Nincs engedélyezve a javascript.

Diridongó

Válogatás 70 év legszebb verseiből óvodásoknak

2020. december 15.

Dr. Katona Krisztina, főiskolai tanár

Gál Ferenc Egyetem, pedagógiai kar, dékán

diridongo_web.jpg

Alcíme alapján a verseket óvodásoknak kínálja, de bátran kijelenthető, hogy az alkotások nemcsak óvodásoknak szólnak, hanem legalább annyira szüleiknek, nagyszüleiknek, s nem utolsósorban mindazoknak a pedagógusoknak, akik az óvodáskorú gyermekeknek verseket választanak.

A kiadvány címét ízlelgetve számos asszociáció rémlik fel emlékezetünkben. Legelőször talán Weöres Sándor „din-don diridongó”-ja, amely a kötetben is megtalálható Haragosi című vers refrénje, s nagy valószínűséggel a cím ihletője is volt. Ha azonban egy kicsit mélyebbre kalandozunk az irodalom és a gyermekirodalom útvesztőjében, akkor ennek a címnek több, nemzedékeken átívelő rétegét is kibonthatjuk. A diridongó szóalak igen korai, népdalokban való előfordulása mellett a szépirodalomban elsők között talán Arany János: Nagyidai cigányok című alkotásában jelenik meg 1851-ben az egyik várvédő „eposzi hős” neveként. A szóalak ezen egyszeri tulajdonnévi funkcióján túl a későbbiekben szinte kizárólag gyermekeknek szóló versekben található meg – például Pósa Lajosnál vagy éppen Donászy Magdánál – hangutánzó, hangulatfestő elemként, gyakran refrénformában, hogy jelen kötet címadójaként aztán csaknem százhetven év múltával ismét tulajdonnévi szerepet öltsön magára, s immár kettős jelentésében éljen tovább a gyermekirodalomban.

A kötet hetven versét Szlukovényi Katalin költő, műfordító, kritikus, egyetemi oktató válogatta össze, és a kiadvány szerkesztője is ő volt.

A hetven vers öt olyan tematikai egységbe szerveződve került a kötetbe, amelyek mindegyike az óvodáskorú gyermekek számára népszerű témákat dolgoz fel, ugyanakkor érdeklődésre tarthat számot a gyermekeknek verset választó szülők, pedagógusok körében is.

fejezet_01-1.jpg

A Weöres-verset idéző Galagonya cím alá kerültek a Diridongóban azok a versek, amelyek növényekről szólnak. A kiválasztott 13 vers metaforák, nyelvi játékok, s a humor segítségével enged bepillantást a növényvilág egy-egy tagjának életébe a tavaszi ébredéstől (Miklya Zsolt: Ébredező) a téli pihenésig (Zelk Zoltán: Téli fák). A versek sorában Donászy Magda: Szalmaszál című alkotása – azzal, hogy benne a növény- és állatvilág szimbiózisa kerül megverselésre – egy kicsit már előre jelzi a kötet következő tematikai egységét is.

fejezet_02-1.jpg

Az állatokról szóló fejezet 18 verset ölel fel, s ezzel a kötet legterjedelmesebb egysége. Címét, A mackó mind kiváncsi, Tandori Dezső azonos című verséről kapta. A fejezet versei azonban nemcsak Tandori „kiváncsi mackójá”-t képesek a képzelet világába röpíteni, hanem a ritmikus szövegeket befogadó gyermekeket is. E képzeleti világba beleférnek az óvodáskorú gyermekek számára jól ismert, hazánkban természetes körülmények között is előforduló, a gyermekek játékában gyakran megjelenő állatkák (bárány, nyuszi, béka, hal, egérke, madarak); a gyermekek körében ismert, de kevésbé kedvesnek számító állatok (poloska, kukac, borz); sőt egy, a képzelet szüleményeként alkotott lény is (Keresztes József: A Lápi Trotty természetrajza). A további kiválasztott versek pedig olyan állatokról szólnak, amelyek hazánkban csak állatkertben élnek (zebra, rinocérosz, elefánt, zsiráf, nagy mara).


A kötet több mint harmadát kitevő első két fejezet növény- és állatvilágot bemutató művei mellett a természeti és a társadalmi környezet együttesen van jelen a kötet harmadik részének 11 versében, mely Kántor Péter azonos című verséről kapta a Körúti szél címet. Az itt szereplő versek témafókuszában a természeti jelenségek közül a szél és az eső, míg a társadalomhoz kapcsolódva a helyváltoztatás és a vele összefüggő „járgányok” állnak.

fejezet_04_jav.jpg

Az ezt követő blokkba válogatott 15 alkotás összetartó ereje a szituativitás, azaz a vershelyzet, s annak konkrét életszerűsége. Nem is fémjelezhetné ezt a helyzetszerűséget jobban más, mint a fejezet címét is adó Molnár Krisztina Rita: Mennyboltba című verse. A mű címe ugyanis a helyzettől, a szituációtól függően többféleképpen értelmezhető nyelvi játék, hiszen a [mennyboltba] kiejtés mögött kétféle jelentéstartalom húzódik meg: 1. ’égbolt’ jelentésű mennybolt ba ragos alakja; 2. menj boltba szószerkezet kiejtése. E kiejtésbeli egybeesés viszont pontosan az első pontban jelölt égbolt jelentése miatt tulajdonképpen már előrevetíti a kötet záró szakaszát is, amely az álmok világába, az égi mindenségbe repíti a felnőttet és a gyermeket egyaránt.

Az utolsó rész, s így a kötet egésze is Ágh István: Virágosat álmodtam című versével – az anya és gyermeke közötti kötődés kifejezésének egyik legszebb metaforájával – zárul, s közvetve azt is kifejezi, hogy a Diridongó kötet versei ezt a kötődést nemcsak a versek olvasásával, mondogatásával, hanem a verselés szituációjának élménye által is erősítik.

A kötet versei tematikájuk mellett verselésükkel, ritmusvilágukkal, rímtechnikájukkal, gazdag képi világukkal, sokszínű nyelvi, nyelvhasználati sajátosságaikkal szintén illeszkednek az óvodás korosztály igényeihez.


pag_17.jpg

A Diridongó kötetbe kiválasztott művek szövegvilága Láng Anna illusztrátor munkájának köszönhetően válik teljessé. A versekhez társított képek sora magával ragadja mind a verset olvasó felnőtt, mind a verset hallgató gyermek tekintetét. A színekkel és formákkal játszó képek a vers közvetítette élmény olyan elemeiből építkeznek, amelyek a gyermekek számára megkönnyítik a szövegfelidézést, és elősegítik képzelőerejük szárnyalását.

A kötetet ajánlom egyrészt kisgyermekes szülőknek, akik inkább ösztöneikre, s gyermekeik ösztöneire hallgatva választanak majd verseket felolvasásra, mondogatásra a Diridongóból, másrészt ajánlom mindazon kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak, akik az irodalmi alkotások kiválasztásának szempontjai közül legfontosabbnak az alkotások érzelemre gyakorolt hatását, hatásmechanizmusát tekintik.


szivunkrajta_szivecske81-1.png
Diridongó

Diridongó

Móra Könyvkiadó, 2020.08.11.
"Ez a város meseváros, / senkiföldjével határos." A versek világában összeér a valóság és a képzelet. Van, aki piciklin száguld, más falevélből készít nyuszit, vagy épp gesztenyéből embert. Az elmúlt 70 év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legizgalmasabb verseiből válogat ez a kötet, hogy az óvodásoknak kedvet csináljon az olvasáshoz.