Nincs engedélyezve a javascript.

Amikor a kukák világgá mentek – Körinterjú

Böszörményi Gyula

Ha 3 szóval kellene jellemeznie a Földet, mi lenne az a 3 szó?


csoda – otthon – beteg [emberitisben szenved]


Emlékszik arra, hogy gyerekkorában miket tudott, illetve miket adtak át Önnek a környezetvédelemről?


Gyakorlatilag semmit. A 60-a, 70-es években ez egyáltalán nem volt téma sem az emberek között, sem a médiában. Jellemző szüleim korosztályára, hogy édesanyám, ha néhány napra meglátogat minket és főz valamit, háromszor annyi szemetet termel egymaga, mint én és a feleségem ugyanannyi idő alatt.


Ön szerint, milyen lesz a Föld 2050-ben?


Harminc év nem nagy idő, de a fokozott klímaváltozás miatt katasztrófák, óriási népvándorlások, éhínség és ezekből következően kisebb háborúk várhatóak. Magyarország például aszályos, trópusi országgá változik. 2100-ra mindez globális katasztrófahelyzetté változik, az emberiség a túlélésért fog küzdeni, miközben tovább pusztítja a környezetét és elsősorban (a rohamosan csökkenő erőforrások miatt) az emberek egymást.

Mi inspirálta a kötetben szereplő alkotását?


A gyerekek felelőtlensége a környezetszennyezés kapcsán – ami a szüleik bűne. A gyerekek mindenhol és folyamatosan szemetelnek, mert a szüleik is ezt teszik. Körülbelül 100 év és az ő gyerekeik már nem fogják látni a tengert, mert ha kimennek a partra, pet palackok fognak hullámzani, amerre a szem ellát.

Ön szerint, mit csinálnak a kukák, miután világgá mentek?


Körbeülik az utolsó haldokló fát és csak annyit mondanak: bocsáss meg, mi mindent megpróbáltunk.

+1 Van-e esetleg saját élménye/emlékezetes sztorija a környezetvédelemmel kapcsolatban. Kérnénk, ha van, legyen szíves elmesélni!

1. A járdán mentem, a szemközti szupermarket parkolójából kikanyarodott egy fekete autó, benne apa és fia. A piros lámpánál megálltak, a fiú pedig kidobta a csoki papírt az ablakon. Felvettem és visszadobtam az ölébe, mondván: „Bocs, ezt elhagytad.” – mire az apja üvöltözni kezdett velem, hogy mit képzelek magamról, szemetet dobálok a kocsijába.


2. A középiskolában egy lány simán eldobta a szemetet a folyosón és mikor a tanár rászólt, vigyorogva annyit felelt: „Vegye fel maga, nálunk otthon a cseléd takarít.”


3. A városunkban van szelektív gyűjtés, csakhogy fotókkal dokumentáltuk: hiába válogatjuk szét gondosan a szemetet és tesszük a megfelelő színű konténerekbe, a begyűjtő kocsi ürítéskor az összes konténer tartalmát egy teherautóra borítja, újra összekeverve azokat. Mikor ezt szóvá tettük a polgármesternek, hebegve-habogva azt akarta beadni nekünk, hogy a szemétszállító cég direkt csinálja így, hogy aztán a telepen újra szétválogassák az egészet. Mi van?!


4. VÉGKÖVETKEZTETÉS: Az emberiség megérett a pusztulásra!

Böszörményi Gyula