Amikor a kukák világgá mentek – Körinterjú

Ha 3 szóval kellene jellemeznie a Földet, mi lenne az a 3 szó?

„Isten egy szem rohadt szőlője.” Ez öt szó. (Ez viszont három.)

Emlékszik-e arra, hogy gyerekkorában miket tudott, illetve miket adtak át Önnek a környezetvédelemről?

Ózonlyuk. Ez a kifejezés az első a témában, amire vissza tudok emlékezni. Öröknyár, némafilm: elmúltam 4 éves. Forrásban lévő víz fölé feszített celofánt képzelek, ami a hőtől lassan olvadni kezd. Így vékonyodik a ’réteg, a búra, s ha eltűnik, a fejemre pottyanhat bármi. A csillagok nem.

Ön szerint, milyen lesz a Föld 2050-ben?

Mint az a Black Mirror-epizód. San Junipero, végső állomás. A mennyország a felhőben van. Heaven Is a Place On Earth. Boldogan élünk, miután meghalunk. Lesz vigasz.

Mi inspirálta a kötetben szereplő alkotását?

A favelláktól ölelt riói olimpia idején sokat cikkezett a nemzetközi sajtó egy súlyemelőről, aki a kiesése után hatalmas mosollyal furcsa néptáncot lejtett még ott a porondon. Kiderült, hogy David Katoatau „műsora”, nem egy öncélú médiahack, hanem a klímaválság veszélyeire figyelmeztető segélykiáltás. Üzenet, „palackposta” arról, hogy David hazája, Kiribati el fog tűnni az emelkedő óceánban. Ezt a jelenetet megírtam korábban egy tárcában, a Móra Kiadó felkérése pedig arra irányította a figyelmemet, hogy a két szó – Katoatau és Kiribati – hangzása, mennyire meseszerű. Akár két varázsige. Mindentől messze, a szívhez közel.

Ön szerint, mit csinálnak a kukák, miután világgá mentek?

Könyveket olvasnak, és éheznek, végre. De rossz hírem van: indultam gyerekkoromban világgá a kertek alján. Ott is a világ van. Kiribati és Kőszeg szomszédosak.

Fehér Renátó