Bródy Veráról mesélnek a kortársak: Molnár Gál Péter, Láng István és Szilágyi
Mesél maga az alkotó, arról a több évtizedet felölelő korszakról, melyet az Állami Bábszínházban töltött a tanulóévektől a bábtervezésig. Élete és pályája második szakaszáról, melyet Franciaországban a bábjáték tanításával, a rendezéssel és könyvek sorával gazdagított. Végül rajzaival és terveivel mesél: illusztrációkkal és a tervezéseiből készült válogatással teszi képszerűvé a mesét.
A kötet a Móra Könyvkiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadása. Bródy Vera terveiről a digitális felvételeket Ackermann Ádám, Karasz Lajos, Kovács-Burda Zita és Néninger Géza (Országos Széchényi Könyvtár) készítette.
A fényképek Bródy Vera magángyűjteményében találhatók, Bródy Vera, Keleti Éva és Korniss Péter felvételei.
Bródy Vera munkássága az Állami Bábszínház (majd a Budapest Bábszínház) történetének 1952-től az ezredfordulóig terjedő korszakát fedi le. Ezt az izgalmas periódust - lényegében a hivatásos magyar bábjátszás megszületésétől kezdve - a tervezőművész saját, szubjektív szemüvegén keresztül láttatja. Visszaemlékezése páratlan kordokumentum, mert „belülről” idézi fel a színházi életet, tanúként, nem a színháztörténet szemüvegén keresztül tárja az olvasó elé a kudarcokat és sikereket. A kötet időrendben követi nyomon Bródy Vera tervezéseit: a fontos bábtörténeti bemutatókat és kedvenc munkáit. Feleleveníti például A sárkány izgalmas munkafeladatait, a két változatban megtervezett Toldit és az életmű betetőzését jelentő, Párizsban és Budapesten is bemutatott Tűzmadár előadásait. A kötetet a kortársak; Molnár Gál Péter bevezető sorai, Láng István visszaemlékezése és Szilágyi Dezsőnek az 1996-os bábszínházi életmű-kiállításon mondott beszéde egészíti ki.