Illusztráció: Zelei Marcell
Hogy telt a napom? Elmondhatom.
Hosszú volt, nem tagadom.
Inkább hívlak, légy itt velem,
a most a fontos és a jelen.
Ez itt az ágy, ez benne én,
fejem a párna csücsökén.
Ez itt te vagy, a kékszemű,
könyvből illan el a betű.
Olvasol, hogy pihenhessen
minden erre járó szellem.
Szádon mosoly, arcod szép,
sugárzod rám esti meséd.
Nincs most más, csak nyugodt csend,
hangodtól fejemben összeállt rend,
nincs most munka, nincs rohanás,
csak az éji ellazulás.
Érzem kúszok tőled távol,
kiszabadulva a világból,
ez itt az ágy, ez benne én,
ez itt te vagy, így kezdeném,
ha még nyitva lennék mára,
a többi mesét is megvárva.
Forrás: http://irocimborak.blogspot.com/