Nincs engedélyezve a javascript.

Amikor a kukák világgá mentek – Körinterjú

Mészöly Ágnes

Ha 3 szóval kellene jellemezned a Földet, mi lenne az a 3 szó?


Csodálatos, hatalmas, törékeny


Emlékszel rá, hogy gyerekkorodban miket tudtál, illetve miket adtak át neked a környezetvédelemről?


Direkt nem tanítottak, de az alap volt nálunk, hogy nem szemetelünk, pazarlunk, vigyázunk a dolgokra. És ez környezetvédelem. A nagymamám kimosta és félrerakta a használt tejeszacsikat, és abba csomagolt nekünk uzsonnát - ez is környezetvédelem. Rengeteget túráztunk, sátoroztunk, de sosem volt hangsúlyozva hogy szeretjük a természetet, hiszen természetes volt.

Milyen lesz szerinted a Föld 2050-ben?


Fogalmam sincs. Gyerekkoromban faltam a tudományos, jövőt-leíró cikkeket. Nagyjából semmi sem valósult meg abból, amiket előre jeleztek, sem a negatív, sem a pozitív dolgok. Nem halt ki az összes erdő Európában, nem műanyag fák szegélyezik Németország autópályáit (erre a kettőre valahogy nagyon emlékszem, pedig nyolc éves lehettem, amikor olvastam), de nem kommersz a repülő autó és nincsenek kolóniáink a Marson... a digitalizáció viszont alapjaiban megváltoztatta az életünket...

Mi inspirálta a kötetben szereplő alkotásodat?


A lányommal együtt találtuk ki, illetve alapjában véve az ő ötletéből származik a mese. Azt szerettem, szerettük volna bemutatni, hogy az egyéni döntések, cselekedetek igenis számítanak.

Szerinted mit csinálnak a kukák, miután világgá mentek?


Remélem, nem mennek világgá - igen nagy szükségünk van rájuk, hiszen beléjük tudjuk szelektíven és újrahasznosíthatóan gyűjteni a szemetet.

Mészöly Ágnes