Nincs engedélyezve a javascript.

LOGIKAI GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE JÁTÉKOSAN

Felnőtt életünk minden egyes napja logikusan felépített tevékenységek egymásutánja. Ébredés, felkelés, felöltözés, útra kelés, elintéznivalók megszervezése, hazaérkezés, pihenés. Ha felcserélnénk a sorrendet, bizony érdekes helyzetekbe kerülnénk… Mi magunk is jobban érezzük magunkat, ha kiszámíthatóbb a tennivalónk; ha tudjuk, hogy mi mivel jár, minek mi a következménye. Vajon ez a képesség velünk született vagy „útközben” tanulunk meg a logikusan gondolkodni?

A GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE

A gondolkodás az emberi megismerőtevékenység legmagasabb foka, és szoros kapcsolatban van a beszéddel és a nyelvvel, hiszen ez a legegyszerűbb módja, hogy kifejezzük magunkat. Legalább ennyire elválaszthatatlan az intelligenciától is, mivel a különféle helyzetekben, problémamegoldáskor együtt vesznek részt. A problémamegoldó gondolkodás pedig egyértelműen a kreativitásból ered, hiszen ezt biztosítja számunkra a feladatok nem rutinszerű megoldását, hanem hogy bizonyos helyzetekre új módon reagáljunk, vagy adjunk valamiféle választ a felmerülő kérdésre.

Roppant összetett folyamatról van tehát szó, minden mindennel összefügg.

Fajtáit tekintve megkülönböztetjük: az asszociatív gondolkodást, ahol nincs előre meghatározott célja a gondolkodásnak, leegyszerűsítve: miről mi jut eszünkbe: például az a felhő, olyan, mint egy elefánt (szabad asszociáció). Másik fajta a megértő gondolkodás, mellyel képesek vagyunk a dolgok lényegét kiemelni (fogalommá alakítani), illetve az összefüggéseket feltárni. A problémamegoldó gondolkodás a harmadik típus, ahol egy bizonyos célt szeretnénk elérni, viszont még nem tudjuk a megoldás módját. Ez utóbbi kettő jellegéből adódóan nem határolódik el élesen egymástól.

A kisgyerekek gondolkodása még erősen cselekvés orientált. Ők csak gyakorlatban, a cselekvés segítségével képesek a problémamegoldásra, próbálgatják a különféle lehetőségeket. Eme tevékenységek során fejlődik azonban a logikai gondolkodás, és ennek segítségével lesznek képesek a jövőben valóban végiggondolni a lehetséges verziókat és azok közül kiválasztania célravezetőt.

Ismételni folyamatosan és gyakorolni. Ez az, ami már a totyogónál is megfigyelhető játék közben, persze folyamatosan igénylik az újdonságokat. A megfigyelés fejlődése és a bonyolultabb feladatok megoldása egyre érdekesebb világot tár fel előttük, amelyben a csöppség fogékony lesz az újdonságok befogadására.

3-6 éves korban a gyermekeink folyamatosan fejlődő szókincsükkel az önkifejezésüket is fejlesztve képesek saját történeteket elmesélni, alkotni. Figyeljünk arra, hogy a sorrendiséget mennyire ismeri fel egy-egy általunk bemutatott történetben és ő vajon betartja-e mesélés közben.

Remek játék lehet, hogy eleinte 2, későbbiekben akár 3, de inkább ennél több képet teszünk a gyermek elé, és az ő feladata, hogy a történéseknek megfelelően sorrendbe tegye és elmesélje.

A folytatás, a teljes cikk >>ITT<< olvasható.