A történet, amely közös nyelvet teremt a szülők és gyerekeik között

Anya és lánya egy lakásban éltek, mégis egyre távolabb kerültek egymástól. Egy nap mindketten ugyanazt a könyvet kezdték olvasni, és végre lett miről beszélgetniük egymással. Egy másik családban a kislány súlyosan beteg anyukájának olvasta fel Gergő kalandjait: úgy érezte, amíg együtt utaznak a Világfán, édesanyja egy kicsit jobban érzi magát. Ezeket a történeteket Cséplő Noémi, a kötet szerkesztője, Böszörményi Gyula özvegye és hagyatékának kezelője osztotta meg, aki szerint a Gergő-sorozat generációk között teremt kapcsolatot. A szülők és gyermekeik közti távolság áthidalása mellett a kultúrák közti különbségeket is leküzdi a könyv: a magyar mondavilágon túl más népek mitológiájának motívumait és hagyományait is megismerhetjük, s nem összemossa, hanem kiemeli Böszörményi Gyula. A kultikussá vált fantasyregény felújított kiadásban tért vissza kiadónknál, közel 25 évvel az első megjelenése után. Az újraszerkesztett kötetet Ölveti Szabolcs illusztrációi, egy limitált darabszámú Világfa poszter, valamint a szerző tollából származó exkluzív filmszinopszis is gazdagítja.

A Gergő és az álomfogók egyszerre szól azokhoz, akik gyerekként fedezték fel maguknak az Álomvilágot, és azokhoz, akik most találkoznak először Gergő történetével. „Az akkori tizenévesek ma harmincas-negyvenes anyukák és apukák, akik megújult köntösben adhatják saját gyerekeik kezébe régi kedvencüket. A könyv segítségével talán könnyebben nyílnak meg egymás előtt, könnyebben értik meg egymás problémáit, és könnyebben emlékeznek vissza a szülők, hogy gyerekként ők milyen nehézségekkel küzdöttek, milyen helyzetekkel szembesültek, és hogyan sikerült azokat megoldani” – fogalmazott Cséplő Noémi.

A könyv ma azért is különösen aktuális, mert miközben egy fantasztikus világba kalauzolja olvasóit, nagyon is valós kérdésekkel foglalkozik: „a Gergő és az álomfogók egy felnövéstörténet, amelyben egy kallódó gyerekből ha nem is felnőtt, de saját döntéseket hozó és azokért felelősséget vállaló fiatal lesz. Remélem, hogy Gergő példája sok kamasznak segít átevickélni ezen a nehéz életszakaszon” – mondta Cséplő Noémi.

A regény egyik különlegessége, hogy éppen a gyermekkor és a kamaszkor közötti átmenetben kínál kapaszkodót, 12 éves kortól ajánlott. A klasszikus mesék próbatételei, segítői és fantasztikus világai mellett már egy összetettebb, kalandos történetben jelennek meg a kiskamaszkor nagy érzelmei, bizonytalanságai és identitáskérdései. Egy régi rajongó, Antal-Bacsó Borbála, színházi titkár, rendezőasszisztens, révülőnevén Bogas szerint a Gergő és az álomfogók éppen azért különleges, mert a klasszikus mesék világát és a hosszabb, kalandosabb olvasmányok felé húzó kiskamaszok igényeit kapcsolja össze.

Az Álomfogó-univerzum másik hangsúlyos kérdése, hogy miként lehetünk egyszerre egy közös világ részei, de mégis különbözőek egymástól. A történet középpontjában a magyar mondavilág számos eleme megjelenik, miközben a Világfa különböző kultúrák, hitek és hagyományok univerzumait fonja össze. Böszörményi Gyula úgy illeszti össze ezeket az elemeket, hogy a különböző világok megtartsák saját egyediségüket, miközben egy nagyobb univerzum részévé válnak. Ezen gondolatok mentén fontos kérdések vetődnek fel: Hogyan őrizhetjük meg saját kulturális örökségünket úgy, hogy közben megértsük másokét is? Tudunk-e úgy kapcsolódni egymáshoz, hogy mellette ne kelljen feladnunk mindazt, ami sajátosan a miénk? Az Álomvilág egy olyan hely, ahol a különbségek nem elválasztanak, hanem kapcsolódási pontokat teremtenek.

A felújított kiadás létrejöttében fontos szerepet játszott, hogy a Gergő és az álomfogók eredetileg nem egy hosszú sorozat első kötetének készült. Az Álomfogó-univerzum az utolsó kötetig formálódott, így a teljes sorozat ismeretében most lehetőség nyílt arra, hogy egységesedjen a világépítés és a fogalomhasználat.

A regény új vizuális világát Ölveti Szabolcs illusztrációi teremtik meg. A kötetben helyet kap az Álomvilág térképének, a Világfának és a Révülők Találkozójának vizuális megjelenítése is, valamint egy exkluzív filmszinopszis Böszörményi Gyula tollából. Az illusztrátor szerint a regényképi világa szinte magától bontakozott ki előtte. „Nagyon könnyű volt belemerülni a történetbe. Gyula narratív technikái által rendkívül filmszerűen, szinte magától kezdtek kirajzolódni előttem a helyszínek és a szereplők. Illusztrátorként ez az egyik leginkább eminens pozíció, mert egy igazán jó szöveg tulajdonképpen már félig megrajzolja önmagát. […] Az első borítón különösen fontos volt számomra, hogy megőrizzem a történet elejének bizonytalanságát és misztikumát. Azt szerettem volna, hogy az olvasó ugyanúgy lépjen be ebbe a világba, ahogy Gergő: kissé tanácstalanul, tele kérdésekkel” – fejti ki Ölveti. Hozzáteszi azt is, hogy a borítón több olyan apró részlet is szerepelni fog, melyek fokozatosan utalnak Gergő útjára, és az olvasók így minden alkalommal találnak majd rajta valami újat.

A Gergő és az álomfogók 2002 novemberében jelent meg először, és rövidesen kultikus sikerré érett: az első 5000 kötet egy hét alatt hiánycikké vált, a regény pedig 2018-ig kilenc kiadást élt meg, és több mint 20 000 példányban kelt el. A sorozat többi kötetével együtt közel 60 000 könyv talált gazdára, mára pedig már csak antikváriumokban hozzáférhető, meglehetősen busás áron. A regény 2003-ban elnyerte az IBBY- és a Körtemuzsika-díjat az Év Gyermekkönyve kategóriában. Később Greg und die Traumfänger címmel a sorozat első kötetét Németországban, Svájcban és Ausztriában is kiadták a Schenk Verlag gondozásában, Draskóczy Piroska fordításában. A Gergő-univerzumból egy kártyajáték is készült; a rajongók a könyvek mellett hamarosan az Álomfogó szerepjáték segítségével is révülhetnek majd a Világfán.

A Gergő-univerzum nemcsak a könyvespolcokra tér vissza: 2026. december 11-én a Komáromi Jókai Színház bemutatja a Gergő és az álomfogók családi musicalt, Rédli Károly rendezésében. A színpadi változat Böszörményi Gyula regényéből készült, zenéjét Lakatos Róbert, dalszövegeit Müller Péter Sziámi jegyzi. A történet Réti Gergőt követi, aki épp nehezen birkózik meg megváltozott családi helyzetével és visszatérő rémálmaival, amikor különös lények jelennek meg körülötte. Hamarosan kiderül, hogy a látszólag átlagos budapesti fiú különleges képességei révén a révülők utolsó reménye lehet a gonosz Hollóval és a kiszabadulással fenyegető Sárkánnyal szemben. Az adaptáció előzménye a kassai Thália Színház felkérésére 2012-ben, Gál Tamás rendezésében létrejött előadás; a komáromi produkció ebből kiindulva kelti újra életre a magyar mitológiából és a modern nagyvárosi valóságból építkező mágikus világot. Az akkori színpadi változat megszületésében maga Böszörményi Gyula is aktívan közreműködött, segítve a rendező munkáját.

Ölveti Szabolcs debreceni születésű grafikus és illusztrátor, képei több hazai és nemzetközi kiállításon megjelentek. A Budapesti Metropolitan Egyetem képi ábrázolás alapszakán kitüntetett diplomával végzett, jelenleg ugyanott tervezőgrafika mesterszakos hallgató. Szabadúszó illusztrátorként és grafikusként dolgozik, emellett a Warner Bros. Discovery budapesti kreatív csapatában is készített filmekhez és sorozatokhoz kapcsolódó vizuális anyagokat. Illusztrációiban a hagyományos rajzi szemléletet kortárs grafikai megoldásokkal ötvözi; vizuális világára a filmszerű történetmesélés, a fény-árnyék kontrasztokra épülő atmoszférateremtés és a misztikus hangulat jellemző. A Gergő és az álomfogók felújított kiadásában első alkalommal alkotott teljes, egységes vizuális világot egy klasszikus magyar fantasysorozathoz.