A társas-érzelmi kompetenciák szerepe a tanulási készenlétben és gyermekeink egészségében, valamint hosszútávú jóllétükben
a tanulási készenlét és a tanulmányi teljesítmény - 2. rész
2023. április 26.
Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus
Hogyan nevelhetünk egészséges felnőttet?
Az oktatásügyben folyamatosan az is világossá vált, hogy a magas IQ-ból egyáltalán nem következik munkahelyi beválás, illetve sikeresség. A tudósok így azon nem-kognitív képességek felé fordultak, amelyek szerepet játszanak a csemeték tanulási készenlétében és abban, hogy képesek legyenek jó teljesítményt nyújtani az iskolában. Mik pontosan a nem-kognitív képességek?
Kognitív és nem-kognitív képességek
A kognitív készségek olyan cél-orientált tevékenységek sikeres elvégzésében nyilvánulnak meg, mint a probléma-megoldási képesség és a tesztekkel mérhető akadémiai készségek. Megismerési és gondolkodási tevékenységek: az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) tartozik a képességegyüttesbe2. A nem-kognitív képességek közé tartozik minden más készség. Azokat a „finom készségeket” soroljuk ebbe a kategóriába, mint a viselkedési jellemzők, az érzelem-, és önszabályozás, a pozitív attitűd és a motiváció, a tudatosság, a figyelem és a társas képességek.
A kognitív—nem-kognitív kategorizálás a megértést ugyan könnyebbé teszi, de természetesen túlságosan leegyszerűsíti a megismerő folyamatok összetettségét. Inkább egy oda-vissza hatást képzeljünk el: a kognitív képességek nem csak az intelligenciában és az akadémiai teljesítőképességben érhetők tetten, de a figyelmet, az érzelemszabályozást és az attitűdöket, a motivációt és a társas kapcsolatokat is módosítják. Ugyanígy a finom készségek is folyamatosan befolyásolják az egyén akadémiai képességeit. A kognitív és a nem-kognitív képességek tehát állandó hatással vannak egymásra.
Finom képességek a tanulási készenlétben
A tanulási készenlét nem más, mint kognitív és nem-kognitív készségek megfelelő szintű meglétekor fellépő, és a két készséghalmaz kölcsönhatása eredményeképpen előálló készenléti állapot. A finom képességek és a kognitív képességek interakciója révén egy olyan érzelmi-pszichés állapot jön létre, ami képessé teszi a gyermeket az ismeretek befogadására. A tanulási készenlét kulcskoncepció, hiszen ez az elsajátítás alapja. Milyen finom készségek tartoznak ide? A szociális kapcsolatok szabályozásának képessége (társas készségek), a megfelelő szintű figyelem és a helyén lévő érzelemszabályozási-, illetve önszabályozási funkciók.
Finom készségek az akadémiai teljesítményben
A kutatók jelentős különbséget találtak a nem kognitív képességek terén azok között, akik időben befejezték a tanulmányaikat, illetve diplomát szereztek és azok között, akik nem – és ez a különbség későbbi anyagi helyzetükben is tetten érhető volt.
A nem-kognitív kulcsképességek
Ha mind a tanulási készenlét, mind a későbbi teljesítmény fontos készségeit megvizsgáljuk, két képesség az, amely mindkét területnél szerepel. Ezek a társas kompetenciák és az önszabályozás (magában foglalva az érzelemszabályozást3). Megállapíthatjuk tehát, hogy a szocio-emocionális képességfejlesztés kritikusan fontos kicsinyeink egész életciklusa szempontjából, hiszen mind az elsajátítási készenlétben, mind magában a teljesítményben fontos szerepet játszik.
Ahogyan azt előző cikkemben ígértem, jöjjön most öt fontos terület, amire érdemes figyelni a kicsik nevelése során. Az ötből néggyel előző kiadványom, a „Hogyan győzd le a haragod” (1.,3., 4., 5.,) is foglalkozik; és az újonnan megjelenő munkafüzet, a „Hogyan legyél nyitott és kitartó” (1., 2., 3., 4., 5.,) pedig mind az öt területen fejleszti, formálja a gyermekeket. Lássuk ezek közül az első kettőt! A következő háromról a harmadik cikkemben olvashatnak majd.
1. Kommunikáció
A társas kompetencia tulajdonképpen a kommunikációban manifesztálódik. Miközben a gyermek játszik, folyamatosan kommunikál és mások kommunikációját értelmezi. A megosztás, a szerepek cseréje, a problémamegoldás, az egyezkedés mind-mind kommunikáció révén zajlik.
Fontos odafigyelni, segíteni a gyermek kommunikációját, árnyalni azt; ugyanakkor mások kommunikációjának közös értelmezése szintén kritikus. Remek alkalom a kommunikációs készségek csiszolgatására, illetve mások kommunikációjának, szándékainak az értelmezésére történetek, könyvek közös feldolgozása. Ismereteink révén tágíthatjuk a gyermek szemléletét, perspektívát válthatunk, esélyt adhatunk a csemetének, hogy megértse: az érzelem, amit érzünk, mind jó, mind rossz irányba módosíthatja a kommunikációnkat. Ugyanakkor megismertethetjük azzal is, hogy a másikat is befolyásolják testi állapotai (fáradtság, betegség) és érzelmi állapotai kommunikációjában – olykor szándékán kívül. Ha mind empátiája, mind ismeretei nőnek ezen a téren, és kommunikációja finomodik, azzal már egy hatalmas kincset teszünk lelki tarisznyájába.
2. Bátorság
Ne várjuk el gyermekünktől, hogy tökéletes legyen minden, amit csinál. Arra ügyeljünk, hogy se neki, se másnak baja ne essen; de féltő gondoskodásunkat inkább a kommunikációnkkal fejezzük ki. Beszélgessünk a csemetével a nehézség megoldási módjairól, és arról, vajon miért nem járt sikerrel, szerinte hogyan kéne újra próbálkoznia. Ezzel lehetőséget adunk a számára, hogy feldolgozza és elraktározza mind a tapasztalatot, mind annak eredményét. Bíztassuk, hogy a hibázás egyáltalán nem baj, csak növekszünk általa – persze csak akkor, ha hajlandóak vagyunk tanulni a tapasztalatainkból.
Ebben a cikkben a kognitív és nem-kognitív képességekről, utóbbiak fontosságáról, illetve azok és a tanulási készenlét és az iskolai teljesítmény összefüggéseiről esett szó. Két olyan készséget érintettem, melyek nevelgetését, csiszolgatását nagyon fontosnak tartom. A következő cikkemben még három ilyen képességről írok majd. Várom vissza!
Hatetszett ez az írás, szeretettel várom a KovácsemesekönyvekFacebook oldalon!
1.) Jones, Damon E. 2015. Early Social-EmotionalFunctioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten SocialCompetence and Future Wellness. American Journal of Public Health
2.) Forrás: https://esem.hu/szotar/kognitiv/ letöltve: 2022.12.13.
3.) Moffitt, Terrie E. 2011. A gradient of childhood self-control predicrs heath, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America.
Felhasznált irodalom
Jones, Damon E. 2015. Early Social-Emotional Functioning and Public Health: The Relationship Between Kindergarten Social Competence and Future Wellness. American Journal of Public Health.
Moffitt, Terrie E. 2011. A gradient of childhood self-control predicrs heath, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America.
Social skills far outweigh academic success in early years. https://www.ninjalifehacks.tv/blogs/blog/social-skills-far-outweigh-academic-success-in-early-years letöltve: 2022.12.18.
https://en.wikipedia.org/wiki/Stanford_marshmallow_experiment letöltve: 2022.12.18.
Szloboda-Kovács, Emese 2021. Hogyan győzd le a haragod. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Szloboda-Kovács, Emese 2023. Hogyan legyél nyitott és kitartó. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Hogyan legyél nyitott és kitartó
Móra Könyvkiadó, 2023.04.19.
„Miért nem vagy egy kicsit kitartóbb?!” Vajon melyik szülő száját nem hagyta még el ez a mondat… A kérdés az, hogy mit érünk el valaminek a számonkérésével, amiről gyermekünk azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá.
Hogyan győzd le a haragod
Móra Könyvkiadó, 2021.07.28.
Negatív érzelmeink módosításának, árnyalásának képessége, a velük való megküzdés egész életünkben egy kritikus készség. Ennek a fontos kompetenciának a korai kibontakoztatásához ad könnyen követhető stratégiát és szemléletes eszközöket a kiadvány.
