Nincs engedélyezve a javascript.
René Goscinny
René Goscinny
Szerző

1926

René Goscinny megszületik Párizsban.


1928

Édesapja Argentínában kap munkát, így a család oda költözik. René ott tölti gyerekkorát és a Buenos Aires-i francia iskolába jár, ahol hamar rájön, hogy különbözik a többiektől. (Meséli, hogy sokszor csúfolták.)


1943

A nem túl felhőtlen iskolás évek nem tántorítják el attól, hogy később képzőművészetet tanuljon és diplomát szerezzen. A család Dél-Amerikában él a második világháború idején, amiben sok rokonuk életét veszti. René Goscinnyre élete végéig nagy hatást gyakorolnak ezek a nehéz évek.


1945

René még csak tinédzser, amikor apja meghal, így munkát kell találnia. Néhány rövidebb próbálkozás után egy hirdetési ügynökségnél helyezkedik el segédillusztrátorként, majd elindul New Yorkba, ahova a sikeresen letelepedett nagybátyja hívja meg. Ekkor kezdődik élete öt évig tartó nehéz időszakasza. Kevés munkával és még kevesebb pénzzel utazik vissza Európába, hogy a francia hadseregben szolgáljon. Majd, amikor visszatér Amerikába, találkozik a MAD magazin csapatával (Will Elder, Harvey Kurtzman…), akik munkát adnak neki, ami épp a túléléshez elég.


1949

New Yorkban megismer két karikaturistát, Jijé-t és Morrist. Ők mutatják be Renét Georges Troisfontaines-nek, a World Press vezetőjének, és Yvan Chéron-nek, az International Press igazgatójának. Szerződést kötnek, majd pár héttel később René Párizsba utazik, hogy megkezdjék a közös munkát.


1951

Egy szép reggelen a World Press/International Pressben dolgozó Albert Uderzo megtudja, hogy egy „Gossini” nevű új munkatárs érkezik a céghez. Nagyon izgatott lesz, amikor ezt meghallja, azt gondolja, hogy egy hozzá hasonló olasz fiatalember érkezik, de elmagyarázzák neki, hogy G. o. s. c. i. n. n. y.- nak írják a nevet, és valójában francia az illető, de Amerikából költözött ide. Ettől függetlenül azonnal megtalálják a közös hangot és több projekten is együtt dolgoznak. Párosként több hőst is megalkotnak, mint például Oompah-Pah-t, akit sokan Asterix elődjének tekintenek.


1956

Uderzo és Goscinny aktívan részt vesznek – Jean-Michel Charlier és Jean Hébrard mellett – az Edipress (hírügynökség) és az Edifrance (hirdetési ügynökség) nevű cégek alapításában, és végre kiélhetik a művészi szabadságukat. A következő néhány évben mindketten kipróbálják magukat különböző területeken, s így ez az időszak is nagyon termékenynek mondható az új projektek és ötletek szempontjából.


1959

Egy fontos projekt tölti ki az alkotópáros minden idejét: egy „Pilote” nevű magazint szeretnének létrehozni, François Clauteaux segítségével, aki később a lap szerkesztője lesz. Albert és René egy francia hőst keresve eldönti, hogy a Le Roman de Renart alapján csinálnak sorozatot, de kiderül, hogy ezt már valaki más elkezdte, így új ötlet után kell nézniük. A francia történelem tanulmányozása után megegyeznek, hogy a gallokat helyezik a történetük középpontjába. 1959. október 29-én a Pilote első kiadásában a magazin huszadik oldalán megjelenik az Asterix első része. A Pilote hatalmas sikert arat, több mint 300 ezer darab kel el belőle. A magazin (szlogenje: „Hú, micsoda magazin!”) ekkor éli fénykorát. Több fiatal olvasó nő fel vele. Aztán az alkotók néhány hullámvölgy után átadják a helyüket, de hamarosan, 1963-ban, vissza is térnek. Ekkor René Goscinny több képregénysorozaton is dolgozik – például az Asterixen, valamint a Iznogoudon (Tabary), a Little Nicholas-n (Sempé), a Lucky Luke-on (Morris), a Valentin-on (Tabary) és a Le Dingodossiers-on (Gotlib).


1968

A két alkotó folytatja a sorozatokat, néha együtt, néha egyedül. De az Asterix és a hősök pajzsa után Albert Uderzo kizárólag ezzel a sorozattal foglalkozik.


1977

Asterix jelentős hőssé válik a francia képregény világában, népszerűsége egyre nő. Ez nagy örömet okoz Albert-nek és Renének, akik közben egy rajzfilmstúdiót is alapítanak Studio Idéfix néven. Azonban a boldogság nem tart sokáig. 1977. november 5-én érkezik a szörnyű hír: René Goscinny – mindössze 51 éves korában – szívrohamban elhunyt.

René Goscinny elképesztő tehetségét igazolja, hogy hősei ma is élnek, sőt több millió olvasót nevetettnek meg a világ minden pontján.


Kapcsolódó cikkek
3 cikk
Megnézem