Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág régész, hivatásos mesemondó a Ribizli a világ végén című tavaly megjelent, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum díjkiosztóján az Év Gyerekkönyve díjjal kitüntetett gyűjteménye után újabb hiánypótló munkát tett elénk.

Míg az előző kötet régi magyar népmeséket tartalmazott mai gyerekeknek, addig A kalóz királylány nemzetközi mesék gyűjteménye, az alcím szerint ugyancsak a mai kor gyermekeinek. Így is van: a harmincnyolc közreadott mesében csak hét esetben férfi vagy fiú a hős, nyolcban nő és férfi egyenrangú szerepben próbál szerencsét, a többi pedig nő/lányközpontú. És itt bizony nincsen szépelgés, a mese habbal fogalma eszünkbe sem juthat, hiszen a kötetnyitó örmény mesében a paraszti sorból felemelkedő Anait igazi feminista, aki csak úgy hajlandó hozzámenni az uralkodó fiához, ha az kitanul valami böcsületes szakmát, és történetesen a brokátszövéssel jól is jár, amikor rabszolgák között megverve, falhoz láncolva találja magát.

Tudjuk, sem a Grimm testvérek, sem Andersen meséi nem finomkodnak, és ez Zalka gyűjtésében-fordításában-átköltésében sincsen máshogy – a kínaiaknál a kígyószörnynek kamaszlányokat áldoznak, az íreknél az óriást egy fiatal hölgy győzi le, de csak miután már végzett a kérője családtagjaival, az olasz mesében pedig nem a férfiruhát és kalapot viselő királynő és a szomszédos birodalom királyfia, de még csak nem is a beszélő paripa a legmeredekebb elem.

Herbszt László sziporkázóan tehetséges illusztrációiba könnyű beleszeretni, a kötet végi függelék pedig jól mutatja az eredeti lelőhelyeket. Mindezek teljes mértékben feledtetik a kötet egyik apró vétkét: a mesék gazdag nyelvezetének, gördülékenységének hiányát.

Szerző: Navarrai Mészáros Márton

Forrás: 168 óra/Kultúra