MÓRA70 TANULMÁNYKÖTET

A Móra Könyvkiadó 2020-ban ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Ennek a kerek
évfordulónak a tiszteletére a kiadó munkatársai sok más esemény mellett egy tudományos
konferenciát is szerveztek. Sajnos a Covid-járvány némileg megkavarta a dolgok
menetét, és a konferenciára a tervezett időben nem kerülhetett sor. Végül 2022. február
24–25-én valósulhatott meg a rendezvény, MÓRA70+ A gyerekirodalom felnőtté válásának
történetei szakértőknek és rajongóknak címmel. A jelen kötet ennek a konferenciának
az előadásaiból közöl egy válogatást.

A Móra Kiadó története gyakorlatilag egybeforr a háború utáni gyerekkönyvkiadás
és tágabban a magyar modern gyerekirodalom történetével. A kiadó a magyarországi
kommunizmus legsötétebb időszakában született, és máig meghatározó szereplője
a könyvpiacnak. A diktatúra éveiben egyszerre lehetett zászlóshajója az ideológiai nevelésnek
és menedéke a rendszeridegen íróknak, ami érdekes ellentmondásokat eredményezett.
A keményvonalas átpolitizáltság hullámvölgyei és a művészi igényű irodalmi
alkotások magaslatai között kialakult a modern magyar gyerek- és ifjúsági irodalom.
A kiadó műhelyeiben nevelődtek a legnagyobb írók, illusztrátorok, szerkesztők, akik
megmutatták, hogy a gyerekkönyv is lehet virtuóz művészeti teljesítmény, és akikre
a mai napig példaként tekintenek az új generációk. Nekik állított emléket a konferencia,
és az ő munkájukat igyekszik bemutatni ez a kötet.

A kötet nem csupán a konferencia előadásait adja közre, szerepel benne két fontos
interjú is a kiadó két meghatározó személyével: Janikovszky Jánossal, a kiadó jelenlegi
vezérigazgatójával, Janikovszky Éva fiával, illetve Balassa Annával, aki évtizedeken
keresztül volt a kiadó oszlopos tagja. Mindketten olyan kiadótörténeti információk birtokában
vannak, amelyek ma már semmilyen dokumentumban sem fellelhetőek, sőt
talán soha nem is jegyezte le őket senki.

A tanulmányok tematikájukat tekintve igencsak sokfélék. Ez elsősorban annak
köszönhető, hogy a konferencia meghirdetésében nem szerepelt semmilyen szűkebb
tartalmi megkötés, az egyetlen megadott elvárás az volt, hogy az előadásoknak valamilyen
ponton kapcsolódniuk kell a Móra Könyvkiadó több mint hetvenéves történetéhez.
A szövegek tehát sokszínűek, mégis kirajzolódik belőlük egy meglehetősen pontos
kép, és nem csupán a kiadó világáról, hanem magáról a gyerek- és ifjúsági irodalomról.
A kutatási területek érintik a műfordítás, a kultúrantropológia, a gender studies vagy az
intermedialitás problémáit, azt mutatják meg, mennyire komplex feladat a gyerekirodalom
tanulmányozása.

Reményeink szerint a konferencia anyaga támpontot adhat majd a jövő kutatóinak,
és bőséges információs anyaggal szolgál majd azon filológusoknak, akik a modern gyerek-
és ifjúsági irodalom hőskorának körülményeit szeretnék vizsgálni.
Emellett nem titkolt szándékunk a nyitott konferencia ötletének továbbvitelével az,
hogy az interjúkkal, a személyesebb hangú írásokkal a nagyközönséget is megszólítsuk,
és reméljük, hogy egy-egy irodalmi kérdést tárgyaló tanulmánnyal nekik is kedvet
hozunk a Móra Könyvkiadó és a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom működésének
mélyebb megismeréséhez.

Szekeres Nikoletta