A Móra Könyvkiadó 8 könyve a TOP 50 gyerekkönyvek között – a 2015-ös év szemléje

A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért szakmai zsűri a Móra Könyvkiadó 8 könyvét választotta be a 2015-ben a legjobb 50-nek, ebből 4-t a legjobb 25-nek tartott gyermek- és ifjúsági könyv közé.

A kitüntető oklevelek átadására 2016. január 28-án került sor a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában. A huszonöt legjobbnak ítélt alkotáshoz külön-külön laudáció hangzott el.

A TOP 25-ben:

Frankovics György: A bűvös puska, ill. Herbszt László, Móra Könyvkiadó

Herbszt László kompozíciói egyéni módon modernizálják a népművészet formakincsét, nagy formakultúrával ötvözve a különböző archaikus és hagyományos kultúrák ornamenseit A bűvös puska mesekötetében. A mesék alakjait ezekben a sűrű szövésű, fakó színvilágú díszítmények szövedékében jeleníti meg. Sok új, közkézen még nem forgó szöveg került bele a kötetbe,Frankovics György válogatásának köszönhetően. Különösen fontosnak tartjuk, hogy különböző régiókból, a Balkánról és más területekről származó mesekincs szerepel a szép kiállítású kötetben. Számos eredetmese található benne a cigányságról, többek között ezért is a roma írásos irodalom és kultúrkincs fontos kánonképző darabja lehet ez a mű. A kötetet a Móra kiadó a Könyvmecénás programban jelentette meg.

Laik Eszter: Abszurd, bravúr, celeb, ill. Kárpáti Tibor, Móra Könyvkiadó

„Elképesztő, mily csodás
mutatvány, nincs rá szó!
Azt kiáltjuk lelkesen
bravó, bravisszimó!"

A szótárak általában unalmasak, ráadásul az internet korában idejétmúlt műfaj is, nehézkes már lapozgatni, keresni benne. Gyerekekre viszonylag kevés szótáríró gondol. Pedig a szótár, ha jól belegondolunk, nagyon is izgalmas műfaj.

A Móra kiadó műhelyében vagy a szótárt költő Laik Eszternek nem tudhatjuk, mennyi fejtörést okoztak ezek a kérdések, de azt biztosan állíthatjuk, hogy a végeredmény zseniálisra sikerült. Kiválasztottak 100 idegen szót, felkértek egy grafikust, Kárpáti Tibort és úgy döntöttek, hogy verses formában fűznek magyarázatokat a szavakhoz. A recept viszonylag egyszerű, de annál nagyobb szellemi teljesítmény kellett a kivitelezéshez. Mert még azt mondanánk, hogy korrekt definíciót bárki tud kanyarítani az Abszurd, bravúr, celeb szavakhoz, hogy csak a címbe foglalt kifejezésekre utaljunk, de vajon hányunknak sikerülne olyan verseket alkotni, ahol a magyarázat elég árnyalt, pontos, könnyed és szellemes, jó a ritmus és a rím, és a verssorok az idegen szó legtalálóbb magyar megfelelőjét is tartalmazzák. Ahogyan játszik Kárpáti Tibor a színekkel, a formákkal és a vonalakkal, úgy játszik a nyelvvel Laik Eszter. Hangzás és jelentés, versforma és ritmus, nyelvjáték és rím, minden a helyén van.

Miklya Zsolt: Végtelen sál, ill. Schall Eszter, Móra Könyvkiadó

Ritkaságszámba megy manapság a gyermekverses kötet, Miklya Zsolt gyermeklírája pedig messze elrugaszkodik a szokványos alkalmi verseléstől. A gyermeki látásmódot, az érzékeny gyermek tapasztalásait tudja ötvözni a hagyományos szemléletű költészettel, és ezen keresztül sajátos Miklya Zsolt-versekké válnak a kötetben szereplő darabok. Egy kiérlelt kötet a Végtelen sál, amiben Schall Eszternek a versek hangulatát erősítő illusztrációi, kompozíciói viszik tovább gondolatainkat a lírai alkotások mélyebb jelentéstartományai felé. A verseskötet a Móra gondozásában látott napvilágot.

Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt, Makhult Gabriella illusztrációival, Móra Könyvkiadó

„Tóth Krisztina maga is örökbefogadó szülő, aki immár nem pusztán interjúkban és magántermészetű szövegekben számol be tapasztalatairól, hanem egy olyan mesében is, amely közvetett módon, költői nyelven, varázslatos történésekben beszéli el egy kislány születésének, elhagyásának, megtalálásának, szeretetteljes felnevelésének, végül a nemzőszüleivel való újratalálkozásnak az eseményeit. Ez a szikár szüzsévázlat azonban távol áll attól a csodálatos világtól, amely a könyvben – részben a szöveg, részben Makhult Gabriella nagyon jellegzetes, linómetszetes illusztrációi nyomán – megelevenedik. Valóban mesékről van szó, mégpedig a népmesék motívumait és szerkezetét fölhasználva. Tóth Krisztina ezen belül sok mindent kölcsönöz és átformál a cigány népmesék hagyományvilágából is: nagyon tudatos és fontos az a (több mint) gesztus, hogy egy jelölten cigány kislány történetének elmondásához az egyébként kifejezetten plurális roma folklórkincsből (is) merítsen elemeket. Maga a komplex szerkezet is követi ezt a tradíciót, amennyiben A lány, aki nem beszélt három, szorosan összefüggő meseepizódból áll, s megfigyelhető benne a „hőscsere” motívuma is.” – olvashattuk nemrég a Kortársban Lapis József elemzését a 2015-ös év egyik legnagyobb intenzitású irodalmi művéről. Tóth Krisztina mesekönyvét a Móra kiadó adta ki.

A bővebb, TOP 50-es listában még 4 mórás könyv szerepel:

Gyárfás Endre: Kívánságtarisznya, ill. Kismarty-Lechner Zita, Móra Könyvkiadó
Janikovszky Éva: Egy kamasz monológja, ill. Lázár Ervin, Móra Könyvkiadó
Lázár Ervin: A fába szorult hernyó, ill. Kárpáti Tibor, Móra Könyvkiadó
Tóth Krisztina: Anyát megoperálták, ill. Hitka Viktória, Móra Könyvkiadó

ZSŰRI

Bereczki Anna
PhD, adjunktus, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom tanszék

Boldizsárné Kovács Gizella
irodalmi szerkesztő, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára

Czomba Magdolna
a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyar-angol szakos tanára

Merényi Hajnalka
PhD, adjunktus, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Magyar Nyelv és Irodalom tanszék

Révész Emese
PhD, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem

Sándor Csilla
alapító-főszerkesztő, Csodaceruza, Magyar Gyermekirodalmi Intézet

Varga Emőke
PhD, főiskolai tanár, irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem

Wittmann Ildikó
kritikus, szerkesztő, Csodaceruza, Magyar Gyermekirodalmi Intézet

Forrás: mgyintezet.wix.com