Nincs engedélyezve a javascript.
Váradi Z. Ferenc
Váradi Z. Ferenc
Szerző

Váradi Ferenc/Váradi Péter Szegeden született. A szegedi Kegyesrendi (Piarista) Gimnáziumban érettségizett 1944 tavaszán, közvetlenül az ország német megszállása után. A háborús rémségek elmúltával 1945-ben elkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 1949-ben a vegyészeti diplomája után megszerezte a Doktorátust.

1956-ban elhagyta Magyarországot. Tudományos karriert futott be az USA-ban, a napelemeknek földi alkalmazásra való gyártásában és használatában. Egy magyar származású kollegájával közösen alapították meg Solarex-et, ami a világ első és sok éven át a legnagyobb gyára volt a napelemeknek földi alkalmazására való gyártására.

Dr. Váradinak 150-nel több tudományos írása és szabadalma van és egy nagyon jól ismert személyisége a napelem és megújuló energia közösségnek. Ez utóbbi propagálására sok cikket közölt le és tartott előadásokat és a Világbank, UNDP és az Európai Unio több napelemmel kapcsolatos programját is irányította. Érdemeinek elismeréséül 2004-ben az Európai Napenergia John Bonda diját kapta meg.

A rendszerváltozás idejében jött először vissza Magyarországra és Szegeden újjáépítési és kulturális ügyeket kezdeményezett és finanszírozott. 1993-ban Professzorának, Dr. Kiss Árpadnak emlékére alapítványt létesített a József Attila Tudományegyetemen, ugyancsak 1993-ben “Alapítványt a Szegedi Zsinagógáért” létesítette, és ezzel kapcsolatban nemcsak az újjáépítést, hanem még hangversenyek tartását is vezette. A 198O-as évek végén Szeged Polgármeseterének kérésére az Amerikai városok közül kiválasztotta Toledo OH-t és segítette a két város közötti kulturális és testvérvárosi kapcsolatok felvételét.

Ennek elismeréseként
1989 -  A Szeged Megyei Városi Tanács Elnöke emléklappal és éremmel tüntette ki
1992 - Szeged Város Polgármestere a Szeged emlékéremmel tüntette ki
2004 - “Szeged Kultúrájáért Díjat” kapta Szeged Városától.


“Szökőév” az első regénye, amiben az 1944/45-os Magyarországot és az akkori “élményeit” írja le. Vagy ahogyan Szabo István filmrendező irta a  “Szökőév”-ről: “A könyv élvezetes olvasmány volt. Ez meglepő kifejezés egy a holokauszt idején játszódó regénynél, de mert két fiatal fiú kalandos szökését meséli el, és útjuk során különös karakterekkel találkoznak, s az ő fordulatos történetüket Ön könnyed, szinte diákos stílusban írja le, az olvasó néha még nevetni is tud”.

“Rések a Bástyán – avagy – voltak még hibák elvtársak” a második regénye amiben 1948 - 1956 évek Magyarországát mutatja be, a Távközlési Kutató Intézetet, majd a saját és családjának menekülését Nyugatra.