Az emberek versenyt futnak az idővel, miközben elfelejtenek örülni az életnek – megdöbbentő, hogy ez a fantasy 1973-ban íródott. Mintha Michael Ende előre látta volna, mennyire felgyorsul majd a világ. A Móra Kiadó 1986-ban adta ki először a regényt, 2024 óta pedig a történet filozófiai mélységeit is feltáró nyelvezettel olvashatjuk újra, Győri László fordításában. A kívülálló, de bölcs kislány bátorsága a filmszakmát is megihlette. 2026. július 23-án kerül a magyar mozikba a Momo című színes, szinkronizált német családi fantasy, Christian Ditter rendezésében.

A Végtelen Történet szerzőjének világsikerű regénye egy modern nagyvárosban játszódik, valahol Dél-Európában, egy olyan világban, ahol a fantázia és a hétköznapi valóság határai nem válnak el élesen egymástól. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti a városlakókat, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. Az idő itt az életet jelenti, és minél jobban takarékoskodnak vele az emberek, annál kevésbé tudják megtölteni az életüket szeretettel, jósággal és örömmel. A kis csavargólány, Momo feladata, hogy szembeszálljon a szürkék seregével, és visszaszerezze az emberek számára a tőlük elorzott időt. A történet a meseregény határait egészen filozofikus kérdésekig tágítja, például felveti, hogy mit kezdhetünk a korlátozott életidőnkkel. Gyerekek és felnőttek számára is izgalmas módon tár fel olyan fontos társadalmi témákat, mint a szabadság vagy az azt korlátozó hatalmak kérdése, sőt rávilágít a fogyasztói kultúra veszélyeire is. A kötet bölcsen vezeti be az ifjú olvasókat az élet nagy kérdéseibe.
A könyv utószavában olvashatjuk ezt a gondolatot a szerző egy rejtélyes útitársától.
Mi lenne, ha ez a jövő éppen most lenne, és Momo számunkra próbálná visszanyerni az időt?
Christian Ditter élt a lehetőséggel, hogy a jelen díszletei között álmodja újra Ende klasszikusát. A regény alapján készült filmben Alexa Goodall alakítja a vörös, göndör hajú árva lányt, Momót, valamint olyan színészek is megjelennek benne, mint Martin Freeman vagy Claes Bang. A film megtekintése 12 éven felülieknek ajánlott.
Michael Ende, az egyik legismertebb német szerző, 1929. november 12-én született, Felső-Bajorországban. Életműve rendkívül változatos: gyerek- és ifjúsági könyvei mellett írt költői képeskönyvszöveget, felnőtteknek szóló műveket, színdarabokat és költeményeket. Könyvei egy részét, így a Momót is saját maga illusztrálta. Hazánkban is népszerű kötetei A Végtelen Történet, a Rosszcsont Rodrigó és A sátánármányos parázsvarázs-pokolikőr-puncspancs-lódítóbódítóka. Ez utóbbi hamarosan újra megjelenik a Móra Kiadónál. Számos művéből film, rádió- és tévéjáték is született. A Végtelen Történet 1984-es filmklasszikusa után idén új alkotógárda kapta meg a megfilmesítési jogokat. Michael Ende irodalmi munkásságáért rangos német és nemzetközi díjakban részesült. 1995. augusztus 28-án hunyt el Stuttgartban. Ám alkotásaiban tovább él: könyveit több mint 40 nyelvre fordították le, és összesen 35 milliónál is több példányban keltek el. Az életét és műveit bemutató múzeum a müncheni Blutenburg Kastélyban lévő Nemzetközi Ifjúsági Irodalmi Könyvtárban várja a látogatókat.
Győri László műfordító 1954-ben született. Emlékei szerint az óvodában könyvmoly volt a jele. A pesti bölcsészkaron történelem–német–skandinavisztika szakon szerzett diplomát. Munkatársként, rovatvezetőként, majd utolsó rádiós éveiben a Társalgó és az Irodalmi Újság című műsorok felelős szerkesztőjeként, valamint zenei műsorok riportereként harminc éven át szerkesztett és vezetett kulturális műsorokat a Magyar Rádióban. Cikkei többek között az Élet és Irodalomban, a Kritikában, a Mozgó Világban, a Muzsikában és egyéb folyóiratokban jelentek meg.
Műfordítással egyetemista korában kezdett foglalkozni. Györffy Miklós és Elbert János fordítói szemináriumaira járt, első fordításait is ekkor, a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején készítette. Günter Grass két regényének fordításáért 2009-ben megkapta a Wessely Lászlóról elnevezett műfordítói díjat.
