Nincs engedélyezve a javascript.

„Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre.” Greta vagyok – Egy új zöldnemzedék kiáltványa.

A 16 éves svéd tinédzser, Greta Thunberg százezrek, milliók példaképe szerte a világon. Környezetvédelmi aktivistaként fiatalok tömegeit képes mozgósítani. Közszereplőként szinte minden lépéséről beszámol a közösségi médiában; bő fél éve indított Facebook oldalát több mint 2,6 millióan követik jelenleg.

Nemrég, a környezetvédelem másik híres és népszerű élharcosa, Leonardo Di Caprio osztott meg az Instagram oldalán Gretával közös képeket. A következőket írta a fotók alá: „…Greta Thunberg korunk egyik vezetőjévé vált. (…) Remélem, hogy Greta üzenete mindenütt felhívja a világ vezetőinek a figyelmét arra, hogy lejárt a tétlenség ideje…”

Elképesztő „karrier” Grétáé. Döbbenten néztük sokan, amikor a 2019. szeptemberi New York-i klímacsúcson az USA elnöke, Donald Trump egyszerűen átnézett rajta, majd cinikus hangvételű véleményt posztolt róla a Twitterre: „igazán boldog fiatal lánynak tűnik, aki alig várja, hogy eljöjjön a fényes, csodálatos jövő.” Greta a klímacsúcson keserű, szenvedélyes beszédet mondott; a felvétel végigsöpört az interneten, de nemcsak az elismerés hangjai váltak hangosabbá, hanem a róla szóló negatív vélemények is. Nehéz elhelyezni őt, valóban, főleg azoknak, akik nyitottak az összeesküvés elméletekre és/vagy klisékben gondolkodnak.

Hogyan kezdődött?

Greta és a húga művészcsaládba született. Édesanyjuk operaénekes, édesapjuk színész-producer. A szülőknek hamar szemet szúrt, hogy egyik gyermekük sem átlagos; szellemi képességük meghaladta az átlagot, ám mindkettejüknél magatartászavarok mutatkoztak, Greta nem találta a helyét a gyerekek között, a húgának pedig indulatkezelésben mutatkoztak nehézségei. A család gyakran úton volt az anya munkája miatt. A sajátos nevelési igényű lányok érdekében az apa lemondott a karrierjéről. Greta végül komoly étkezési zavarok miatt került kórházba – nem bírt enni -, s a vizsgálatok során született meg a diagnózis: Asperger-szindróma. Amikor Greta először hallott a klímaváltozásról, a tények sokkolták. Ezerszer feltette a kérdést: „Hogyan tudják az emberek ugyanúgy élni az életüket, mint addig?” „Miért nem veszik komolyan fenyegetettséget a világ vezetői?” Beleásta magát a témába, majd 2018. augusztusában sorsfordító lépésre szánta el magát: kiült a svéd parlament elé, kezében egy táblát szorongatva: „Iskolai sztrájk az éghajlatért.” 20 napig ült az országház előtt, és felfigyeltek rá. Néhány hét leforgása alatt vált híressé, így indult a #SchoolStrikeForClimate mozgalom.

„Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre.”

„Jelenjetek meg minden péntek reggel a vezetőitek hivatala előtt. Követeljétek, hogy a változás azonnal kezdődjön el!” „Szeretném, ha pánikba esnének! Olyan pánikba, amilyet én mindennap érzek.” – hirdette Greta vehemens erővel.

És elkezdődtek világszerte a #FridaysForFuture megmozdulások; kétszázhetven ország csatlakozott, főként fiatalok. A 2019. március 15-i első világméretű sztrájk során mintegy ezerhétszáz város 1,6 millió diákja vonult az utcára… Valami elkezdődött.

Nem lehet most még látni, hogy Greta sikertörténetet ír-e, de a szerepvállalása, és a hatás, amit kivált, példátlan. Ha a sikert ezzel mérjük, sikertörténet az övé. Miért ne hinnénk, hogy neki nem ez a fontos?

Tényezővé vált. Az édesanyja által írt memoár nemrég jelent meg a magyar könyvesboltokban, Ég a házunk címmel. A leírtak kétségtelenül árnyalják a Gretáról alkotott képet; érdekes olvasmány. Más kérdés, hogy nálam nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most pedig a kezemben tartom Valentina Giannella gyerekeknek, fiataloknak írt könyvét, melynek címe: Greta vagyok – Egy új zöldnemzedék kiáltványa. 128 oldalas, Weltler Ildikó fordította, a Móra Kiadó gondozásában jelent meg, Manuela Marazzi illusztrálta.

Következetesebb, mint az életrajzi kötet, nem csapong, jól felépített koncepciót követ. Bár gyerekeknek íródott, a felnőttek számára is hasznos olvasmány. Alapfogalmakat magyaráz el közérthetően. Olvashatunk benne az éghajlatváltozásról, a fenntartható fejlődésről, a fosszilis tüzelőanyagokról, a megújuló energiákról, az ivóvízről, a hulladék-újrahasznosításról, a műanyagról, a biodiverzitásról, környezetbarát étrendről stb. A 18. fejezetben hasznos honlapokat is felsorakoztat a szerző. A könyvben foglaltak tudományos tényeken alapulnak, de nem untatja az olvasót, a tartalom olvasmányos, könnyen befogadható.

Részletek a könyvből

Ha továbbra is ilyen mértékben bocsátunk szén-dioxidot a légkörbe, ahogyan most tesszük, ennek az évszázadnak a végére a Föld legalább 3 Celsius-fokkal melegebb lehet, mint az iparosodás előtt volta. Ekkora léptékű felmelegedés pedig szélsőséges éghajlatváltozást okozhat. Amazónia 5,5 millió négyzetkilométeres területének például mintegy a fele eltűnne. A világ egyes térségeiben sokkal gyakoribb hőséghullámok söpörnének végig, máshol pedig pusztító időjárási jelenségek sújtanák a lakosságot: aszályok, áradások, a tengerek átlagos vízszintjének emelkedése pedig arra kényszerítené a világ partvidékein élő embermilliókat, akár egész nemzeteket, hogy elvándoroljanak. (…)

A párizsi egyezményt, amelyet 2015 decemberében fogadtak el, és amely 2016 végén lépett hatályba, 195 ország írta alá. Az egyezmény előírja, hogy 2020-tól olyan, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedéseket vezessenek be, amelyekkel elérhető, hogy a globális felmelegedés 2100-ig ne lépje túl a 2 Celsius-fokos felső határt az iparosodás előtti időszakhoz képest. Emellett az optimális szintet 1,5 Celsius-fokban határozza meg. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPCC a vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy 1,5 Celsius-fokos határon belül tartva a globális felmelegedést, csökkenthető az ember és a természet sebezhetősége, vagyis a károk jóval mérsékeltebbek lennének a 2 Celsius-fokos növekedéshez képest.

A tudomány álláspontja szerint teljesen nullára kellene leszorítanunk a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Vagyis most azonnal oly mértékben kellene csökkentenünk a fosszilis tüzelőanyagot felhasználását, hogy 11 év múlva a teljes gázkibocsátás egyenlő legyen a légkör, az erdők és a szén-dioxidot lekötő technológia által elnyelt szén-dioxid mennyiségével.

Korlátozó törvényekre, ezek következetes betartására lenne szükség, melyek büntetik a fosszilis tüzelőanyagok használatát. Emellett új technológiákat – megújuló energiaforrások használatát – kellene elősegíteni, az embereknek változtatniuk kellene régi szokásaikon, megállítani a túlfogyasztást, takarékoskodni az energiával, tiszteletben tartani az élelmiszerkészletek igazságos elosztását stb.

Az egész bolygó társadalmi és gazdasági jóléte a környezetvédelem alapfeltétele.

„Csakis a demokrácia menthet meg minket, a tudománnyal és a fiatalok közötti együttműködéssel karöltve.”


Mint az a könyv hátlapján olvasható:

A fiataloknak köszönhetően egyedülálló időszakot élhetünk át. A társadalmi felelősségvállalás független színektől és pártoktól, a jövő generációja igazi világpolgárként cselekedhet.

forrás: eletszepitok.hu / Mesterházy Mónika


Greta vagyok
-25%

Greta vagyok

Egy új, zöldnemzedék kiáltványa

Giannella, Valentina, Marazzi, Manuela, Weltler Ildikó