Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen!című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!
Idézetek:
„Szorításra ébredek a nyelőcsövemben.”
„Hiába beszélt sokat az égboltról, a csillagokról, ködökről meg fekete lyukakról, fogalmam sincs, mit látok most. Vakít a fény.”
„A nyári szünet első hetében közöltem a szüleimmel, hogy beperelem őket.”
„Irracionálisak vagy valósak a félelmeid?”
„Bele kell törődni, hogy minden gép, így az ember is, tökéletlen.”
„A bölcsészet lesz a legdurvább. Lara Croft karakterfejlődése 1997 és 2024 között. Rettenet.”
„Ez egy szexhosztprogram. Kicsit azért megbuheráltam.”
Előszó
Az ifjúsági novella évtizedek óta méltatlanul mellőzött műfaj. Bár léteznek olyan klasszikusai, mint Mándy Iván kamaszoknak (is) szóló írásai, vagy Karinthy remekműve, a Tanár úr kérem, ám az ezredforduló óta csak elvétve jelent meg elsősorban tizenéveseket megszólító novelláskötet. Ezt a hiányt pótolta a Móra Kiadó és a József Attila Kör Jelen! című közös kiadványa 2016-ban. A kötet összeállítását országos pályázat előzte meg, amelyre közel negyven fiatal szerző küldött be novellát. A korunk izgalmas lenyomatát nyújtó antológiába a pályaművek legjava mellé további hat sikeres kortárs szerző műve került. A kötet igen komoly kritikai és közönségsikert aratott: 2017-ben elnyerte a legjobb ifjúsági könyvnek járó Év Gyermekkönyve díjat, és bő egy éven belül megjelent a második kiadása.
A jelen feltérképezése után a jövőbe akartunk bepillantást nyerni, ezért hirdettük meg tavaly a 2050 című novellapályázatot. A következő kérdésekre kerestük a választ: „Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogy képzeled el 2050 Magyarországát? És mihez kezd majd egymással a Föld 9 milliárd lakosa?” Ezúttal ötvenhét pályamű érkezett be, amelyek közül a három győztes (Makai Máté, Bégányi Dániel, Lapis József) mellett további öt szerző (Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Jassó Judit, Zelei Bori) novelláját válogattuk a kötetbe. A Jelen!-hez hasonlóan most is kiegészült a lista más írók (Brandon Hackett, Lackfi János, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek) szövegeivel, amelyek színesebbé és izgalmasabbá teszik a válogatást.
Bízunk benne, hogy a 2050 a Jelen!-hez hasonlóan kiugrási lehetőséget biztosít a pályakezdő szerzők számára, kamasz olvasóinak pedig bevezetést nyújt a szépirodalomba.
Valamennyi jövővízió a 2050 körül felnövő fiatalok életéből villant fel sorsfordító pillanatokat. Legjellemzőbb témái közé sorolható a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia, valamint a humanoid robotok, illetve a dehumanizált emberek bonyolult, ellentmondásos viszonya. A család és az iskola ezekben a disztópiába hajló történetekben is fontos elem, ám semmi nem marad a hagyományos és megszokott keretek között.
Sirokai Mátyás, a 2050 novellapályázat zsűrielnöke és a kötet válogatója minél szélesebb merítést kívánt nyújtani a szépirodalmi igénnyel megírt, kísérletező hangú sci-fi-novellákból. Jó szívvel ajánljuk a kötetet minden tizennégy éven felüli olvasónak, akiket érdekel a nem is olyan távoli jövő tizenhárom lehetséges forgatókönyve.
Dávid Ádám
