Panamázó pesti kisemberek
2019. december 10.
Tessék végighallgatni. Walzer úr bejött az irodába, és megnézte a vízvezetéki munkára beérkezett pályázatokat, s aláhúzta egyiknek a nevét. Ez egy Weiner nevezetű, aki a kaszinóban alelnök. Meg sem nézték a többit, s most ezt bízták meg a munkával, utána lehet nézni, kék ceruzával van aláhúzva a neve. Menjünk tovább! Azon a helyen, ahol a telkeket még egy hónappal ezelőtt négyszögölenként két-három forintért adták, az ön bizottsága negyven-negyvenöt forintot fizetett egy négyszögölért. De ez semmi. Az eredeti tervet már megváltoztatták Manger Boldizsár miatt. Ez a Manger Boldizsár az, aki a polgármester karrierjét megcsinálta.
1901-ben, első kisregényében, Az éhes városban így láttatta a pesti panamázó politikusokat Molnár Ferenc. Morális gátlástalanság, korrupt ügyletek, pénz- és hatalomhajhász miniszterek szegélyezik a főszereplő Orsovai Pál útját. Megjelenésekor sok kritika érte Molnár művét amiatt, hogy túl felszínesen kritizálja a Pestet romba döntőket, és a leleplező gesztus helyett nem jut tovább a pletykánál. Ellenzői úgy tartották, Az éhes városból épp a metsző gúny és a cinizmus hiányzik.
A mából visszatekintve azonban egyértelműen kijelenthető, a fiatal Molnár élesen és jól látta a főváros működését, hisz a fent említett részben feltűnő szereplők, Manger, Walzer, Weiner simán behelyettesíthetők a ma regnáló politikusokkal.
A gyerekkönyvekkel foglalkozó Móra Kiadó Molnár első kisregényével indította el Móra Plusz sorozatát, amellyel új szemszögből mutatja be a kötelező olvasmányok által kategorizált írókat. Az éhes város mellett megjelent A zenélő angyal és az Egy pesti lány története című novelláskötet is.
A nagyváros figuráit rajzolta meg Molnár ezen írásaiban: zsaroló újságírókat, bürokrata kishivatalnokokat, széntolvajokat, a lipótvárosi bálok közönségét. "romlott lányokat" és hitvány szépfiúkat. Élesebb társadalomkritikáról tesz már tanúbizonyságot Az aruvimi erdő titka (1917) és a Széntolvajok (1918), ahogy a háború utáni kiábrándultság is egyre inkább eluralkodik Molnáron, aki mintha előrevetítené a közelgő forradalmat.
A Móra Kiadó sorozata nemcsak az ifjúsági irodalmat kinőtt generáció, de a felnőtt korosztály számára is érdekes lehet, hisz a századelő nagyvárosi pillanatképén keresztül a jelenről is sokat mesél.
Makrai Sonja írása a Magyar Hang Magazin 28. oldalán /2019. december 6-12.
Az éhes város
A zenélő angyal és más történetek
