70 év – 70 név

"Amikor arra kértek, fogalmazzam meg, mit jelent számomra a Móra, tulajdonképpen nem volt nehéz dolgom. A Móra számomra: minőség. Az volt a mi gyerekkorunkban, és az most is, amikor a legkisebbeknek keresünk szép, megragadó, igényes gyerekkönyvet. A Móra minden olvasni szerető családban „családtag”, a Móra a Cini-cini muzsika, a Kisvakond, de a Móra Szabó Magda Tündér Lalája és Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikája is.

Irodalmárként azt mondanám, kitűnő, paradigmateremtő gyerekirodalmi szövegek. Magánemberként személyes történetek, amelyeket egyszer végigéltem gyerekként, ma pedig izgalommal, örömmel és persze nosztalgiával figyelem, ahogyan a keresztlányom az erdőbe bekukkantva azt keresi, melyik fa mögül bukkan elő Áterpáter, vagy ahogyan az unokahúgom kijavítja az anyukáját, nem Árnika, hanem Ágika.

A Móra ugyanakkor nemcsak a hagyomány, hanem a megújulás is. A legfiatalabb hetvenéves: a Kerekítő szép és hasznos kötetei gyorsan reagáltak a mai igényekre és újratanították a fiatal szülők nemzedékének az ölbéli játékokat. Aktuális kedvencem, ahogyan gondolom sokaké, Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végénje: az a gyűjtemény, amelyik visszaadja nekünk a népmeséket.

Elfogultság vagy meghatottság nélkül persze nehezen lehet egy olyan kiadóról írni, amelyik végigkísérte az életünket, sokunkét, hiszen nagyszülők, szülők és gyerekek generációinak adott a kezébe szép, szép magyar nyelven megszólaló könyveket.

Csak azt kívánhatom: a következő hetven év is legyen ilyen, ennyi öröm forrása a mostani és az egykori gyerekolvasók számára!"

Hansági Ágnes

Irodalomtörténész, Jókai-szakértő, a SZTE egyetemi docense