Csodás és bátor magyar nők

A Móra Könyvkiadó Magyar mesék lázadó lányoknak című kötete az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Először ennek a különleges könyvnek az előzményéről kérdezem beszélgetőpartneremet Molnár Krisztina Rita költőt, írót: Mi a véleménye Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak című kötetéről?

A kötet egész másféle olvasói kultúrában jelent meg, mint a miénk: a nyugat-európai és az amerikai gyermek- és ifjúsági irodalom jóval képcentrikusabb, mint a miénk. És most nem is a picture-bookokra gondolok. Nagyon leegyszerűsítve: ha nincs elég szöveg egy könyvben, akkor nálunk kevésbé szívesen veszik meg a szülők, mert úgy érzik, nem a képektől lesz művelt a gyerekük. Ezzel szemben Nyugat-Európában a túl sok szöveg adható el nehezen. Az Esti mesék lázadó lányoknak szócikkszerű, rendkívül rövid szövegekből áll. Erénye viszont, hogy elképesztően sokféle női mintát mutat fel, alcíme is: 100 különleges nő története. Figyelemfelkeltő inkább, tehát ha valakinek valamelyik valóságos „hős” – az élet számos területéről és különböző történelmi időkből ‒ érdekes, akkor utána tud olvasni. Ezek a „mesék” olyanok, mintha gyorsfénykép készülne valakinek az életpályájáról.

Ezzel szemben a mesegyűjtemény hazai változata "csak" 25 bátor, inspiráló magyar nő történetét tartalmazza. Sorsok és teljesítmények sokfélesége majd’ 1000 évet fog át benne. Hogyan dolgozott az alkotók közössége, Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Ön; hogyan született meg ez a különös kötet? És miképp "használható"?

A szerkesztők, Szlukovényi Katalin és Fisli Éva különleges sorsú magyar nők meglehetősen színes palettáját tárták elénk, amiből mind a hatan megpróbáltunk hozzánk közel álló személyeket választani. Sokféle szempont alapján dőlt el, ki maradt a névsorban. Magunk is tettünk javaslatokat. Közel egy hónapon át zajlott az intenzív egyeztetés. Azt hiszem, végül mindannyiunkhoz közel kerültek az általunk megírt, bátor sorsú nők, akkor is, ha elsőre nem épp őket választottuk volna szívünk szerint. Hiszen mindegyikükkel érdemes és fontos közelebbről megismerkedni. Történetük végül valóban mesévé vált, miközben tényszerűen pontos maradt. Ezeket az írásokat jó lehet este, elalvás előtt együtt olvasni szülőnek és gyereknek. Beszélgetni, közösen elgondolkodni róluk.

A kötet Árpád-házi Szent Erzsébettel kezdődik, aki a 13. században élt. Ő ismert személyiség, nem úgy, mint az ún. szürke nővérek képviselője, Slachta Margit. Hogy lehet róluk mesélni?

Erzsébet kora olyan messze van, mint a mese ideje. Egy gyerek számára valószínűtlen. Elképzelni a kor normáit és szokásait szinte lehetetlen. De abba minden gyerek bele tudja élni magát, hogy milyen lehet, ha egy négyéves kislány kiszakad a családjából. Hiszen Erzsébet épp négyéves volt, amikor Thüringiába küldték, ahol nevelkedett, míg Lajos herceg felesége nem lett. Legendája, a vele történt csoda is bizonyítja, hogy minden csodához bátorság kell. Csak azzal tud megtörténni, aki át mer lépni egy olyan határon, ami kockázatos.

Az Ön által megírt négy „lázadó lány” közül melyiknek a sorsát emelné még ki?

Leginkább Slachta Margit élettörténete rázott meg. Nem volt felszentelt apáca, de szerzetesként tevékenykedett a Szociális Testvérek Társaságában. Élete minden perce tartalommal töltődött meg, mindig valakin segített. Először csak a szegényeken, az elnyomott nőkön, aztán ő lett az első női parlamenti képviselőnk 1920-tól. És egyre emelkedik életében a tét. Mintha minden lépése csak egy próba lenne egy még bátrabb lépéshez. A második világháborúban vált igazi hőssé. Több ezer zsidó életét mentette meg, miközben kockára tette a sajátját és rendtársaiét is.

Az Ön édesapja a szegedi színház karmestere. Van-e ennek köze ahhoz, hogy Czinka Pannáról írt, aki 18. századi cigány hegedűs volt, és az első cigány zenekart vezette?

A zenélés anyanyelv volt a családunkban akkor is, ha valaki később nyelvész vagy éppen mérnök lett. Édesapám az egyetlen, akinek a zene a hivatása. Én zongoráztam, az egyik gyerekem óvodás kora óta hegedül, noha pszichológusnak készül. És biztosan mindebből következik az is, hogy a Maléna kertje című meseregényem egyetlen valóságon túli szereplője, Szibill, a tücsök szintén karmester.

Ki a negyedik hőse?

Az ikreimmel egyidős, mesébe illő nevű Király Szilvia, aki őssejt-kutató, és most Angliában egyetemista. Róla még nincs szakirodalom, így a vele készült interjúkat olvastam, illetve e-maileztünk. Nagyon segítőkész és együttműködő volt, amikor a kutatásait transzformáltam arra a nyelvre, amit egy gyerek is megért. Az őssejt-kutatás a gyógyításban forradalmi út lehet. Segítségével élő szervezetek nélkül lehetne gyógyszerkísérleteket végezni.

Végezetül hadd mondjam el, ennek a kötetnek külön érdekessége, hogy a különböző meséket más és más művész illusztrálta. A hosszú felsorolás helyett csak azt a hármat nevezem meg, aki a szóban forgó mesékhez készített illusztrációt: Bölecz Lilla, Nagy Diána és Sásdi Laura.

forrás: konyv7.hu /2018.június 8./ Csokonai Attila