Emléktáblát avatnak Kormos István emlékére
február 26.
2024. március 1-jén avatják fel Kormos István (1923–1977) emléktábláját a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár épületénél. Az ünnepségen Prőhle Gergely köszönti a megjelenteket, az avató beszédet Várady Szabolcs mondja el. Az eseményen közreműködik Mácsai Pál, zárszót mond és áldást ad Fabiny Tamás püspök.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény szeretettel várja az érdeklődőket március 1-jén, pénteken 15 órakor a Szentkirályi u. 51.-ben.
Fotó: A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike – Csigó László felvétele
Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító. Ki ne ismerné Vackort az első béből? A pisze kölyökmackó történetének megálmodója dolgozott biciklista kifutóként, tisztviselőként, lektorként és dramaturgként, amíg 1950-ben az Ifjúsági, később Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz nem került szerkesztőként. Verses meséi, népmese-feldolgozásai, gyermekversei és meséi még ma is helyet kapnak a gyerekszobák könyvespolcain. Korai költészetében a népi hagyományokat követte, melyek később egybeolvadtak nála a modern francia líra vívmányaival. Műfordításaiban a francia és orosz irodalmat tolmácsolta. Csukás István így beszélt róla K. I., aki voltam című tanulmányában: „Kormos igazi műfaja, megnyilatkozása a dal volt. Tehetsége a ritka tehetségek közül való, amely eldúdolja, elzümmögi a fájdalmat; muzsikálva, hogy elviselhessük.”
Kormos István születésének századik évfordulójára jelent meg a Piros delfinek című válogatáskötet a Trend Kiadó gondozásában. Elemi erejű metaforákkal, rejtelmes tájakkal, lényekkel, tárgyakkal és szavakkal átszőtt lírája érzékenyen szólítja meg az olvasót.
Csukás István idézet forrása: https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/CSUKAS/csukas00153/csukas00212/csukas00212.html
Piros delfinek
Trend Kiadó Kft., 2023.10.13.
"Kormos kedélye állandóan kavarta-hullámoztatta egész zűrös, fájdalmas, édes életét. Nem kellett erőlködnie, hogy egymástól térben-időben távoli képeket, képzeteket rendeljen egymás mellé. Hihetetlen könnyen társult benne minden az elemi költészet evidenciájával ható metaforákká, tündöklő ábrákká.
