Nincs engedélyezve a javascript.

Gyerekkorom kedvenc könyve – 1. Nyulász Péter: Nagy Zóárdia

2020. február 18.
iro_cimborak_1_nyulasz_szelfi_web-1.jpg

Az Író Cimborák könyveink által ihletett ünneplős sorozatának első darabja egy klasszikus (Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő) feldolgozása Nyulász Péter segítségével, és Bódi Kati illusztrációjával.

Nyulász Péter: Nagy Zoárdia

iro_cimborak_1_bodi_kati_lazar_ervin_web.jpg

"Hol voltam és hol nem voltam? Egyszerű az én mesém:

minden pontján jártam-keltem széles földnek kerekén.

Nem voltam én különc magonc, csak álltam a helyemen,

sziklás-köves hegyoldalban, hol mást látni nem lehet:

csak egy folyót,

csak egy völgyet,

csak egy bükköt,

csak egy tölgyet.


Csak ezt nézni mindörökké, s mindhiába vágyni másra,

előbb – utóbb belefásul abba minden emberfája:

vágyakozva hallgatni csak, amiről a szél mesél

sosem látni, van-e ott ágy, hol a Nap nyugodni tér.

Illusztráció: Bódi Kati

Így jártam én: úgy éreztem, tovább ki nem állhatom,

mint egy kóró, kiszáradok, ha odébb nem állhatok.

Hadd menjek el, hadd lássam meg, mi más van a Földön még,

hadd sétáljak oda, ahol a szivárvány földet ér!

MAMINTI, a zöld tündér:

"Ha jól hallom, engem hívtál, búslakodó szép fenyő,

megindító vágyaidat teljesítem, üsse kő!

El ne sorvadj, legyen lábad, járd körbe a világot!

Csak aztán majd meg ne bánd, hogy már többé nem látod

ezt a folyót, ezt a völgyet, ezt a bükköt, ezt a tölgyet!"

Így történt, hogy falábaim nyomát szépen otthagytam,

Popocatapetl hegyén, és Mohendzso dáróban.

Annyi mindent láttam én, elmondani nem is merem,

még a „Titikaka-tavi tektitek titkait”* is ismerem.

Emlékszem a homokszemre sivatagban, tengerparton.

Tudom, honnan fúj a passzát, s hogy jól esik nyugaton,

hogy északon hó szikrázik, délszakon meg napsütés,

csupán az az egy hiányzik: újra látni úgy, mint rég

a folyót, a völgyet,

a bükköt, a tölgyet,

csak egy percet,

csak egy csöppet.

Mert jártam ott,

de minden más,

soha nem látom már,

sose találom már:


azt a folyót,

azt a völgyet,

azt a bükköt,

azt a tölgyet."

(* idézet Tamkó Sirató Károlytól)

A fenti versbetét/dalszöveg elhangzott a 2013. szeptember 21-én, a Miskolci Nemzeti Színházban, Szabó Máté rendezésében bemutatott, A Négyszögletű Kerek Erdő című darabban.

A Nagy Nándor hangszerelésével készült dalt meghallgathatjátok:


www.youtube.com