Bár Magyarország igen kis piac, mégis széles gyerekkönyv-kínálattal rendelkezik. Ez a sokszínű jelen szilárd és kimondottan gazdag gyerekkönyvkiadási és gyerekirodalmi hagyományon nyugszik, amit többek között az 1950-ben alapított Ifjúsági Könyvkiadó, majd 1957-től jogutódja, a Móra Ferenc nevét viselő, mai napig is meghatározó irodalmi műhelyként működő Móra Kiadó alapozott meg. A Móra archívuma, munkatársainak emlékezete rendkívüli értékkel bírnak a jelen és a jövő generációi számára. A gyerekirodalomkutatás az elmúlt évtizedekben felfrissült és megújult. Ennek a változásnak fontos részét képezik az irodalomtudományos munkák, amelyek nem lehetnek teljesek a múlt feltérképezése nélkül. Ennek céljából egy kétnapos – a szakmai és a nagyközönség számára egyaránt nyitott – konferenciát szervezünk Budapesten a B32 Galéria és Kultúrtérben.
Az előadások a Móra Kiadó értékteremtő munkájának évtizedeit, izgalmas fejezeteit, megkerülhetetlen alkotóit, irodalmi érdekességeit feltérképezve hozzájárulnak a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom tudományos hátterének megalapozásához.
Hosszú évtizedeken át a gyerekkönyvkiadás egyet jelentett a Móra Kiadóval. Magyarország akkori politikai és gazdasági helyzetében ez a kiadó nemcsak az előirányzatoknak megfelelő gyerekkönyvek előállításáért felelt, de otthont adott olyan kiemelkedő tehetségű alkotóknak, akik más fórumon nem szólalhattak meg. Az elkötelezett irodalmi szakemberek, szépírók és képzőművészek közös műhelymunkájából olyan időtálló, ikonikus kötetek születtek, melyek 70 év után is értéket képviselnek, kapcsolódási pontot jelentenek a rajtuk felnövekvő generációknak.
„1950 óta családtag. Ez a megállapítás írja le leginkább tevékenységünket. Olyan klasszikusokat őrzünk meg a gyerekeknek, melyek időtállóak és fontos üzeneteket, értékeket adnak át egy 21. századi olvasónak is. Emellett folyamatosan nyitott szemmel járunk, olyan hazai és külföldi kortársak műveit keressük, akik inspirálóak, rámutatnak a napjainkban fellelhető csodákra, megoldásra váró problémákra, akik úgy kérdeznek, hogy az olvasó nemcsak a választ találja meg önmagában, de a tetterőt is a cselekvéshez. Könyveinkkel néhány szerző igazi családtaggá válik, aki ott van minden nap a gyerekek mellett és segít nekik gondolkodó, világra nyitott felnőtté válni” – vallja Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonos-vezérigazgatója.
A Móra 70+ konferencián a közkedvelt klasszikus szerzők: Szabó Magda, Janikovszky Éva, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor mellett fókuszba kerül a magyar gyereklíra vertikuma, a magyar ifjúsági irodalom sokszínűsége, a cenzúra, a gyerekkönyv-illusztráció és a gyerekirodalom megjelenése a televízióban.
„Sajnos az évek során főleg költözések, helyhiány, balesetek és egyszerű gondatlanság miatt rengeteg kordokumentumnak nyoma veszett. A Móra alapító csapatából pedig lassan mindenki eltávozik, ezért éreztük úgy a 70. jubileumi évünkben, hogy azt a rengeteg kincset, ami a Móra 70 éve alatt megszületett, össze kell gyűjtenünk és biztonságba kell helyeznünk. A konferencia ennek a kincsestárnak egy részét mutatja be, egy olyan tudásbázist, amit nemcsak élőszóban, de egy e-könyv formájában is át szeretnénk adni mindazoknak, akiket érdekel a gyerekirodalom és gyerekkönyvkiadás múltja, jelene és jövője. Bízunk benne, hogy az elkövetkező években további előadásokon és kiadványokban még több kincset tudunk majd megmutatni.” (Kovács Zsanett, a Móra Kiadó kommunikációs vezetője)
A konferencia időpontja: 2022. február 24–25.
Helyszíne: B32 Galéria és Kultúrtér – 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a marketing@mora.hu küldött üzenettel tud, melyben kérjük megjelölni, mely napokon kíván részt venni az előadásokon.
Február 24. Csütörtök
Érkezés és regisztráció: 9.30-tól
Megnyitó: 10:00 órától
10.20-10.40 A Pál utcai csillagok
Molnár Ferenc regénye változatlanul az egyik legnépszerűbb magyar mű határainkon belül és kívül is. Érdekes megfigyelni Molnár regényében a két szembenálló csapat, a Pál utcaiak és a vörösingesek meghatározó vonásait, amelyek a magyar nemzeti epika (Szigeti veszedelem, Egri csillagok) sajátosságait hívják elő részben komoly, részben ironikus formában. Munkánkban ezeket a sajátosságokat vonjuk megfigyelésünk alá, és azt vizsgáljuk, hogyan értelmezi és értelmezi át Molnár a hősi epika eszközrendszerét munkájában.
Előadó: Galuska László
10.40-11.00 "Kutyatár" Weöres-hagyományok a kortárs (gyerek)költészetben
A Móra Kiadónál megjelent Weöres-kötetek a mai felnőtt nemzedékek közös művészeti alapélményei. Ezek a kiadványok meghatározták az itt előadók esztétikai nevelődését, lírai-ritmikai-zenei-grafikai akkulturalizációját. A kortárs gyerekközönség számára azonban már nem evidenciaként hat, és nem(csak) közvetlenül él ez a hagyomány. A Weöres-líra sokszínűségét a kortársak rész szerint viszik tovább. Előadásomban ezeket a weöresi hagyomány-mozaikokat csillantom fel a kortárs lírikusok életművén, egyes gyerekversein keresztül.
Előadó: Harmath Artemisz
11.00-11.20 Vackor, Bors néni meg a többiek: a gyerekvers helyzetének alakulása az utóbbi 70 évben
A huszadik század második fele joggal tekinthető a magyar gyerekirodalom aranykorának. Kormos István, Nemes Nagy Ágnes és a Móra Kiadó számos más szerzőjének életműve máig meghatározza a gyerekvers műfaját. Az előadás az irodalmat a társadalom keretei közt működő intézményrendszernek tekintve vet fel szempontokat a gyerekvers elmúlt 70 évének vizsgálatához.
Előadó: Szlukovényi Katalin
11.20-11.40 Állami ideológiák, cenzúra, gyermekírói identitás – az Ifjúsági Kiadótól a Móráig
Már-már közhely, hogy a magyar gyerekirodalom krémjét a cenzúrának köszönhetjük, pedig tényleg a vörös farok mellett bontakozott ki az ideológiamentes, „igazi” gyerekirodalom: Weöres Sándor Bóbita (Ifjúsági Kiadó, 1955) című könyvének megjelentetése sorsfordító jelentőségű a magyar gyerekirodalom történetében. A Bóbita utat nyitott másoknak is, többek között az ötvenes években szilenciummal sújtott újholdasoknak: ekkor kezdett gyerekeknek írni és publikálni például Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda is. A Bóbitával Weöres „gyerekköltővé” vált, könyve nyomán divatossá vált a gyermekvers, inspiráló öröksége túlnyúlik az ötvenes éveken, hiszen az olvasók általános elvárási horizontja is megváltozott ezután: ettől kezdve jellemzi a magyar gyereklírát a zeneiség, a szimultán ritmus, sajátos rímelés, illetve a változatos képiség.
Előadó: Pataky Adrienn
11.40-12.00 VITA
12.00-13.00 EBÉDSZÜNET
13.00-13.20 Gyermekkönyv-illusztráció Gyulai Líviusz művészetében
Gyulai Líviusz illusztrációs művészetének egyik fő szegmense volt a gyermekkönyvek illusztrációja. Rajzaiban az 1960-70-es évektől párhuzamosan két fő irány érvényesült: a középkori populáris nyomatokat imitáló archaizálás, és a gyermekrajzok stílusát követő "firkás" stílus. Az előadás ezek legjobb példáit mutatja be.
Előadó: Révész Emese
13.20-13.40 A konformizmus dicsérete - Szabó Magda ifjúsági regényei
Szabó Magda Abigélje nemcsak megírásának idején vált népszerűvé (nem függetlenül a belőle készült sorozat sikerétől), de ma is sokan forgatják. Azonban az Abigél árnyékában megbújó ifjúsági regények is számot tarthatnak az érdeklődésre: a Születésnap, az Álarcosbál vagy a Mondjátok meg Zsófikának kamaszlány főhősei összetett karakterek, akik egyedi szűrőn keresztül látják családi, iskolai vagy kortárs kapcsolataikat. Ezekben a különleges szereplőkben van valami közös: mindannyian jelentős személyiségfejlődésen mennek keresztül. Milyen irányba tart Vitay Georgina, Illés Bori, Nagy Zsófia vagy Boros Krisztina transzformációja, és hogyan tartanak tükröt ezek a változások a 21. századi olvasói elvárásoknak?
Előadó: Lovas Anett Csilla
13.40-14.00 Sci-fi irodalom és a Móra kiadó 1969-1995
„Az előadás a Móra Kiadó magyar sci-fi irodalom történetében elfoglalt helyét szeretné bemutatni. Olyan kérdésekre keressük a válasz, hogy miként került Mórához a sci-fi kiadása az 1960-as évek végén, milyen szerepe volt ebben Kuczka Péternek, milyen felfutása, eredményei, sikerei és kudarcai voltak ennek a folyamatnak. Az előadás bemutatja a Móra égisze alatt kiadott sci-fi kiadványokat (KFK és GFK sorozat, Galaktika, Robur stb.), azok szerkesztését, valamint kitekint sci-fi klubszervezői munka eredményeire is.”
Előadó: Veres Miklós
14.00-14.20 Átdolgozott mohikánok - A Móra kiadó adaptációs stratégiái a 60'-70'-80' években, Cooper regényének tükrében
Minden kornak megvannak a maga szövegesztétikai és szövegerkölcsi mércéi, és minden korban kialakul valamiféle nézőpont a gyerekek felfogó- és feldolgozó-képességéről. A gyerekkönyvek, különösen a gyerekkönyvfordítások igazi lakmuszpapírként reagálnak ezekre a faktorokra. Előadásomban J.F.Cooper Nagy Indiánkönyvének prizmáján keresztül azt vizsgálom, hogy az 1945 és 1989 közötti időszak miképpen befolyásolta a gyerek- és ifjúsági könyvek szövegeit a fenti szempontok szerint.
Előadó: Jeney Zoltán
14.20-14.40 Hogyan éld az életed? – Young adult és new adult irodalom az 1960-as években
Milyen keretek között engedett teret a coming of age történeteknek a szocialista irodalompolitika edukatív narratívája? Létezett-e YA és NY irodalom, és ha igen, milyen módon határozta meg a korszak szövegeit az aktuális történelemszemlélet és ethosz? Milyen könyvtípusok mentén terelte a helyes életútra a fiatalokat az ötvenes évek végi, hatvanas évek eleji Mórás irodalom?
Előadó: Szekeres Nikoletta
14.40-15.00 VITA
Február 25. Péntek
Felvezetés: 10.00-10.15
10.20-10.40 Janikovszky Éva profilja az olvasói levelek tükrében
"Janikovszky Éva kiterjedt levelezést folytatott. Nemcsak barátaival, családtagjaival és szakmabeliekkel, hanem olvasóival is. A hagyaték gondozójaként először azt a kb. 300 darab levelet katalogizáltam, melyeket az olvasók küldtek Janikovszky Évának. Az elemzett dokumentumcsoportnak köszönhetően kirajzolódik az író személyisége, munkásságának sokoldalúsága, és fény derül sikerességének okaira."
Előadó: Vojnics-Rogics Réka
10.40-11.00 Találkozások Lázár Ervinnel
Lázár Ervint Janikovszky Évának köszönheti a Móra kiadó, ő látta meg benne a tehetséges meseírót, hálából Lázár Ervin megmentette Janikovszky Évát. Ennek az első találkozásnak köszönhető, hogy sokan sokféle módon találkozhatunk Lázár Ervinnel: a gyerekszobában, iskolában, irodalomtudományi kurzuson.
Az előadás arra keresi a választ, hogy mi történik egy-egy ilyen találkozás során, hogyan engedjük közel magunkhoz vagy éppen lökjük el magunktól a Lázár-meséket.
Előadó: Pompor Zoltán
11.00-11.20 Mester tanítványok nélkül
„Megváltoztattam a címét, és odaadtam a Mórának, ahol megőrültek érte” – avagy hogyan talált egymásra Fekete István és a Móra Kiadó? Zsellérek és Tüskevár – milyen párhuzamok vonhatók a Horthy-korszak ikonikus regénye és a Kádár-korszak népszerű műve között? Herlicska, Matula, Karak – mire tanítanak meg az öreg mesterek? Az előadás kérdéseket vet fel, amelyek talán közelebb visznek egy korszerű, izgalmas Fekete István-recepcióhoz.
Előadó: Dóka Péter
11.20-11.40 VITA
12.00-13.00 EBÉDSZÜNET
13.00-13.20 "Száll a világ lepke szárnyon" - Hincz Gyula illusztrációi Weöres Sándor műveihez
"Hincz Gyula és Weöres Sándor neve szorosan összefonódott a hazai (gyermek)irodalom és illusztráció történetében. Előadásomban Hincz 1946 és 1973 között készült Weöres Sándor illusztrációinak áttekintésére és kontextualizálására vállalkozom, különös hangsúlyt fektetve a sokak által jól ismert
Bóbita illusztrációira."
Előadó: Dudás Barbara
13.20-13.40 Az Esti mese és a Cicavízió műsorának világa a Kádár-korszakban
Az 1960-as évektől kezdődően a Magyar Televízió fikciós gyermekműsorai óriási népszerűségre tettek szert, mely sikerhez hozzájárult, hogy egyre több mese jelentkezett szerializált formában, az Esti mese és a Cicavízió alkotásai az MTV fő exportcikkeivé váltak, több pedig átköltözött meseregények lapjaira is…
Előadó: Bánszki Kristóf
13.40 – 14.00 Hogyan kerülnek a könyvek a képernyőre, vagyis az adaptáció változatai
A hetvenes nyolcvanas években a gyerektelevízió igazi sikertörténetei a Móra Kiadó könyvei alapján készültek. Keménykalap, Utolsó padban, A világ legrosszabb, Égigérő fű.. és még sok minden más. Érdekességek és fontos műfaji különbségek. Könyvek és tv filmek.
Előadó: Takács Vera
14.00-14.20 VITA
14.30-15.30 Móra 70+ - beszélgetés
A konferenciát záró programján Marék Veronika, a mai magyar gyerekirodalom egyik legfontosabb szerzője, Janikovszky János, a kiadó vezetője és Dóka Péter, a kiadó főszerkesztője eleveníti fel az elmúlt évtizedek történéseit, változásait.
Moderál: Szekeres Nikoletta
Előadók:
Dr. Pataky Adrienn - irodalomtörténész, szerkesztő
Jeney Zoltán - irodalomtörténész, műfordító, író
Galuska László - irodalomtörténész, KRE-PK főiskolai docens
Veres Miklós - muzeológus, PIM
Harmath Artemisz - PhD, az IGYIC vezetője
Szlukovényi Katalin - PhD, költő, szerkesztő, ELTE BTK
Szekeres Nikoletta - irodalmár, szerkesztő, kritikus
Lovas Anett Csilla tanársegéd - Tokaj-Hegyalja Egyetem
Dr. Révész Emese - PhD, művészettörténész, Magyar Képzőművészeti Egyetem
Vojnics Rogics Réka - irodalmár
Pompor Zoltán - gyermekirodalom szakértő, Lázár Ervin-kutató
Dudás Barbara - művészettörténész, ELKH BTK - Művészettörténeti Intézet
Bánszki Kristóf - forgatókönyvíró-dramaturg, egyetemi oktató
Takács Vera - Balázs Béla díjas szerkesztő-rendező
Dóka Péter - író, szerkesztő
A részvétel INGYENES.
Kérjük, hogy minden előírás betartásához megfelelően fel tudjunk készülni, részvételi szándékod jelezd a meglátogatni kívánt nap dátumával a marketing@mora.hu e-mail címre.