Arcot adni a történelemben láthatatlan nőknek

100 nő az ókortól napjainkig

„Álmodj nagyobbat, törj magasabbra, küzdj keményebben, és ha kétségeid támadnak, ne feledd, igazad van!” – áll a provokatív című Esti mesék lázadó lányoknak című kötet ajánlójában.

Elena Favilli és Francesco Cavallo kötete második kiadásánál tart a Móránál, száz rövid portrét tartalmaz száz híres és kevésbé ismert nőről, akik az ókortól napjainkig valami olyat tettek, alkottak, vagy végeztek el, ami a közgondolkodás szerint távol áll az úgynevezett gyengébbik nemtől. Vannak köztük uralkodók, művészek, tudósok és feltalálók, sportolók és politikai aktivisták, csupa olyan erőteljes és szabadon gondolkodó személy, akik fittyet hányva a társadalmi elvárásoknak járták a maguk útját, ezzel világszerte példát mutatva megannyi asszonytársuknak. Az olasz származású, ám az Egyesült Államokban élő és dolgozó szerzők ­– egyikük újságíró és médiavállalkozó, másikuk színházi rendező és gyerekkönyvíró – Timbuktu Labs néven létrehoztak egy innovatív gyerekmédia-központot a kaliforniai Venice-ben, céljuk pedig, hogy a legkorszerűbb eszközök segítségével újrarajzolják a gyerekmédia határait. Ennek egyik állomása a gyerekmeseként és felnőttmeseként egyaránt olvasható Lázadó lányok kötet, amelyet a Móra Kiadó jó érzékkel talált meg, fordított le, az Ünnepi Könyvhétre kijön a magyar verzióval, majd karácsonyra az amerikai könyv folytatásával. A kötetben az egy-egy oldalban megírt nőportrékat a világ különböző tájairól összesereglett neves illusztrátorok festményei színesítik, felvonultatva a kortárs könyvillusztrációk különféle irányzatait. És kik azok a nők, akik példát mutatnak? Csak néhány név a hosszú listából: Astrid Lindgren író, Harisnyás Pippi kitalálója, a Brontë nővérek, I. Erzsébet angol királynő, Frida Kahlo, akinek festményeit nemsokára itthon is megcsodálhatjuk, Maria Callas operaénekesnő, Marie Curie tudós, Michelle Obama volt First Lady, Serena és Venus Williams teniszezők, vagy Zaha Hadid építész.

Árpádházi Szent Erzsébettől Király Szilviáig

A könyvfesztiválon a magyar változat beharangozójaként három író- és költőnő; Szlukovényi Katalin, a kiadó szerkesztője, Szabó T. Anna és Miklya Luzsányi Mónika beszélgetett a készülő kötetről, összevetve azt az amerikai verzióval. A két kötet abban feltétlenül hasonlít, hogy példamutató női sorsokat és életeket kívánnak bennük bemutatni. Mivel a hagyományos női szerepek még mindig be vannak ágyazva a társadalom szövetébe, a könyv a feminizmus új szakasza egyik termékének is tekinthető. Hiába a törvény előtti egyenlőség, ha a gyakorlati életben még számos területen háttérbe vannak szorítva a nők. Távlati célként az „új nőiesség” megélését is megfogalmazták. A lázadó lányok mint provokatív cím, még mindig aktuális - öröm és bánat egyszerre és felveti a kérdést: még mindig itt tartunk? Mind az amerikai mind a magyar kötet szerepminta-gyűjteményként is megállja a helyét, az amerikai hangsúlyozottan heterogén térben és időben, a magyar kötet mindössze 25 portrét állít fel, nem annyira változatos, de ez nem is volt cél. A mesék egymásutánja kronológiai sorrendet követ Árpádházi Szent Erzsébettől kezdve a most 19 éves őssejtkutatással foglalkozó Király Szilviáig. Felvillannak bennük a meghatározó történelmi események és történeti áttekintést nyújtanak a magyarországi nők helyzetéről az évszázadok folyamán. A szerkesztőknek olyan nőalakokat kellett keresniük, akiknek viszonylag jól feldogozott és dokumentált az élete; ilyenekről elsősorban a 19. század óta van tudomásunk. A kiadó hat írót kért fel a portrék összeállítására; Kiss Judit Ágnest, Mesterházi Mónikát, Miklya Luzsányi Mónikát, Molnár Krisztina Ritát, Szabó T. Annát és Tóth Krisztinát. Mindenkinek volt vagy lett személyes kedvence, aki több volt számára, mint puszta feladat. Luzsányi Mónika Molnár Mária diakonisszát említette, aki Pápua Új-Guineában szolgált hosszú évekig, és végül mártírhalált halt, no nem a bennszülöttek, hanem a szigetet elfoglaló japán katonák ölték meg a II. világháború folyamán. Szabó T. Anna számára nagy felfedezés volt Kol Erzsébet botanikus, kriobiológus személye, aki hozzá hasonlóan kolozsvári volt, és a jégalgák vizsgálatának területén szerzett hírnevet. A magyar illusztrátorok közül a kortárs gyermekirodalom illusztrátorainak színe-java felvonul a kötetben:Békés Rozi , Bódi Kati , Bölecz Lilla , Hitka Viktória , Kőszeghy Csilla , Makhult Gabriella, Molnár Jacqueline, Nagy Diána, Rofusz Kinga, Sásdi Laura, Schall Eszter és Szegedi Katalin. A címlapot elnézve a szakmai nívó ugyanúgy magas színvonalú lesz, mint a külföldi kötetben.

Mindkét kötetben hasonlóak a célkitűzések; inspirációt adni, kérdésfeltevésre ösztönözni – a magyar kötetben azonban kicsit ráérősebbek, hosszabbak az életrajzok, részletgazdagabbak, így jobban bele lehet feledkezni egy-egy történetbe. Tényleg esti mesékről van szó, amiket kicsiknek és nagyoknak egyaránt fel lehet olvasni hangosan, vagy el lehet olvasni magunkba mélyedve. A szerzők szerint az üzenet nem csupán az, hogy meg lehet csinálni, hanem hogy mindezt együtt, egymást párban segítve is el lehet érni. Az amerikai kötet érdekessége, hogy közösségi finanszírozásban jelent meg, amire a Móra is tesz egy kísérletet: mindazok, akik támogatják a könyvet, nevükkel jelen lesznek a kiadványban.

A könyv alkotói úgy érzik, nemcsak követhető modellt adnak a magyar nőknek, mintát és gyökeret a következő nemzedéknek, hanem arcot adnak a történelemnek és a máshogy láthatatlan nőknek.

Szénási Zsófia

forrás: konyv7.hu /2018.05.02.