvünk jelenik meg könyvfesztiváli újdonságként, és számos programot szervezünk a bemutatásukra. Van köztük grafikai kiállítás, kézműves-foglalkozás, bábelőadás a legkisebbeknek, szakmai beszélgetés műfordítókkal, dokumentumfilm-bemutató, rendhagyó zenés irodalomóra és slam poetry klasszikus költők verseire. Természetesen péntek reggeltől vasárnap estig folyamatosan dedikálnak szerzőink a Móra Kiadó standjánál.

A kiadó legfőbb célcsoportja, a fiatalabb korosztály jellemzően mennyire képviselteti magát a Könyvfesztiválon?

Sok kisgyermekes család látogat el a könyvfesztiválra, és amíg a szülők válogatnak a nekik tetsző kiadványok között, addig várja a kicsiket a gyerekszínpad és számos gyerekfoglalkozás. A kamaszokat nehéz becsábítani a könyvpavilonokba, számukra például a Millenáris parkjában pikniket szervezünk, amely a 14–18 éves lányok körében kedvelt LOL című könyvsorozatunk rajongóinak szól.

Az új megjelenések közül mely kötetektől remélik a legnagyobb sikert a rendezvényen?

A legnagyobb kuriózumnak Astrid Lindgren Háborús napló 1939–1945 című könyvének megjelenése számít. Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki tavaly a napló svéd kiadása, mert az elsősorban gyerekkönyveiről ismert írónőről addig kevesen tudták, hogy aII. világháború alatt titkosszolgálati munkát vállalt, és sokkal többet tudott a kor politikai-katonai eseményeiről, mint egy egyszerű háziasszony. A műfajteremtő „női hadinapló” bemutatóját a Svéd Nagykövetség szervezésében tartjuk, a rendezvény második felében megtekinthető a szerzőről készült dokumentumfilm. A legnagyobb érdeklődés új sorozatunkat, a Reposztot övezi, amely Arany János, József Attila és Petőfi Sándor verseit Kemény Zsófi, Gábor Tamás Indiana és Pion István válogatásában adja közre. A három slammer kommentálja is a klasszikus költeményeket, és ezzel közelebb hozza őket a mai iskolás korosztályhoz.Caroline Solé Szavazz rám! és Ruth Olshan Minden, ami szép című könyve képviseli a kortárs külföldi ifjúsági prózát a kínálatunkban, az előbbi a valóságshow-k működéséről és a média manipulációiról rántja le a leplet, az utóbbi egy halálos beteg lány története. Molnár Jacqueline Robotok című képeskönyve az emberi érzelmek zűrzavarában igyekszik rendet tenni, Vig Balázs Todó kitálal a suliról című kötete pedig az iskola alsó tagozatának nehézségeiről szól sok humorral.

A Móra Kiadó kínálatában olyan könyvek is megtalálhatóak, mint például Szabó Magdától a Sziget-kék és Weöres Sándortól a Zimzizim. Hogyan viszonyulnak a vásárlók a klasszikusokhoz?

A gyerekirodalmi klasszikusok általában biztos sikert jelentenek, hiszen ezeken a könyveken nőttek fel a szülők, nagyszülők, tehát tudják, ha klasszikus művet választanak, minőségi, jó gyerekirodalmat adnak a gyerekük, unokájuk kezébe. Ugyanakkor a klasszikusok kiadásával is sok munka van. Ahhoz, hogy ma is aktuálisnak érezze az olvasó a hajdani sikereket, 8-10 évente megújításra szorulnak a könyvek. Ez érinti a szöveggondozást, az újraillusztrálást vagy éppen az új sorozatba rendezést.

Az utóbbi években milyen új trendek figyelhetőek meg a gyermek- és ifjúsági irodalom területén?

Felfutóban van a kortárs magyar ifjúsági irodalom, az utóbbi években egyre többen és egyre változatosabb műfajban írnak kamaszoknak. Krimi, utópia, lovagregény, meseregény, tabukérdéseket felvető lányregény, fantasy – sorra jelentkeznek a hazai szerzők, és köztük sokan nem csupán külföldi trendeket másolnak, hanem saját hangon szólnak, és hőseiket hazai környezetbe helyezik. Az elmúlt két-három évben az ún. problémaorientált írásoknak jutott fontos szerep, amelyek kendőzetlenül szólnak alkoholizmusról, rasszizmusról, az első szexuális élményről vagy éppen a bántalmazó kapcsolatról. A kisebb olvasók számára az elmúlt évben az illusztrált regény műfajának térhódítása figyelhető meg akár nemzetközi, akár a hazai piacon. Ezekben a könyvekben kevés a szöveg, sok a kép, és a tipográfiai megoldások, az oldalak vizuális elrendezése segíti a szövegértést. A kicsiknek szánt „picture book” leggyakoribb témája a különféle érzelmek bemutatása volt az elmúlt években – ezekben a kötetekben hol állatok, hol mesebeli lények segítségével ismerhetik meg a legkisebbek, hogy mi a szomorúság, a félelem, az öröm, a düh, a boldogság.

Hogyan hat a gyerekkönyvkiadásra az e-könyvek növekvő népszerűsége?

A Móra Kiadóban az e-könyvek még nem szorították háttérbe a nyomtatott könyveket, sőt igen elenyésző számban töltik le a kiadványainkat. Ennek talán legfőbb oka az, hogy a gyerekkönyvek többsége illusztrált, és e-bookban nem élvezhetőek úgy a rajzok, ahogy egy könyvben. Ugyanakkor meglepő, hogy a kötelező olvasmányokat sem e-bookban vásárolják az iskolások, még mindig inkább megveszik őket a boltban.

Az internet nyilván megkönnyíti az olvasók elérését, ugyanakkor a világhálón található temérdek tartalom el is vonhatja a gyerekek figyelmét a könyvekről. Ennek tükrében ön szerint ma könnyebb vagy nehezebb a dolga egy gyerekkönyvkiadónak, mint például 20 évvel ezelőtt?

A felmérések alapján, ha a kamaszok olvasási szokásait tekintjük, az általános iskola 5. osztálya körül veszítjük el a legtöbb olvasót. Ebben az életkorban szippantja be őket a digitális világ, és a könyvek helyett a számítógépes játékokat, digitális tartalmakat választják. Ugyanakkor 20 évvel ezelőtt is sopánkodtak az olvasásszociológusok, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. Szerintem ma egy gyerekkönyvkiadónak alkalmazkodnia kell, és az online lehetőségeket az olvasás népszerűsítésének szolgálatába kell állítania.

Egy óvodás és egy kisiskolás még nem nevezhető tudatos fogyasztónak, jellemzően olyan könyveket olvasnak, amiket megvesznek nekik. Ilyen tekintetben ön szerint mennyire igényesek a szülők?

Teljesen változó. Ismerek olyan kiváló ízlésű szülőt, aki szereti a kortárs grafikát, és a vizuálisan legigényesebb gyerekkönyveket veszi meg a kislányának, aki viszont kizárólag szivárványos unikornisokról, csillogó ruhájú tündérekről szóló könyvet szeretne nézegetni esténként. Ha a szülő bizonytalan, általában a jól bevált klasszikus kötetekhez fordul. Amit viszont évről évre tapasztalok, az a kortárs gyerekirodalmi szövegek iránti bizalmatlanság: szabad-e az élőbeszéd fordulatait beletenni egy gyerekversbe, lehet-e ironizálni vagy felnőtt témákról beszélni gyerekeknek?

Egy jó gyerekkönyv, verseskötet az oktatásban is különösen hasznos lehet. A Móra weboldalán pedagógiai segédanyagok is megtalálhatóak. Az iskolák, pedagógusok mennyire keresik az együttműködést a kiadóval?

Általában mi keressük őket. Rendszeresen küldünk az óvodákba, iskolákba hírlevelet, amelyben beszámolunk az újdonságainkról. Igyekszünk eljutni pedagógiai konferenciákra, ahol bemutatjuk a kiadványainkat. Szerencsére sok olyan könyvünk van, amelyet már jól ismernek a tanítók, például az Ablak-zsiráf, Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája, Ének az óvodában, Ének a bölcsődében, és az újabbak között Bosnyák Viktória Nyelvkincstár-sorozata vagy Balázs Ágnes Mesélő nyelvtan-sorozata. Nagy kihívás az új fejlesztések bevezetése, meghonosítása a tanári gyakorlatban.

Számos, gyerekeknek szóló kötet kerül piacra, mégis kevésből válik klasszikus. Vajon mitől lesz maradandó egy gyerekkönyv?

15 éve dolgozom a Móra Kiadóban, és ha belegondolok, hogy a 15 évvel ezelőtti új címeinkből hány jelenik meg ma, akkor egy kezemen meg tudom számolni őket. Másrészt 15 év alatt még nem válik klasszikussá egy könyv! A vizuális trendek 6-8 évente elavulnak, a slágertémák, mint a varázslók vagy a vámpírok, még hamarabb váltják egymást. Az ifjúsági könyvekben gyakran használt kamasznyelv, szleng is idővel porossá válik. Nehéz megmondani, melyik könyv marad meg, és képes érvényesen szólni 30-40 évvel később is. Azt hiszem, fontos, hogy az író vagy grafikus rendelkezzen egyedi látásmóddal, és felül tudjon emelkedni az adott korra jellemző sémákon, képi-nyelvi mintázatokon. Talán ezért lett klasszikus Erich Kästner vagy Lázár Ervin, Réber László vagy Kass János.

A Móra Kiadó Könyvfesztiváli újdonságairól itt tájékozódhatsz bővebben.

Szerző: Várkonyi Zsolt
Forrás: librarius.hu

Háborús napló 1939-1945

Háborús napló 1939-1945

Astrid Lindgren, Holländer Judit