Csak a kezemet figyeljék, írtam egy könyvet! – Rodolfo legendás Bűvészkönyvének újrakiadásáról

Aki szájából húz elő több pakli römikártyát vagy felére kicsinyíti a lapokat, az némi hókuszpókusz után varázsolhat egy könyvet is, amit éppenséggel ő írt. Rodolfo bizony könyvet is írt, mert hiába mondta, hogy csak a kezét figyeljék, mert csal: nem jöttünk rá, mi a titka a legegyszerűbb trükkjeinek is. Egy bűvész legnagyobb ajándéka az lehet, amikor megmutatja mi a titka egy-egy trükkjének, és hát Gács Rezső, azaz Rodolfo több könyvet is előhúzott a képzeletbeli cilinderéből. Az egyik az eredetileg 1965-ben publikált Bűvészkönyv, ami újra megjelentetett a Móra kiadó.

Hogy a bűvészet nem csak kézügyesség, hanem színészet és szemfényvesztés, arra maga a mester hívja fel a figyelmünket, tehát ha az az instrukció, hogy mérjük meg a kiválasztott néző pulzusát, (A Kártya megtalálása pulzusfogással, 20. oldal) akkor csináljuk meg, mert ezzel úgymond elaltatjuk a nézőt, azaz eltereljük a figyelmét és hatásosabb lehet a mutatvány. Hiába, a jó előadás és imázs legalább olyan fontos, mint maga a mutatvány profi technikai kivitelezése, és hát kinek hinnénk el ezt, ha nem magának Rodolfónak (polgári nevén Gács Rezső). Emblematikus mondatainak (Csak a kezemet figyeljék! Vigyázat, csalok!) éppúgy része volt a sikerben, mint a jellegzetes karakterének az amarozó bajuszával és elegáns megjelenésével.

A könyv úgynevezett reprint kiadás, a betűk és Sebes János rajzai is az eredeti kiadást idézik meg, ami azért is nagy öröm, mert annak idején akkora kincs volt a kötet, hogy szinte minden könyvtárból ellopták a példányait, bizonyos oldalak fénymásolatban terjedtek. A hatvanas és hetvenes években még szinte mindenki zsebében ott lapult egy pakli kártya, és nemcsak az ingázó melósok ultiztak egyet hajlal fél ötkora vonaton, és a csövesek a művházak előtti árokparton, P. Mobil-koncertre várva nyomtak egy-egy makaót. És ha ott volt a kártya, akkor valaki biztos, hogy előállt egy kártyatrükkel is. A hetvenes évek végén a legnagyobb karácsonyi ajándék a Bűvös kocka és a Trapper farmer mellett a Rodolfo Bűvészdoboz volt, de aki nem kapott ilyen kincset, még valahonnan megszerezhette a Bűvészkönyvet, vagy legalább néhány lapját. A kötet Szitás György art deco hatású grafikájának felhasználásával készült, és igazi könyvtárgy is egyben, melynek remek illusztrációi emelik a kötet mágikus hatását.

Bizonyos képsorok, fázisrajzok olyan erősek, hogy önálló logók vagy illusztrációk is lehetnének akár egy-egy lemezborítón. Rodolfo valahogy itt maradt egy másik korból, már ettől olyan különleges volt, mint a Tizedes és többiekben Albert (Major Tamás), a kastélyban hagyott lakáj. Egy másik korhoz tartozott, mint Rátonyi Róbert vagy éppen Honthy Hanna. Rodolfo nemcsak tanácsokkal lát el, hogyan lehet egy-egy trükk élményvilágát hatásosabbá tenni, hanem a bűvészet lényegéről is beszél, amikor azt mondja, hogy az, aki meg tud csinálni jól néhány trükköt, még nem bűvész. Akkor sem az, ha nagyon sokat gyakorol. Kell valami, amit jobb híján hívjunk így: szuggesztív erő, azaz tudjon hatást gyakorolni a környezetére. És szeresse a varázslatot.

A könyv egyik titka az, hogy nem szárazon közli a hozzávalókat és az elkészítés folyamatát, hanem szituálja a trükköket. A mesternek segítői is vannak, Zsuzsi és Pisti, akik bemozgatják a helyzeteket, azaz a trükkök előadását. Ez azért is jó, mert a szituációk segítenek a kis bűvész inasoknak, azaz az olvasóknak, hogy ne önmagában álljon a mutatványuk, hanem legyen köréjük építve egy-egy történet, némi kis háttér. A trükköket nem csoportosítja, hogy kérem itt a kártyás, itt pedig a gyufás mutatványok jönnek, hanem változatos módon jönnek az attrakciók, mintha a cirkuszban lennénk. A legnagyobb trükk azonban az, hogy Rodolfo a szigorú cenzúra ellenére is megtudta jeleníteni a polgári, dekadens világot, olyan mutatványokkal, mint A gondolatolvasás sem boszorkányság című huncutság. Tehát míg Rodolfo a közönségét szórakoztatta, a pártállami rendszert az orránál fogva vezette, és tüntette el annak abszurditásait, mint a nyulat a cilinderben. Legalább is arra az időre, míg a tartott a mutatvány.

forrás: nullahategy.hu / 2019. október 2. / PZL