Nincs engedélyezve a javascript.

„A Móra menedékház volt” – interjú Janikovszky János kiadótulajdonossal

Fotó: Paczai Tamás


Az 1950-ben alapított Móra Kiadónál olyan írók, költők művei jelentek meg, mint Kormos István, Fazekas Anna vagy Janikovszky Éva, aki 1964 és 1981 között ifjúsági főszerkesztőként is dolgozott a kiadónál. A szövegek mellett fontos szerepet kaptak az illusztrációk is, a könyveket a korszak legnevesebb képzőművészei – Szántó Piroska, Bálint Endre, Hincz Gyula, Kass János, Réber László, Szecskó Tamás, Reich Károly – illusztrálták.

A kiadó meghatározó szellemi műhely volt a második világháború utáni évtizedekben, ennek hatása mind a mai napig érződik. A Kincskereső kisködmön ma is a Reich Károly által 1951-ben megrajzolt borítóval jelenik meg, ahogyan Gazdag Erzsi Meseboltja és Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeonja is K. Lukáts Kató grafikáival kapható.

A Móra Kiadó ezeknek az óriási intellektusoknak a segítségével 1950-től kezdődően megteremtette a modern magyar gyerekirodalom alapjait. Arról azonban már kevés szó esik, hogy a kiadó menedékház is volt. Olyan íróknak adott megmutatkozási és megélhetési lehetőséget, akik hallgatásra voltak ítélve. Ők először csak fordításokat készítettek, de idővel napvilágot láttak gyerekverseik, meséik és ifjúsági regényeik is. Közéjük tartozott többek között Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Fekete István, Mándy Iván és Varga Katalin.

Ezeknek a korszakos műveknek a jelentős része a mai gyerekek polcain is megtalálható – mondja Janikovszky János, a kiadó vezetője, aki kiemelt feladatának tekinti az értékőrzést. Ennek is köszönhető, hogy a szerzők, illetőleg örököseik hozzájárulásával a Móra Kiadó gondozza mások mellett Gazdag Erzsi, Fekete István, Varga Katalin, Kormos István, Lázár Ervin, Mándy Iván és Molnár Ferenc teljes életművét, valamint Szepes Mária és Szabó Magda gyerekkönyveinek jogait.

Ugyanilyen fontos részét képezi a kiadó munkájának a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom támogatása is, az elmúlt években számos érzékenyítő könyv jelent meg a Móránál a környezetvédelem, a kirekesztettség, az iskolai zaklatás, a másság és a szexuális felvilágosítás témakörében.

A 2020-as év gyerekkönyvének is a Móra Kiadó egyik kiadványát választotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum által felkért szakmai zsűri.

Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című kötete Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig számos régi népmesét, főként lázadó lányok történeteit idézi fel a mai gyerekek által is ismert és használt nyelven, de olyan nehéz – és sok esetben tabusított – témákkal is foglalkozik, mint a bántalmazás, a nemi szerepek, a testi fogyatékosság, a családon belüli erőszak vagy a gyermektelenség.

Nemsokára pedig megjelenik a szerző második kötete is, A kalóz királylány, amely a világ különböző tájainak történeteit meséli el újra.

Ribizli a világ végén

Ribizli a világ végén

Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Dr. Zalka Csenge Virág, Herbszt László
A kalóz királylány

A kalóz királylány

Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek

Dr. Zalka Csenge Virág, Herbszt László

„Szeretnénk otthont biztosítani a mai kortárs szerzőknek is, a Móra Kiadó neve biztosíték lehet nekik arra, hogy a könyveik a piac minden szegmensébe el tudnak jutni. Könyvet nem kiadni nehéz, hanem eladni.” – vélekedik Janikovszky János, aki elárulta, igyekeznek olyan portfóliót teremteni, mellyel bebizonyíthatják, hogy egy független kiadó a XXI. században is képes piacvezető lenni.

„Úgy vélem, a Móra egy okos kiadó, mert pontosan tudjuk, hogyan kell a múlt örökségét jól gondozni és a kortárs értékeket is felelősen bemutatni. Ennek példája a most megjelent, óvodásoknak szóló Diridongó című kötet is, amely az elmúlt hetven év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legizgalmasabb verseiből válogat.”

Szintén a jubileum alkalmából lát napvilágot a közeljövőben Janikovszky Éva 1938 és 1944 között írt naplója is.


„Nagy kihívás volt számomra, hogy édesanyám fiókban lapuló írásaihoz hozzá merjek nyúlni. Kollégáim munkája nyomán nagyszerű könyv született belőle, melyet nemcsak a felnőttek, de a kamaszok is forgathatnak majd. Ki fog derülni belőle, hogy az 1939-ben 13 éves Kucses Évike, aki Janikovszky Éva néven lett világhírű, milyen rendkívüli stílusérzékkel tudott már abban a korban is írni.”


Forrás: Libri magazin

Címlapfotó: Paczai Tamás