Nincs engedélyezve a javascript.
Megmutatni a világ apró csodáit

2022. január 3-án volt 100 éve, hogy megszületett Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A jubileum alkalmából szeretettel emlékezünk a 20. század egyik felnőtt és gyerekirodalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű szerzőjére.

Három éves korában írta első versét - „A büszke tehén a réten áll. Csak áll” -, melyet szülei még nem tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt gondolatait.

Nyomtatásban először a Mi utunk című református diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki is köszönheti alkotásait átitató természetszeretetét és látásmódját.

Kerkity Olgának adott interjújában így határozta meg magát:

„20. századi vagyok. Költő, esszéista, tanár, gyermekeknek író és fiatalokkal sokat foglalkozó. Régebben megkérdezték tőlem gyakran, hogy pesszimista vagy optimista vagyok-e. Ezek a kérdések a mai világban egy kicsit háttérbe szorultak. Nos így tudnék erre a kérdésre válaszolni: olyasféle dolog ez, olyan szeretnék lenni, mint a narancs, amely tudvalevőleg a legkeserűbb gyümölcs, de úgy a legkeserűbb, hogy a legtöbb édesítőanyag van benne. Hát így vagyok én optimista vagy pesszimista.”

Bár Budapesten látta meg a napvilágot, Nemes Nagy Ágnes családja Partiumból származik. Távoli rokonság fűzte Adyhoz, Kaffka Margithoz, költői formálódására Vörösmarty, Babits, József Attila is hatással voltak.

A II. világháború borzalmainak megélése mély nyomot hagyott benne. Ez, ahogy számos kortársa esetében is, visszaköszön alkotásaiban, melyeket többek között a férjével, Lengyel Balázzsal közösen alapított folyóiratban, az Újholdban publikált. A folyóirat alkotói 20-as éveikben járó, külön utakon közelítő, intellektuális beállítottságú emberek voltak, köztük Szabó Magda, Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Vidor Miklós, akik a Nyugat negyedik generációjának tartották magukat.

Nemes Nagy első kötete 1946-ban jelent meg. Egy interjúban a művészetet örömszerzésnek nevezte, egy másik nyilatkozatában a költészetet késleltetett gyógyszerhez hasonlította, mely később hat mint gondolnánk, de maradandóbban.

Szerinte a gyerekek született élményszerző képessége bármilyen hétköznapi tapasztalásban képes felfedezni az érdekes, értékes, örömszerző motívumokat, amiket élvezetes formában képesek továbbadni. Ez a képességük sajnos hamar megszűnik.

1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író.

Tizenegy év hallgatás után jelentkezett új felnőtt kötettel Szárazvillám címmel, s ezután két gyermekirodalmi kötet következett: Az aranyecset 1962-ben, majd a Lila fecske 1964-ben, majd 1969-ben a Napforduló. Gyermekversei folyamatosan jelentek meg a lapokban 1960-tól kezdve.

Gyereklírához fűződő kettős viszonyáról sokat elárulhat, hogy verseinek gyűjteményes kötetei egy kivételével nem tartalmazzák gyermekverseit.

„...rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj. Itt lehet valamit csinálni. Híve vagyok annak, miszerint a jó gyerekvers is ugyanolyan verscsírából indul ki, mint a valódi vers. Csak a feldolgozási módja, az előadási módja más. És hát ott is el tudtam játszadozni millióféle formával, rímmel, a magyaros ritmus meg a mértékes ritmus összecsengetésével, ahogy Weöres Sándortól tanultuk mindannyian.”- mondta el egy vele készült interjúban.

Mikor Földes Anna arról kérdezte, mi a szerepe a szépségnek, elmondta, hogy a gyerekek ösztönösen keresik és teremtik meg a szépséget. A versmondás esetén sem maga a vers, sokkal inkább a szavakkal, ritmussal való játék és az abban való gyönyörködés, a világ a szavakkal való felfedezése és birtokbavétele tölti el őket örömmel.

A szubjektív lírai megközelítésben a költő felfedezi és megmutatja az élet apró és nagyobb csodáit, a lírai én háttérbe vonul, a fókusz a tárgyon, eseményen, helyszínen lesz.

„ha ránézek a gyufaskatulyára, eljuthatok Prométheuszig, vagy ahhoz, mióta nem láttam én már szabad tüzet. Bizonyos fajta távlat és intenzitás nélkül nincs költészet, a költőnek el kell tehát jutnia idáig. Az egész világ tele van jelekkel. Valamennyi jel önmagában is óriási összefüggést hordoz. Hogy e jelek felismerése, az összefüggésrendszer keresése a teljességhez vezet-e, nem tudom. De hogy e keresés végtelenül sokfelé indít, azt igenis tudom. Mindehhez hozzá merem fűzni: a költők egyik jellemző magatartásformája, programja: az általános érdeklődés. Szakosodó korunkban a művészet és a költészet nem szakosodott, még ma is szinte mindenhez a világon „hozzáérhet”. A költő tehát hasonlít a filozófushoz. De hasonlít a segédmunkáshoz is, aki minden munkára jó. Mert lelki életében az is benne van, hogy aszfaltozzák-e végre az utcát, vagy hogy miért döntötték ki azt a tizenöt éves hársfát. S benne van a Vajda János-i „Mért születni? minek élni?” kétely is.”

Részlet: Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana – Nádor Tamás interjújából

Évfordulóhoz köthető események, megjelenések:

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset című művét a Zichy Szín- Műhely művészei állítják színpadra Szitha Miklós, Liszt-díjas ütőhangszer művész, zeneszerző által komponált zenével.

A családi verses-zenés mesejátékot 2022. január 14. péntek este 7 órakor mutatják be a budapesti 6SZÍNben.

Tudjon meg többet az előadásról itt:

https://6szin.hu/repertoar/nemes_nagy_agnes_az_aranyecset
https://hirtv.hu/mozaik/mozaik-nemes-nagy-agnes-mesejet-mutatja-be-a-zichy-szin-muhely-2533966

A tervek szerint kora tavasztól lesz látogatható a Nemes Nagy Ágnes meseösvény, melyet a Móra Kiadó, az Akítv Magyarországgal közösen valósít meg, s melyet a Digitális Vándor alkalmazás segítségével járhatnak végig családok, kisiskolás gyerekcsoportok és minden versrajongó.

Az ösvény, hasonlóan a korábbi Vuk meseösvényhez a Budai-hegységben kerül kialakításra, a költőnő 12. kerületi, Böszörményi úton található néhai otthonától indul.

Tudjon meg többet a Digitális Vándor alkalmazásról itt:

https://aktivmagyarorszag.hu/digitalis-vandor-mobilozz-a-termeszetben-2/

A kerek évforduló alkalmából Léna verses doboza vers-népszerűsítő mozgalom által készített versvideót itt nézheti meg:

https://youtu.be/3uRUK9Lxv70

Nemes Nagy Ágnes Móra Kiadónál megjelent gyerekkönyvei:

1991 előtt:

Ki ette meg a málnát?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz J. Micurka, K. Plecsinta, N. Zamfir; Ifjúsági, Bukarest, 1957

Jóreggelt, gyerekek; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Győrffy Anna; Móra, Bp., 1962

Az aranyecset. Keleti mese; ill. Lukáts Kató; Móra, Bp., 1962

Lila fecske; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1965

Nyúlanyó húsvétja; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1968

Mit látunk az utcán?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Szecskó Tamás; Móra, Bp., 1974

Mennyi minden; ill. Hincz Gyula; Móra, Bp., 1975 (gyermekversek)

Bors néni könyve; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1978

Szökőkút; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1979

Felicián vagy A tölgyfák tánca. Nemzetközi képeskönyv; ill. Heinzelmann Emma; Móra, Bp., 1987

Szőke bikkfák. Verselemzések; Móra, Bp., 1988 (Diákkönyvtár)

1991 után

Bors néni könyve; ill. Keresztes Dóra; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2012

Az aranyecset. Keleti mese; ill. Schall Eszter; 3. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2015

Barátaink a ház körül; ill. Szalma Edit; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015

Jó reggelt, gyerekek!; ill. Szalma Edit; 5. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015

Kósza varjak; ill. Szegedi Katalin; Móra, Bp., 2019

Kósza varjak

Kósza varjak

Nemes Nagy Ágnes, Szegedi Katalin, Szlukovényi Katalin
Nyúlanyó húsvétja

Nyúlanyó húsvétja

Lapozó

Nemes Nagy Ágnes, Reich Károly
Ki ette meg a málnát?
-30%

Ki ette meg a málnát?

Lapozó

Nemes Nagy Ágnes, Maros Krisztina
Bors néni könyve

Bors néni könyve

Nemes Nagy Ágnes, Keresztes Dóra
Jó reggelt, gyerekek!
-35%

Jó reggelt, gyerekek!

Lapozó

Nemes Nagy Ágnes, Szalma Edit
Mennyi minden

Mennyi minden

versek

Nemes Nagy Ágnes
Mit látunk az utcán?

Mit látunk az utcán?

Nemes Nagy Ágnes
Lila fecske

Lila fecske

Nemes Nagy Ágnes, Molnár Jacqueline
Móra Könyvkiadó, 2012.
„Piros dróton ült a fecske, //piros dróton lila folt, //mert a fecske lila volt.” //  Ismerősen cseng-bong Nemes...
Az aranyecset

Az aranyecset

Keleti mese

Nemes Nagy Ágnes
Móra Könyvkiadó, 2015.
Szádeli, az árva kisfiú rőzseszedéssel tartja el magát, de minden vágya, hogy festő lehessen. Egy este felbukkan nála egy öregember, aki varázserejű aranyecsettel ajándékozza meg. Bármit is fest vele Szádeli, minden megelevenedik: a falra pingált madár felröppen, a hal pedig beleveti magát a közeli folyóba.