ERIC KNIGHT
1897. április 10.-1943. január 15.

Knight a yorkshire-i Menstonban született. Gyémántkereskedő édesapja nem sokkal az ő születése után Dél-Afrikába ment, ott is halt meg a búr háborúban. Elhagyott felesége Szentpéterváron vállalt nevelőnői állást, itt ismerkedett meg egy amerikai férfival, aki feleségül vette, s akivel az Egyesült Államokba költözött. Eric eközben a yorkshire-i rokonoknál nevelkedett, s 15 éves korában követte anyját Amerikába. 

Előbb a massachusettsi Cambridge School of Latin diákja volt, majd New Yorkban folytatott szépművészeti tanulmányokat, később az iowai egyetemre járt. Az I. világháború kitörése után a kanadai hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Leszerelése után újságíró volt különböző lapoknál, majd 1934-1937-ben Hollywoodban forgatókönyvíróként dolgozott, és a legendás filmrendező, Frank Capra egyik kedvence lett.

Knight publicisztikai és filmes tevékenysége mellett szépirodalommal is foglalkozott. Első elbeszélése a neves irodalmi lapnak számító Story magazinban jelent meg, első regényét 1934-ben adták ki, de nem aratott különösebb sikert. 1938-tól publikálta a Sam Small csodálatos kalandjait elmesélő novelláit, amelyre már felfigyelt a közönség.

Az elbeszélések sikerét is felülmúlta az ekkoriban napvilágot látott Lassie hazatér, amely először a Saturday Evening Post című hetilap hasábjain jelent meg folytatásokban, majd két évvel később könyvalakban is kiadták. A hűséges és ragaszkodó kutya történetét Knight saját "kutyaélményeiből" merítette. Amikor 1932-ben feleségül vette Jere Brylawski írónőt, egy farmon telepedtek le Pennsylvaniában, ahol sok kutyát tartottak, köztük skót juhászt is. Amikor Hollywoodba költöztek, csak egy kis terriert vittek magukkal, de az egy autóbalesetben elpusztult. Az író felesége vigasztalására egy kölyök skót juhászt vásárolt, aki a Toots névre hallgatott. A kutya végül Knight kedvence lett, mindenhová vitte magával, az állat odaadó hűsége, szeretete teljesen magával ragadta. Ez inspirálta a Lassie megírását is, amely megjelenése után nem sokkal az olvasók, majd - a filmfeldolgozások jóvoltából - a nézők kedvencévé is vált.

Szintén nagy sikert aratott a II. világháború nehéz napjaiban íródott és 1941-ben megjelent Légy hű magadhoz című háborúellenes regénye, egy tragikus szerelem története, a művet 1942-ben Tyrone Power és Joan Fontaine főszereplésével meg is filmesítették. A regény megjelenése után nem sokkal Knight újabb elbeszéléskötettel jelentkezett, a Sam Small csodálatos élete meleg humorral, szolid iróniával előadott történetei a szerző gyermekkorának élményeiből, a Menston környéki népmesékből, népi anekdotákból születtek. A magyar olvasó Szerb Antal fordításában ismerkedhetett meg a varázslatos történetekkel.

Könyveinek sikerét Knight már nem érhette meg: a háború alatt az amerikai hadsereg filmosztályánál szolgált, s 1943. január 15-én egy katonai géppel Holland Guayana (ma: Suriname) őserdeje felett lezuhant és szörnyethalt.

Egyetemi tanulmányait Lipcsében, később pedig Berlinben folytatta, ahol 1927 és 1933 között fontos szerepet játszott a város szellemi életében: verseket, glosszákat, riportokat, kritikákat és recenziókat írt neves berlini lapokba.

1928-ban látott napvilágot első ifjúsági regénye, a korabeli Berlinben játszódó Emil és a detektívek, amelyet 59 nyelvre fordítottak le. A harmincas években számos regényt írt, ekkor született többek között a ma már klasszikusnak számító Május 35 (1932) és A repülő osztály (1933). A könyvek sikeréhez hozzájárultak Walter Trier remek illusztrációi is.

Lukáts Kató (névvariáns: Kaeszné Lukács Kató) (Jászkarajenő, 1900. április 15. – Budapest, 1990. január 12.) magyar grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész.
Jászkarajenőn született, 1900. április 15-én. Grafikusként diplomázott 1925-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Mesterei Helbing Ferenc és Haranghy Jenő voltak. Még abban az évben férjhez ment Kaesz Gyula építész-, belsőépítészhez. 1926-tól önállóan dolgozott az alkalmazott grafikai különböző területein: reklámgrafikai munkákat, plakátokat, üzleti kártyákat, levélpapírokat, folyóirat címlapokat tervezett. 1930-tól árucsomagolás tervezéssel foglalkozott. (Altmann & Kühne, a Palmers, a Zwieback és a Del-Ka, a Boots & Co., a Koestlin és a Stühmer). Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner Nyomda számára (takarékbetétkönyvek, oklevelek, szignettek stb.), a békéscsabai Tevan Nyomda, valamint a budapesti Hungária Könyvkiadó és Nyomda számára.

Kalász Márton (Somberek, 1934. szeptember 8. – Budapest, 2021. december 30.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas (1971, 1987) magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2009).

A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele

• 1993-ban végeztem a Magyar Iparmûvészerti Főiskola Mesterképző Intézetének grafika-tipográfia szakán. 
• 1988 őszén három hónapot töltöttem egy holland művészeti főiskolán Groningenben (Akademia Minerva Groningen).
• 1989-ben az amerikai Print grafikai folyóirat pályázatán második díjat nyertem. 
• 1992 nyarán a Tempus Alapítvány támogatásával négy hónapot tanultam Angliában, a Brighton-i művészeti főiskolán (University of Brighton).
• 2002-ban elvégeztem a Magyar Iparművészeti Egyetem Művészeti és Kulturális Menedzserképző szakát. 
• 2005-óta tagja vagyok a Magyar Illusztrátorok társaságának. Jelenleg szabadfoglalkozású grafikusként dolgozom saját cégemen belül. Szívesen foglalkozom reklámgrafikával, de különösen szívesen készítek illusztrációkat és tervezek figurákat gyerekek számára.

1929. május 10. Nagygalambfalva – 2018. június 20. Budapest

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

A Hargita megyei Nagygalambfalván Kányádi Miklós gazdálkodó és László Julianna gyermekeként született.

Édesanyját 11 évesen elveszítette.

Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban, a Római Katolikus Főgimnáziumban és a fémipari középiskolában végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyarirodalom-szakos tanári diplomát, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.