A 20. századi olasz gyerekirodalom legkiemelkedőbb alakja, aki költőként, mese- és regényíróként újrafogalmazta a gyerekeknek szóló irodalom feladatát. Műveinek központjában a gyermeki fantázia és kerativitás korlátlan szabadsága áll. Az Andersen-díjas író legtöbb művét számos nyelvre lefordították, humoros, szórakoztató történeteiből filmek és színházi feldolgozások születtek.

Dr. Raátz Judit nyelvész, tudományos főmunkatárs, ny. egyetemi oktató, tankönyvíró. Tanulmányait az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakán végezte, itt szerzett PhD-fokozatot 1997-ben. Tanított általános iskolában, majd az ELTE oktatója volt 34 éven keresztül, ahol főleg magyar szakos tanárjelölteket képzett. Jelenleg is részt vesz az alkalmazott nyelvészeti doktori programban témavezetőként.

Regős Mátyás író 1994-ben született Ferencvárosban. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Eddig két kötete jelent meg, a Patyik Fedon élete és a Tiki. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott.

A Lóri és a kihalt állatok című regénye a „Regényes természet” című, 2021-ben kiírt regénypályázat

Már apró gyermekként is gyermek voltam. Ezt többen tanúsíthatják. Aztán úgy is maradtam.

Az általánosban, amikor a tanárnak valamiért el kellett mennie, vagy be sem tudott jönni az órára, engem állítottak ki felvigyázónak. Úgy döntöttem, hogy a rendetlenkedők felírása helyett inkább mesélek. (Volt miből: rengeteget olvastam.) A mesének azonban elég jónak kellett lennie ahhoz, hogy a hallgatóság ne az osztályterem felaprításával foglalatoskodjon, hanem a mesére figyeljen. Igyekeztem. Meséltem.

Romhányi József

(1921. március 8. –1983. május 7.)

Az író, költő, műfordító Nagytétény szülötte.

Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, s életét végig is kísérte a muzsika, bár maga a szavak facsarásához is remekül értett. 1951-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol dramaturgként kezdett dolgozni. 1957-től visszatért a zene területére, ugyanis az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának lett szintén művészeti vezető. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Számos magyar operához (például Erkel Ferenc, Sugár Rezső, Ránki György műveihez) alkotott új szövegkönyvet; operákat, musicaleket fordított magyarra – utóbbiak közül legismertebb a Macskák. A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója.