Nincs engedélyezve a javascript.

Bizalmi ugrás az ismeretlenbe – Interjú Zágoni Balázzsal

Az Európai Unió felbomlott, az országok városállamokra hullottak, a családok kettészakadtak és még egy rejtélyes eredetű Gömb is felbukkan, majd el-eltűnöget. A szabadságra egyre kevesebb esély van, a háborús helyzet a városállamok és a falon kívüli kolóniák között fokozódik. Zágoni Balázs Fekete fény című regénysorozatának egy csapásra Margó-díjas, majd az Év gyerekkönyvének választott első kötete (A Gömb) után most itt a folytatás: az Odaát a Margó Fesztiválon debütál.

Miért pont gombászkolóniában él a regény főhőseinek egy része?

Egy gyerekkori emlékből fakad: minden vasárnap gombásztunk a családdal. Így egyrészt volt róla személyes tapasztalatom, hogy milyen a gomba vagy mit csinál, miután leszedik, másrészt a növény adottságai is kapóra jöttek. Olyan erőforrás, táplálék, amihez semmi más nem kell, mint hogy essen az eső és legyen a közelben erdő. Szélsőséges helyzetekben ez nem utolsó szempont.

A disztópia mint műfaj a valósághoz való viszonyulását is mutatja vagy csupán írói játék?

Pontosítanék: inkább heterotópiának nevezném a regényt, hiszen abban a világban, amit bemutat, fejlődések, no és persze visszafejlődések is vannak. Az aktuális jelen állapothoz képesti változások nemcsak rosszabbak vagy jobbak, hanem mindkettő együtt van jelen. Ez a komplexitás érdekes játékra ad lehetőséget, de kár lenne tagadnom, hogy civilként is foglalkoztat a téma. Gyakran kapom magam azon, hogy találgatok, vajon milyen lesz a gyere­keim jövőbeli élete, talán nem vagyok ezzel egyedül. Ugyanakkor nem azért írtam meg ezt a regényt, hogy valamiféle alternatív jövőt vázoljak fel. Miután meglett a Gömb karaktere a fejemben, egy heterotopikus világba kívánkozott.

Hogyan lett meg? Nem zavarta, hogy néhányan esetleg az azonos című Dustin Hoffman-filmre asszociálnak róla?

Kicsit zavart, de annyira egyértelműen gömbként pattant ki a fejemből ez az ismeretlen tárgy, amit nem lehet másként, csakis empirikusan megismerni, és mint ilyen, a bizalom ugrását feltételezi, hogy nem tudtam másnak nevezni. Végül is, annyiszor ismétlődnek szavak a világirodalomban.

Az első kötetből túl sok mindent nem tudunk meg róla – a másodikban kiderül, ki vagy mi is a Gömb valójában?

Sok minden kiderül róla, de – és ebben a szerkesztőim is egyetértenek – nem lehet minden titkot felfedni.

A jelen politikai és társadalmi patthelyzeteiből csakis egyfajta destruktív megoldás vezethet ki?

Egyáltalán nem gondolom, hogy a regénybeli változások, vagyis az EU teljes széthullása jó lenne, bármiféle megoldást, továbblépést jelentene. Az Európai Unió jó dolog, nem kéne elrontani, amit az előző generációk kemény tapasztalatok és tanúságok árán felépítettek, ugyanakkor látok egy elég erős decentralizációs folyamatot is. Kolozsvár például, ahol élek, Románia második legnagyobb városaként, Erdély de facto fővárosaként szívesen lerázná azt a koloncot, amit egy bukaresti alárendeltség jelent. Többek között ezt gondoltam tovább a regényben, amikor azt mondják a városok, hogy kész, elég ebből a cirkuszból, saját kezünkbe vesszük az irányítást.

A Fekete fény-sorozat alapvetően ifjúsági regény. A személyes szálon túl is fogékonyak a tinik az efféle komoly témákra?

Azt gondolom, hogy bármit el lehet nekik mondani. Talán annyi, hogy bizonyos dolgokra alacsonyabb, míg másokra magasabb az ingerküszöbük. Bár, nem is tudom, hogy az ő ingerküszöbük alacsonyabb-e vagy csak mi akarjuk megkímélni őket például a kegyetlenségektől vagy a szexualitástól, melyek egy bizonyos szinten túl nincs mit keressenek egy ifjúsági regényben. Persze ezt megint a felnőttgondolkodás mondatja velem. Összességében úgy látom, hogy a tinédzserek szellemi képességei teljesen egyenrangúak a felnőttekével, sőt olykor sokkal gyorsabban fognak fel vagy értenek meg komplex helyzeteket, mint mi. Talán annyi a különbség, hogy egy tini, mivel kevesebb az élettapasztalata, könnyebben megy végletekbe, jobban sarkít

Nagyon jellegzetes a mesélős stílusa, akár kicsi gyerekeknek, akár kamaszoknak, felnőtteknek ír vagy épp dokumentumfilmet készít…

Igen, azt hiszem, hogy én igazán mesélni szeretek. Korosztálytól függetlenül. Filmek közül is leginkább a mesélős, narratív dokumentumfilmeket kedvelem.

Tavaly lett kész, és az elmúlt pár hónapban Budapesten is több vetítést tartottak A püspök reggelije című filmjéből – Miért pont Márton Áron izgatta?

Egészen mostanáig teljesen feldolgozatlan anyag volt az ő élete – kicsivel több, mint 10 éve lehet egyáltalán kutatni a titkosszolgálati anyagát. Könyv is csak idén jelent meg róla. Érdekelt a téma, és miközben vizsgálódtam, rájöttem, hogy az életének az az időszaka, amíg a személyiség formálódik, amíg kialakul, hogy ki is az a Márton Áron, minden eddigi feldolgozásban öt percben el van intézve. Volt-e mestere? Mit kapott otthonról? Voltak-e gyerek- vagy ifjúkori traumák? Erről egyrészt azért nem beszélünk, mert boldoggá avatás előtt áll, másrészt, mert ezeket a részleteket elég nehéz összeszedni. Szerettük volna, hogy egy film csak erről szóljon, ezért helyeztük a hangsúlyt élete első 50 évére.A dokumentumfilm 1945-ben ér véget, amikor elhangzik a híres beszéde a Szent Mihály-templomban, a zsidók védelmében; és amikor megírja legendásan kemény levelét a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és a kolozsvári rendőrfőkapitánynak, melyben az egyházi vezetők közül gyakorlatilag egyedüliként mondja ki, hogy ezt az embertelenséget azonnal abba kell hagyni. Nyomban ki is utasították Magyarországról, pontosabban nem kívánatos személy lett.

Találtak olyan dokumentumrészleteket, melyekben ő beszél?

Éppen ilyeneket kerestünk. Döbbenetes, hogy valakiről, aki 1939-től 1980-ig püspöke volt az erdélyi katolikus egyháznak, mennyire nem lehetett dokumentumfelvételeket találni. Miközben minden hülyeségről készült film, Márton Áronról csak mások, a családja meséltek mozgóképen. Nyomozni kezdtünk filmarchívumokban, levéltárakban, aztán végül egy ruhásszekrényből került elő egy tekercs, melyen a püspökké szenteléséről látható néhány perc. Egy kispap őrizgette.

+1 kérdés

A Fekete fény az első Magyarországon megjelent regénye, pedig már több mint egy tucat gyerek- és felnőttkönyvnél tart. Ráadásul sokáig könyvkiadót vezetett Kolozsváron. Mi hozta a Móra Kiadóhoz?

Ki akartam próbálni magam szélesebb merítésben is. Lényegében házaltam a regényemmel. Volt azért kis kényszervárakozás, miután megmutattam a kéziratot, de aztán beindult a dolog, és én nagyon élveztem, hogy csak szerzőként vagyok jelen ebben a történetben.

ZÁGONI BALÁZS

író, szerkesztő, filozófus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Eddig 13 könyve jelent, zömük sorozatban. A Barni-könyveket az egész kicsiknek szánta, a Fekete fény két kötete tinédzsereknek szól. Ő jegyzi az Erdélyi gyermekenciklopédiát, illetve öccsével együtt ők készítik az erdélyi, illetve magyarországi városokhoz gyerekbarát úti- és várostörténeti kalauzt adó Kincses Képeskönyv-sorozatot.

ODAÁT - FEKETE FÉNY 2.

könyvbemutatója október 12-én, szombaton 13.30-kor lesz a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a Várkert Bazárban. A szerzővel Lovász Andrea és Pacskovszky Zsolt beszélgetnek.

forrás: nepszava.hu /2019.10.12./ Az interjút Csejtei Orsolya készítette.