Nincs engedélyezve a javascript.

A társas-érzelmi kompetenciák szerepe a tanulási készenlétben és gyermekeink egészségében, valamint hosszútávú jóllétükben

a tanulási készenlét és a tanulmányi teljesítmény - 2. rész

2023. április 26.

Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus

Hogyan nevelhetünk egészséges felnőttet?

Hogyan nevelhetünk egészséges felnőttet?




Az előző cikkemben egy olyan kutatást ismertettem, amely egy amerikai egészségügyi szaklapban jelent meg 2015-ben1. A Jones és társai által közreadott tanulmány hátterében az állt, hogy a közegészségügy szakembereit egyre inkább elkezdték foglalkoztatni azok a korai képességek, amik számottevő szerepet játszanak abban, hogy a gyermekek majdan egészséges felnőttekké cseperedjenek. Az „egészséges” szót nem lehet eléggé hangsúlyozni: a cikk, mint köztudott tény utal arra, hogy a társas és érzelmi funkcionalitás nem megfelelő szintje az, ami számos közegészségügyi probléma középpontjában valójában áll (szerhasználat, elhízás, erőszak).

Az oktatásügyben folyamatosan az is világossá vált, hogy a magas IQ-ból egyáltalán nem következik munkahelyi beválás, illetve sikeresség. A tudósok így azon nem-kognitív képességek felé fordultak, amelyek szerepet játszanak a csemeték tanulási készenlétében és abban, hogy képesek legyenek jó teljesítményt nyújtani az iskolában. Mik pontosan a nem-kognitív képességek?

Kognitív és nem-kognitív képességek

Kognitív és nem-kognitív képességek

A kognitív készségek olyan cél-orientált tevékenységek sikeres elvégzésében nyilvánulnak meg, mint a probléma-megoldási képesség és a tesztekkel mérhető akadémiai készségek. Megismerési és gondolkodási tevékenységek: az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) tartozik a képességegyüttesbe2. A nem-kognitív képességek közé tartozik minden más készség. Azokat a „finom készségeket” soroljuk ebbe a kategóriába, mint a viselkedési jellemzők, az érzelem-, és önszabályozás, a pozitív attitűd és a motiváció, a tudatosság, a figyelem és a társas képességek.

A kognitív—nem-kognitív kategorizálás a megértést ugyan könnyebbé teszi, de természetesen túlságosan leegyszerűsíti a megismerő folyamatok összetettségét. Inkább egy oda-vissza hatást képzeljünk el: a kognitív képességek nem csak az intelligenciában és az akadémiai teljesítőképességben érhetők tetten, de a figyelmet, az érzelemszabályozást és az attitűdöket, a motivációt és a társas kapcsolatokat is módosítják. Ugyanígy a finom készségek is folyamatosan befolyásolják az egyén akadémiai képességeit. A kognitív és a nem-kognitív képességek tehát állandó hatással vannak egymásra.

3-2.png

Finom képességek a tanulási készenlétben

A tanulási készenlét nem más, mint kognitív és nem-kognitív készségek megfelelő szintű meglétekor fellépő, és a két készséghalmaz kölcsönhatása eredményeképpen előálló készenléti állapot. A finom képességek és a kognitív képességek interakciója révén egy olyan érzelmi-pszichés állapot jön létre, ami képessé teszi a gyermeket az ismeretek befogadására. A tanulási készenlét kulcskoncepció, hiszen ez az elsajátítás alapja. Milyen finom készségek tartoznak ide? A szociális kapcsolatok szabályozásának képessége (társas készségek), a megfelelő szintű figyelem és a helyén lévő érzelemszabályozási-, illetve önszabályozási funkciók.

Finom készségek az akadémiai teljesítményben

Finom készségek az akadémiai teljesítményben



Korábban úgy gondoltuk, hogy a gyermekek iskolai előmenetele az IQ függvénye; illetve, hogy az IQ önmagában is megjósolja az eredményességet. Bebizonyosodott, hogy mind a munkahelyi, mind az iskolai teljesítményt és sikerességet egy érzékeny mixtúra hajtja: ami egy részről valóban az intellektuális képességekből áll, de legalább ugyanilyen fontosak benne az érzelem-, és önszabályozás, a pozitív attitűd, a motiváció, a tudatosság és a társas készségek is.

A kutatók jelentős különbséget találtak a nem kognitív képességek terén azok között, akik időben befejezték a tanulmányaikat, illetve diplomát szereztek és azok között, akik nem – és ez a különbség későbbi anyagi helyzetükben is tetten érhető volt.

A nem-kognitív kulcsképességek

Ha mind a tanulási készenlét, mind a későbbi teljesítmény fontos készségeit megvizsgáljuk, két képesség az, amely mindkét területnél szerepel. Ezek a társas kompetenciák és az önszabályozás (magában foglalva az érzelemszabályozást3). Megállapíthatjuk tehát, hogy a szocio-emocionális képességfejlesztés kritikusan fontos kicsinyeink egész életciklusa szempontjából, hiszen mind az elsajátítási készenlétben, mind magában a teljesítményben fontos szerepet játszik.

Ahogyan azt előző cikkemben ígértem, jöjjön most öt fontos terület, amire érdemes figyelni a kicsik nevelése során. Az ötből néggyel előző kiadványom, a „Hogyan győzd le a haragod” (1.,3., 4., 5.,) is foglalkozik; és az újonnan megjelenő munkafüzet, a „Hogyan legyél nyitott és kitartó” (1., 2., 3., 4., 5.,) pedig mind az öt területen fejleszti, formálja a gyermekeket. Lássuk ezek közül az első kettőt! A következő háromról a harmadik cikkemben olvashatnak majd.

1. Kommunikáció

1. Kommunikáció

A társas kompetencia tulajdonképpen a kommunikációban manifesztálódik. Miközben a gyermek játszik, folyamatosan kommunikál és mások kommunikációját értelmezi. A megosztás, a szerepek cseréje, a problémamegoldás, az egyezkedés mind-mind kommunikáció révén zajlik.

Fontos odafigyelni, segíteni a gyermek kommunikációját, árnyalni azt; ugyanakkor mások kommunikációjának közös értelmezése szintén kritikus. Remek alkalom a kommunikációs készségek csiszolgatására, illetve mások kommunikációjának, szándékainak az értelmezésére történetek, könyvek közös feldolgozása. Ismereteink révén tágíthatjuk a gyermek szemléletét, perspektívát válthatunk, esélyt adhatunk a csemetének, hogy megértse: az érzelem, amit érzünk, mind jó, mind rossz irányba módosíthatja a kommunikációnkat. Ugyanakkor megismertethetjük azzal is, hogy a másikat is befolyásolják testi állapotai (fáradtság, betegség) és érzelmi állapotai kommunikációjában – olykor szándékán kívül. Ha mind empátiája, mind ismeretei nőnek ezen a téren, és kommunikációja finomodik, azzal már egy hatalmas kincset teszünk lelki tarisznyájába.

2. Bátorság

 

Általában mind arról álmodozunk, hogy gyermekünkből kezdeményező, aktívan cselekvő, kompetens felnőtt válik egyszer. Ezt az „egyszert” azonban a „most”-ban készítjük elő azzal, ha nem oldjuk meg helyette az összes kihívást jelentő helyzetet. Problémamegoldást úgy tudunk tanítani, hogy engedjük a kicsit, hogy hibázzon majd újra próbálkozzon.

Ne várjuk el gyermekünktől, hogy tökéletes legyen minden, amit csinál. Arra ügyeljünk, hogy se neki, se másnak baja ne essen; de féltő gondoskodásunkat inkább a kommunikációnkkal fejezzük ki. Beszélgessünk a csemetével a nehézség megoldási módjairól, és arról, vajon miért nem járt sikerrel, szerinte hogyan kéne újra próbálkoznia. Ezzel lehetőséget adunk a számára, hogy feldolgozza és elraktározza mind a tapasztalatot, mind annak eredményét. Bíztassuk, hogy a hibázás egyáltalán nem baj, csak növekszünk általa – persze csak akkor, ha hajlandóak vagyunk tanulni a tapasztalatainkból.

Ebben a cikkben a kognitív és nem-kognitív képességekről, utóbbiak fontosságáról, illetve azok és a tanulási készenlét és az iskolai teljesítmény összefüggéseiről esett szó. Két olyan készséget érintettem, melyek nevelgetését, csiszolgatását nagyon fontosnak tartom. A következő cikkemben még három ilyen képességről írok majd. Várom vissza!

Hatetszett ez az írás, szeretettel várom a KovácsemesekönyvekFacebook oldalon!

1.) Jones, Damon E. 2015. Early Social-EmotionalFunctioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten SocialCompetence and Future Wellness. American Journal of Public Health

2.) Forrás: https://esem.hu/szotar/kognitiv/ letöltve: 2022.12.13.

3.) Moffitt, Terrie E. 2011. A gradient of childhood self-control predicrs heath, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America.

Felhasznált irodalom

Jones, Damon E. 2015. Early Social-Emotional Functioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten Social Competence and Future Wellness. American Journal of Public Health.

Moffitt, Terrie E. 2011. A gradient of childhood self-control predicrs heath, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America.

Social skills far outweigh academic success in early years. https://www.ninjalifehacks.tv/blogs/blog/social-skills-far-outweigh-academic-success-in-early-years letöltve: 2022.12.18.

https://en.wikipedia.org/wiki/Stanford_marshmallow_experiment letöltve: 2022.12.18.

Szloboda-Kovács, Emese 2021. Hogyan győzd le a haragod. Móra Könyvkiadó, Budapest.

Szloboda-Kovács, Emese 2023. Hogyan legyél nyitott és kitartó. Móra Könyvkiadó, Budapest.



Hogyan legyél nyitott és kitartó

Hogyan legyél nyitott és kitartó

Szloboda-Kovács Emese
Móra Könyvkiadó, 2023.04.19.
„Miért nem vagy egy kicsit kitartóbb?!” Vajon melyik szülő száját nem hagyta még el ez a mondat… A kérdés az, hogy mit érünk el valaminek a számonkérésével, amiről gyermekünk azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá.
Hogyan győzd le a haragod

Hogyan győzd le a haragod

Szloboda-Kovács Emese
Móra Könyvkiadó, 2021.07.28.
Negatív érzelmeink módosításának, árnyalásának képessége, a velük való megküzdés egész életünkben egy kritikus készség. Ennek a fontos kompetenciának a korai kibontakoztatásához ad könnyen követhető stratégiát és szemléletes eszközöket a kiadvány.