Nincs engedélyezve a javascript.

„RÜCSÖK BUDA, SZÉP BUDA, MÉGSE MEGYEK MÁSHOVA”

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs gyerekirodalmi munkásságáról beszélgettek a Móra Kiadó szerkesztői a Hegyvidék Kulturális Szalonban.

A XII. kerületi kötődésű író-költő házaspár számára nagyszerű lehetőségként adódott az 1950-es,60-as években, hogy gyerekeknek írhatott. Abban az időben az egyedüli gyermekkönyvkiadó a – jövőre immár 70 éves – Móra volt, sok kiváló írómenedéke, éppen az újholdasok közül is. Lengyel Balázs 1963–81-ig szerkesztőként dolgozott ott.

A Móra hazai klasszikus írók, költők műveit jelenteti meg újra, emellett a nemzetközi „sztárok” munkáinak gondozásával is foglalkozik. Sokszor az eredeti illusztrációkkal látnak napvilágot a kötetek, de a versek a kortárs grafikusok művei által tudnak igazán közel kerülni a mai gyerekekhez – például azért, mert a régi könyvekben megemlített tárgyi világ nem feltétlenül ismerős számukra, és az új rajzok ezeket az elemeket is élővé varázsolják.

Most két mű, a Molnár Jacqueline, illetve Szegedi Katalin illusztrációival megjelent Kósza varjak című verses- és az Óperencián innen, Óperencián túl című prózakötet kapcsán ismerkedhettünk meg Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs világával, közös gondolkodásával. Szlukovényi Katalin, a Nemes Nagy-gyerekverskötet válogató-szerkesztője, valamint Dávid Ádám, aki az idén százéves Lengyel Balázs prózakötetének új kiadását gondozta, a beszélgetésen elmondták, nagy öröm számukra, hogy a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tarthatják a bemutatót, ahol az egyik terem éppen Nemes Nagy Ágnes nevét viseli.

Lengyel Balázs prózai gyerekirodalmi művei és Nemes Nagy Ágnes gyerekversei között felfedezhető egy izgalmas feszültség, interakció, amiről bővebben is szó esett a találkozón. Dávid Ádám részletet olvasott fel Lengyel Balázs talán legismertebb ifjúsági művéből, A szebeni fiúkból. Az 1952-ben írt történelmi regény az 1848-as szabadságharc idején játszódik, főszereplői Petőfi Sándorral is találkoznak. Akárcsak A Pál utcai fiúkban, itt is kamaszok válnak hőssé, és azt üzenik a mindenkori olvasónak, hogy ifjúkorban is lehet valaki igazi, bátor hazafi.

A szöveg stilisztikai kimunkáltsága nem kis részben annak köszönhető, hogy Lengyel Balázs korának egyik legkiválóbb szerkesztője volt, és felnőttprózai, fordítói munkája is figyelemre méltó. „Óperenciás” mesekönyvében saját szövegek és fordítások is találhatók, például eszkimó, izlandi, angol és angolai mesék. A kötet keletkezéstörténetének bájos momentuma, hogy az 1985-ös kiadáshoz Molnár Iscsu István kortárs grafikus készítette a rajzokat, míg az új verzióba a lánya, Jacqueline.

Nemes Nagy Ágnes esetében a szóban forgó válogatás egy minisorozat harmadik darabja. Schall Eszter illusztrálta a Mennyi minden című könyvet és Molnár Jacqueline a Lila fecskét. A Kósza varjakban olvasható verseket a Jelenkornál Ferencz Győző szerkesztésében megjelent Nemes Nagy-költemények eddigi legteljesebb kiadásából állította össze Szlukovényi Katalin, aki elmondta: nagyon sok csak kéziratban megőrzött vagy folyóiratban publikált verset is tartalmazott a kötet, így a gyerekirodalmi részben szintén előbukkant néhány új szöveg.

Válogatás közben megállapította, hogy a felnőtt- és gyerekirodalom közti mesterséges határ igazából nem is létezik. Izgalmas például, hogy egy-egy Szódáskocsi című mű szerepel a felnőtt- és a gyerekversek között is – ő mindkettőt beszerkesztette. A többi között a Buda című költeményt olvasta fel, amelyben a költő helyhez, otthonhoz és annak összes disszonanciájához való kötődése megjelenik, szinte minden, ami ellentmondásként végigvonul költészetén: „Ne légy buta,/ez itt Buda,/hosszú fülű/minden kutya.//Látsz virágot/dézsában,/vadgesztenyét/héjában.//Öreg járda repedezik,/mert budai rücsök ez itt./Elhasalhatsz, tücsköm!/a budai rücskön.//Rücsök Buda,/szép Buda,/mégse megyek/máshova.”

A bemutatón meggyőződhettünk arról is, hogy Nemes Nagy és Lengyel gyerekirodalmi munkássága nem választható el a felnőttirodalmitól, mert egyrészt ellentét feszült a két tevékenység között, másrészt támogatták is egymást, tetten érhető az egyik típusú szöveg hatása a másikra. A szalonbéli program kötetlen beszélgetéssel zárult.

forrás: hegyvidekiujsag.hu / Szepesi Dóra / 2019.06.19.