Nincs engedélyezve a javascript.

Atomizálódótt erdélyi városállamok Zágoni Balázs első ifjúsági regényében

A Gömb - Fekete fény 1- kolozsvári bemutatójáról

Egyszerre ifjúsági kalandregény, sci-fi és disztópia Zágoni Balázs kolozsvári író első ifjúsági regénye, amelyben a 13 éves főhős egy szétesett társadalomban indul el a felnőtté válás útján. A Fekete fény című regénysorozat első kötetét, A gömböt a kolozsvári Reményik Sándor Galériában csütörtök este mutatták be, Zágoni Balázzsal, illetve a Móra Kiadó munkatársával és a kötet szerkesztőjével, Dóka Péterrel Jakab-Benke Nándor filmkritikus beszélgetett.

Zágoni Balázs regénye a nem túl távoli jövőben játszódik, történetében az Európai Unió szétesett, amellyel együtt a társadalom is darabjai hullt: az országok helyett csak városállamok léteznek, és az ezeken kívül szorult emberek, akik gombászó, gyűjtögető életformát folytatnak.

Zágoni Balázs elmondta, egy kenyai városban látott egy szögesdróttal leválasztott elit városnegyedet, ez adta a szikrát a városállamok kitalálásához. „Nem tudni mire vezet a nagyvárosi életforma, de elképzelhetőnek tartom, hogy atomizálódott, kis közösségek jöjjenek létre”, fogalmazott az író.

A regény nem tartalmaz helység- vagy városneveket, a szerző remélte, hogy sikerült Közép-Kelet Európai lehetséges jövőbeli helyzetet bemutatnia a kötetben. Viccesen elmondta: amikor Vida Gábor a könyv egyik első változatát olvasta, meglepve közölte, hogy a könyv Erdélyt írja le. Az erdélyiséget erősíti az erdélyi szóhasználat, ritmus és szórend is, ennek megőrzésére külön figyelt a szerkesztés alatt Dóka Péter, derült ki a bemutatón.

A Barni-könyvek is a szerző kisfiáról szóltak, és A gömb főszereplője is egy 13 éves kisfiú, mondta Jakab-Benke Nándor, így arra volt kíváncsi, köthető-e a regény főhőse a szerző gyermekéhez. Az író elmondta: 13 éves volt a fia, amikor elkezdte írni a könyvet, ez sokat segített neki abban, hogy egy kamasz szemén át lássa a világot.

Dóka Péter a főhős kapcsán kifejtette: egy rendkívül értelmes fiúról van szó, aki állandóan gondolkodik, reflektál az őt körülvevő dolgokra, és a vele történő eseményekre. A szerkesztő szerint ez kölcsönöz a kötetnek egyfajta filozófiai, metafizikai réteget is, amely ötvöződik az ifjúsági kalandregény és a szociográfiai rétegekkel. „A három réteg erősíti egymást, hol egyik, hol másik kerül előtérbe a történet során”, mondta a szerkesztő.

Dóka Péter szerint ugyanakkor a regény inkább csak egy „álruhás sci-fi”, hiszen a klasszikus ifjúsági kalandregény számos jellemzője is fellelhető benne: a főhős egyes számban mesél önmagáról, átéli a kamaszkor jellegzetes epizódjait. A fiú sorsa a múltunkból és jelenünkből felépíthető lehetséges jövőt ábrázolj, jegyezte meg a szerkesztő.

Jakab-Benke Nándor kérdésére Dóka Péter kifejtette: az ifjúsági könyvkiadás jól működik, talán még jobban is, mint a felnőtt könyvek piaca. „Az ifjúsági regényeket jó marketinggel és jól pozicionálva el lehet adni. Az utóbbi években pedig virágzásnak indult a magyar ifjúsági kötetek piaca is”, válaszolta a szerkesztő.

Mivel Zágoni Balázs filmes körökből „származik”, a kötet filmes oldalról való megközelítése sem maradhatott ki a bemutatóról. Jakab-Benke Nándor szerint például rendkívül erős képeket használ a szerző, viszont ezek nem „roncsolják a cselekményközpontúságot, amely kimondott filmes elem”. Zágoni Balázs elmondta, rendkívül örülne neki, ha valaki megfilmesítené a könyvét, viszont míg a rendezői szerepről lemondana, a forgatókönyv megírásáról nem, inkább egy jó forgatókönyvíróval együtt vállalkozna erre a feladatra.

(Borítókép: A beszélgetés résztvevői, balról jobbra: Jakab-Benke Nándor, Zágoni Balázs és Dóka Péter. Fotó: Horváth László)

forrás: szabadsag.ro /2018. május 7. / Sarány Orsolya