70 év – 70 név

Az első könyves emlékeim a nagy múltú Móra Kiadóhoz kötődnek, mégpedig egy minden gyerek számára meghatározó jeles napi élményhez.

Falusi környezetben, gyerekkorom egyik fagyos téli estéjén, a jól befűtött kályha melegénél a húgommal lélegzetünket is visszafojtva füleltünk az udvari neszekre. Az ablakunk alatti szöszmötölésből, zörejekből megpróbáltuk kitalálni, hogy melyik pillanatban érkezik meg hozzánk a várva várt Mikulás. Az örömünk határtalan volt, amikor az udvaron álló óriási vastalpas családi szánkón zörgős piros zacskóban csokoládét, mogyorót, narancsot találtunk, egy kartondobozban pedig játékok és a Sicc- sorozat könyvei lapultak. A játéktárgyakra már nem emlékszem, de arra igen, hogy a szüleim közé vackolódva hallgattam a rímbe szedett kalandokat. Még emlékszem a sorozatból a kedvenc részemre, a Sicc a Szaharában című történetre. Ma már tudom, hogy azon az ötven évvel ezelőtti estén - az olvasóvá nevelődés folyamatában pótolhatatlan - családi literációs perceket éltem át, s ezt a tapasztalatot évről évre elmesélem a gyerekirodalmi órákon.

Az általános iskolai első osztályos irodalmi élményeimet meghatározó két könyv ma is féltve őrzött kincseim közé tartozik. Az 1966-os kiadású Rigócsőr király című Grimm mesegyűjteményt jó tanulmányi eredményemért kaptam Újvári Istvánnétól, első tanítómtól, aki bevezetett a betűvetés varázslatos világába. A másik könyvnek, Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjének köszönhetem az irodalommal való találkozás első mély élményét, s ma már biztosan tudom, hogy ez a mű indított el az egyetemi bölcsészkar magyar szakja felé.

Bereczkiné dr. Záluszki Anna

Egyetemi adjunktus ELTE TÓK