Nincs engedélyezve a javascript.

Százpettyes katica

Mesék, novellák, kiadatlan írások

Hogyan lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni.
Megjelenés:
2019.04.19.
Oldalszám:
96
Szállítás:
2–4 munkanap
Eredeti ár:
2 999 Ft
Online ár:
2 399 Ft

Árakkal kapcsolatos információk


A webáruházunkban (mora.hu) felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak.


Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve)


Online ár: csak saját webáruházunkban (www.mora.hu) leadott megrendelés esetén érvényes


Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes)


Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes

Olvass bele
Mennyiség:
120 pont
Leírás
Hogyan lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni.

Történetek sehányéveseknek

Utószó


Lázár Ervin egy interjúban azt mondta, nem szereti az életkori besorolásokat, sehányéveseknek ír. Akik ismerik meséit, meseregényeit,tudják, hogy ezek a szövegek több szinten működnek: a szerethető szereplők, aszómágia és a huncut humor elvarázsol kicsiket és nagyokat, a népi hagyományból építkező történetek mélyén megbúvó bölcsességet pedig talán inkább a felnőttek értik,érzik.

Engem éppen akkor ejtett rabul a Szegény Dzsoni és Árnika világa,amikor a legtöbben el szoktak távolodni a meséktől: kamaszkoromban. A középiskolám irodalmi színpadán éveken át küzdöttem azért, hogy megrendezhessem,az utolsó előadásra pedig még a szerzőt is sikerült elcsalnom. A darab után beszélgettünk Lázár Ervinnel, és elmondta, hogy gyerekként minden áldott nap tíz kilométert gyalogolt alsó-rácegrespusztai otthona és az iskola között. Ezt a felejthetetlen útvonalat örökíti meg Az óriás és a Hóban című önéletrajz iihletésű írásában is.

Az életre szóló találkozás után falni kezdtem a novelláit is. Rá kellett ébrednem, hogy ezek többsége szintén sehányéveseknek szól,különösen az úgynevezett mesenovellák, amelyekben jellemzően egy kislány vagy egy kisfiú beszélget a (sokszor írói válságban leledző) apafigurával. Már akkor, tizenévesen meglepett, hogy ezek a filozofikus és nagyon is realista,életszagú szövegek miért csak novellás kötetekbe száműzve érhetők el ahelyett,hogy legalább egy részük illusztrált gyerekkönyvben is megjelenne.

A kötet igazi kuriózuma mégsem ezeknek a kevésbé ismert szövegeknek az újrakiadásában keresendő, hanem egy valóságos nyomozás eredménye. Abban a kiváltságos helyzetben voltam ugyanis, hogy Vathy Zsuzsa, Lázár Ervin házastársa felkérésére éveken át rendszeresen ülhettem mesterem íróasztalához a hagyaték gondozása miatt, és a szó szoros értelmében az asztalfiókból került a kezembe egy felirat nélküli mappa, amely az Országmesét rejtette. Ez az évszám nélküli, gépelt formában ránk maradt, minden bizonnyal kései kézirat ebben a válogatásban jelenik meg először, mint ahogy a két kötetkezdő költemény is.

Mikkamakka és Vacskamati versére igazán különös körülmények között találtam rá. A szerző számítógépének környékét rendezgetve régi flopilemezekre lettem figyelmes, ám a nagy részüket már nem lehetett a számítógép meghajtójával beolvasni, ezért Zsuzsa arra kért, hogy egy ismerős segítségével végezzünk adatmentést a lemezeken, hátha előkerül néhány kincs. Ugyanígy jártunk el a Lázár család kisszékelyi nyaralójában maradt lemezekkel és az ottani számítógépadataival is. Igen ám, de az adatmentést követően a dokumentumok többsége szinte teljesen értelmezhetetlen, rejtjeles üzenetként jelent meg a képernyőn. Lázár Ervin Q című novellájára emlékeztetett a helyzet, amelyben az önérzetes írót először a magánhangzók, majd a mássalhangzók is cserben hagyják, csak a Q marad neki.

Vacskamati versének utolsó három sora például így festett:

R’)R’gben tR’?R’rsz R’?R’ssze,

te fR’)R’lkR’GR’llR’ŁR’s lR’GR’ttyR’ŁR’ ,

te dinnye, te bR’?R’szme!

Macska Vathyval, vagyis Vathy Zsuzsával jó időbe telt, mire sikerült megfejtenünk, melyik krikszkraksz melyik ékezetes betű helyett szerepel, és életre szóló élmény volt először elolvasni a rekonstruált verseket. Remélem, a felfedezés öröme járja majd át a sehányéves olvasókat is a nyolc kiváló kortárs grafikus rajzaival megjelenő kötet olvasásakor.

Dávid Ádám

író, a sorozat szerkesztője

Ezek is érdekelhetnek!
01_media_book.png
Olvass bele
1 előnézet
Beleolvasok
02_media_video.png
Nézz bele
1 videó
Belenézek
04_media_news.png
Kapcsolódó cikkek
3 cikk
Megnézem
Lázár Ervin további művei
Bódi Kati további művei
Herbszt László további művei
Kárpáti Tibor további művei
Kismarty-Lechner Zita további művei
Maros Krisztina további művei
Schall Eszter további művei
A sorozat további részei