Nincs engedélyezve a javascript.

Diridongó

Válogatás 70 év legszebb verseiből óvodásoknak

Dr. Katona Krisztina, főiskolai tanár

Gál Ferenc Egyetem, pedagógiai kar, dékán

Alcíme alapján a verseket óvodásoknak kínálja, de bátran kijelenthető, hogy az alkotások nemcsak óvodásoknak szólnak, hanem legalább annyira szüleiknek, nagyszüleiknek, s nem utolsósorban mindazoknak a pedagógusoknak, akik az óvodáskorú gyermekeknek verseket választanak.

A kiadvány címét ízlelgetve számos asszociáció rémlik fel emlékezetünkben. Legelőször talán Weöres Sándor „din-don diridongó”-ja, amely a kötetben is megtalálható Haragosi című vers refrénje, s nagy valószínűséggel a cím ihletője is volt. Ha azonban egy kicsit mélyebbre kalandozunk az irodalom és a gyermekirodalom útvesztőjében, akkor ennek a címnek több, nemzedékeken átívelő rétegét is kibonthatjuk. A diridongó szóalak igen korai, népdalokban való előfordulása mellett a szépirodalomban elsők között talán Arany János: Nagyidai cigányok című alkotásában jelenik meg 1851-ben az egyik várvédő „eposzi hős” neveként. A szóalak ezen egyszeri tulajdonnévi funkcióján túl a későbbiekben szinte kizárólag gyermekeknek szóló versekben található meg – például Pósa Lajosnál vagy éppen Donászy Magdánál – hangutánzó, hangulatfestő elemként, gyakran refrénformában, hogy jelen kötet címadójaként aztán csaknem százhetven év múltával ismét tulajdonnévi szerepet öltsön magára, s immár kettős jelentésében éljen tovább a gyermekirodalomban.

A kötet hetven versét Szlukovényi Katalin költő, műfordító, kritikus, egyetemi oktató válogatta össze, és a kiadvány szerkesztője is ő volt.

A hetven vers öt olyan tematikai egységbe szerveződve került a kötetbe, amelyek mindegyike az óvodáskorú gyermekek számára népszerű témákat dolgoz fel, ugyanakkor érdeklődésre tarthat számot a gyermekeknek verset választó szülők, pedagógusok körében is.

A Weöres-verset idéző Galagonya cím alá kerültek a Diridongóban azok a versek, amelyek növényekről szólnak. A kiválasztott 13 vers metaforák, nyelvi játékok, s a humor segítségével enged bepillantást a növényvilág egy-egy tagjának életébe a tavaszi ébredéstől (Miklya Zsolt: Ébredező) a téli pihenésig (Zelk Zoltán: Téli fák). A versek sorában Donászy Magda: Szalmaszál című alkotása – azzal, hogy benne a növény- és állatvilág szimbiózisa kerül megverselésre – egy kicsit már előre jelzi a kötet következő tematikai egységét is.

Az állatokról szóló fejezet 18 verset ölel fel, s ezzel a kötet legterjedelmesebb egysége. Címét, A mackó mind kiváncsi, Tandori Dezső azonos című verséről kapta. A fejezet versei azonban nemcsak Tandori „kiváncsi mackójá”-t képesek a képzelet világába röpíteni, hanem a ritmikus szövegeket befogadó gyermekeket is. E képzeleti világba beleférnek az óvodáskorú gyermekek számára jól ismert, hazánkban természetes körülmények között is előforduló, a gyermekek játékában gyakran megjelenő állatkák (bárány, nyuszi, béka, hal, egérke, madarak); a gyermekek körében ismert, de kevésbé kedvesnek számító állatok (poloska, kukac, borz); sőt egy, a képzelet szüleményeként alkotott lény is (Keresztes József: A Lápi Trotty természetrajza). A további kiválasztott versek pedig olyan állatokról szólnak, amelyek hazánkban csak állatkertben élnek (zebra, rinocérosz, elefánt, zsiráf, nagy mara).


A kötet több mint harmadát kitevő első két fejezet növény- és állatvilágot bemutató művei mellett a természeti és a társadalmi környezet együttesen van jelen a kötet harmadik részének 11 versében, mely Kántor Péter azonos című verséről kapta a Körúti szél címet. Az itt szereplő versek témafókuszában a természeti jelenségek közül a szél és az eső, míg a társadalomhoz kapcsolódva a helyváltoztatás és a vele összefüggő „járgányok” állnak.

Az ezt követő blokkba válogatott 15 alkotás összetartó ereje a szituativitás, azaz a vershelyzet, s annak konkrét életszerűsége. Nem is fémjelezhetné ezt a helyzetszerűséget jobban más, mint a fejezet címét is adó Molnár Krisztina Rita: Mennyboltba című verse. A mű címe ugyanis a helyzettől, a szituációtól függően többféleképpen értelmezhető nyelvi játék, hiszen a [mennyboltba] kiejtés mögött kétféle jelentéstartalom húzódik meg: 1. ’égbolt’ jelentésű mennybolt ba ragos alakja; 2. menj boltba szószerkezet kiejtése. E kiejtésbeli egybeesés viszont pontosan az első pontban jelölt égbolt jelentése miatt tulajdonképpen már előrevetíti a kötet záró szakaszát is, amely az álmok világába, az égi mindenségbe repíti a felnőttet és a gyermeket egyaránt.

Az utolsó rész, s így a kötet egésze is Ágh István: Virágosat álmodtam című versével – az anya és gyermeke közötti kötődés kifejezésének egyik legszebb metaforájával – zárul, s közvetve azt is kifejezi, hogy a Diridongó kötet versei ezt a kötődést nemcsak a versek olvasásával, mondogatásával, hanem a verselés szituációjának élménye által is erősítik.

A kötet versei tematikájuk mellett verselésükkel, ritmusvilágukkal, rímtechnikájukkal, gazdag képi világukkal, sokszínű nyelvi, nyelvhasználati sajátosságaikkal szintén illeszkednek az óvodás korosztály igényeihez.


A Diridongó kötetbe kiválasztott művek szövegvilága Láng Anna illusztrátor munkájának köszönhetően válik teljessé. A versekhez társított képek sora magával ragadja mind a verset olvasó felnőtt, mind a verset hallgató gyermek tekintetét. A színekkel és formákkal játszó képek a vers közvetítette élmény olyan elemeiből építkeznek, amelyek a gyermekek számára megkönnyítik a szövegfelidézést, és elősegítik képzelőerejük szárnyalását.

A kötetet ajánlom egyrészt kisgyermekes szülőknek, akik inkább ösztöneikre, s gyermekeik ösztöneire hallgatva választanak majd verseket felolvasásra, mondogatásra a Diridongóból, másrészt ajánlom mindazon kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak, akik az irodalmi alkotások kiválasztásának szempontjai közül legfontosabbnak az alkotások érzelemre gyakorolt hatását, hatásmechanizmusát tekintik.


Diridongó

Diridongó

Válogatás 70 év legszebb verseiből óvodásoknak

Láng Anna
Móra Könyvkiadó, 2020.08.11.
"Ez a város meseváros, / senkiföldjével határos." A versek világában összeér a valóság és a képzelet. Van, aki piciklin száguld, más falevélből készít nyuszit, vagy épp gesztenyéből embert. Az elmúlt 70 év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legizgalmasabb verseiből válogat ez a kötet, hogy az óvodásoknak kedvet csináljon az olvasáshoz.