Ideje előkeresni a kokárdákat!
Az 1848-as forradalomról és szabadságharcról minden korosztállyal megemlékezhetünk.
A legkisebbekkel mondókákkal dalokkal idézhetjük fel a vágtázó huszárokat. Beszélgethetünk a magyar zászló színeiről és barkácsolhatunk. Az óvodások, kisiskolások népmeséket is szívesen hallgatnak, vitézekről, bátor hősökről. Készítsünk csákót, falovat!
Az 1848-as forradalomról nehéz újat mondani a március 15-i ünnepségen. De talán nem is ez a fontos, hanem az, hogy a ma fiatalsága megtalálja a kapcsolódását a márciusi ifjakkal, valamint inspirációt, bátorságot merítsen a kiállásukból.
Szeretnéd leporolni kicsit a hősies/szenvedélyes/nemzet költője – képet Petőfi Sándorról? A költő csak az időben van tőlünk távol, érzelmei, megélései, vágyai egészen hasonlók a mostani ifjakéhoz. A kötet a gyerekek nyelvén mutatja be az ifjúság költőjét, illetve költészetének értékeit!
Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kérdés… Irodalmi azonban miért ne lehetne?
Ifjúsági novellás antológiáink pályázat keretében jöttek létre. A 48 másképp című kötettel a tragikusan végződött múltbéli események újraértelmezésére tettünk kísérletet. Böszörményi Gyula, a zsűri elnöke a díjátadóra készült videóüzenetében ekképpen fogalmazta meg „múlt, jelen s jövendő” bonyolult viszonyrendszerét: „A történelem olyan, amilyennek látni akarjuk. A múlt éppen olyan, amilyennek felfedezzük, amilyennek elképzeljük magunkban. A jövő olyan, amilyennek építjük vagy épp romboljuk, úgyhogy kimondható: csak a jelen bizonytalan.”
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt türelemmel, míg szerelmével, Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Boldog házasságukra hamarosan árnyékot vetettek a forradalom és a szabadságharc eseményei, majd az emigráció nehéz esztendői következtek.
Napfényes-kokárdás ünneplést kívánunk!