Nincs engedélyezve a javascript.

Gyerekszemmel érteni a világot

Bartos Erika már több mint egy évtizede varázsolja el a legkisebbeket meséivel. Választ ad a ki nem mondott kérdésekre, és menedéket nyújt a gyerekkor nehézségei elől. Munkáját elismerések sokaságával díjazzák, írásai dalokban, színházakban köszönnek vissza. Napjaink egyik legismertebb gyerekkönyvszerzője hosszú utat járt be, melynek során egy biztos pont már a kezdetektől fogva végigkísérte a szerzőt.

A gyerekek iránti elhivatottsága már korán megmutatkozott, hiszen óvónő szeretett volna lenni. Végül a pályaválasztás nehéz döntése elé kerülve – a rajz és a matematika iránti érdeklődése miatt – az építészetet választotta. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte meg, az ott szerzett tudás a mai napig nagy hatást gyakorol munkájára. Az egyetemen eltöltött évek alatt kimagasló eredményeit folyamatosan elismerték, diplomamunkáját – egy ösztöndíjnak köszönhetően – a svéd Lund egyetemén készíthette el.

Bartos Erika írói pályája során végigjárta az összes lépcsőfokot, amely a mostani sikereihez vezetett. A kezdetek kezdetén meséit saját gyerekeinek kezdte írni, de előbb-utóbb a teljes baráti, majd ismerősi kör rákapott történeteire. Ennek ellenére pályafutása nem indult zökkenőmentesen, eleinte párhuzamosan végezte két hivatását; nappal építészként, este íróként dolgozott.

A kétezres évek elején szinte egy időben indult két nagysikerű könyvsorozata, az Anna, Peti és Gergő, illetve a Bogyó és Babóca. Az előbbi 2002-ben a miskolci Gazdász-Elasztik Kft. szakkönyvkiadó gondozásában jelent meg különálló füzetekben, majd a könyvsorozat nagyalakú köteteit az Alexandra kiadó adta ki 2006-tól. A mesesorozat tizenegyedik és egyben utolsó része 2009-ben jelent meg. A Bogyó és Babóca sorozat a Pozsonyi Pagony kiadó által kerülhetett a családok könyvespolcaira, 2019-ig összesen 40 kötete jelent meg. A mesék középpontjában a barátságot, a szeretetet, a segítő szándékot és a mindennapok nehézségeit helyezte a szerző, amelyekhez ő maga készített rajzokat. 2017-ben jelent meg legújabb sorozatának első kötete Brúnó Budapesten címmel, a Móra kiadó gondozásában, 2019-ben került boltokba a negyedik rész. A hat kötetre tervezett sorozat gyerekszemmel mutatja be a főváros építészeti remekeit. Bartos Erika meséit már külföldön is élvezhetik kicsik és nagyok, hiszen a Bogyó és Babócát német, román, szlovák, cseh, kínai, török és lett nyelvre is lefordították, a Hoppla meséi pedig indonéz nyelven is olvasható.

Könyvsorozatai mellett mondókákat és gyerekverseket is ír. 2008-ban jelent meg első, Zsákbamacska című verseskötete, amit további négy gyűjtemény követett. Sokan nem tudják róla, hogy munkája mellett aktívan foglalkozik súlyos betegségben szenvedő gyerekekkel. Segítő könyvei közvetlenül az érintetteknek készülnek, így nem kaphatók az üzletekben. Ilyen volt például az Őrzők Alapítvány által kiadott Bátorságpróba, amelyben a daganatos és leukémiás gyerekeknek mesélik el, hogy mi történik velük a betegség során; vagy a szervátültetett, szívbeteg és autista gyerekeknek szóló művek. Elhivatottságát az is tükrözi, hogy segítő könyveiért nem fogad el tisztelet- illetve jogdíjat sem.

Építészmérnöki vénája erősen tükröződik alkotásaiban. A Hoppla meséi című alkotásában Pécs városát mutatja be gyerekszemmel. 2016-ban pedig szerzői kiadásban jelentek meg először olyan – építészeti vonatkozású – alkotásai, amik nem a gyerekekhez szólnak. A Budapest titkai és a Budapest rajzban című albumokban a főváros századfordulójáról mutatott be 28 épületet saját grafikáin keresztül.

Sikerességét nemcsak termékenysége igazolja, hanem díjak sokasága is. 2010 óta huszonnégyszer ismerték el Bartos Erika munkáját. Ezen díjak között fellelhető az Emberi Erőforrások Minisztériumának Pro Familiis-díja, Szép Magyar Könyv-díj, illetve még számos olyan kitüntetés, amelyet önzetlen, önkéntes munkájáért kapott.

Az elmúlt években számtalan művészeti közegben találkozhattunk alkotásaival. A Kiskalász zenekar három lemezén is hallható Bartos Erika írta szöveg megzenésítve, míg az Alma Együttes Balaton című lemeze egy közös munka gyümölcse volt. 2016-ban Lajkó Félix Neked című lemeze során nyúlt a szerző írásaihoz, amelyen Hógolyó című kötetének 10 verse hallható a világhírű hegedűművész feldolgozásában, Andorka Péter zeneszerző pedig klasszikus gyermekkari kórusművet komponált verseire, Kirakós címmel. Nemcsak a zenészeket ihlették meg az író művei, 2010-ben a magyar filmkészítők sem tudtak ellenállni a Bogyó és Babócának, és filmre álmodták a katicabogár és a csiga 13 történetét. Ezt követően 2011-ben elkészült a második, majd 2014-ben a harmadik széria a mesékből. 2018-ban pedig a Kolibri Színház mutatta be a Bogyó és Babóca alapján készített bábelőadását, illetve a Kaposvári Csiky Gergely Színház csecsemődarabot vitt színpadra a sorozatból. A történet diafilmeken és a társasjátékpiacon is megjelent, a Bogyó és Babóca-történetekből többféle verzió is készült, amelyek grafikáit – a könyvekhez hasonlóan – a szerző készítette. A játékok több díjat is besöpörtek, legutóbb a Bogyó és Babóca – Grabolo társasjáték nyerte el az Ország Játéka címet 2018-ban.

Csukás István így méltatta a Százlábú című kötetet: „Nagy beleérzéssel és tehetséggel ábrázolja a gyerekek világát, megmutatja, hogy mennyi szépség van benne, és felmutatja az apró dolgokban a csodákat.” míg Kányádi Sándor így jellemezte az író alkotásait: „Szépség, tisztaság, gyermeki őszinteség ragyog ránk ezekből a városi, nagyvárosi fogantatású versekből, rajzokból.”

A gyerekekkel megértetni a világot nem könnyű feladat. Bartos Erikának mégis sikerül újra és újra nemcsak bemutatni, de megszerettetni is velük mindazt a csodát, ami körülvesz minket.

forrás: magazin.libri.hu /2019. december 9.