Fazekas Anna
1905. november 15 – 1973. január 2.

Író, szerkesztő, tanár. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is.

Fekete István író 1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született Fekete Árpád (Dombóvár, 1863. okt. 5. – Budapest, 1933. jan. 17) tanító, iskolamester, gazdálkodó és Sipos Anna (Marcali, 1878. márc. 20. – Budapest, 1956. nov. 9.) első gyermekeként.

Az akkori kor szokásának megfelelően keményen nevelték. Az elemi iskola első négy és fél évét (1905–1910) szülőfalujában végezte el (édesapja is tanította), az ötödik évet már Kaposváron fejezte be. Miután nyáron a család is Kaposvárra költözött, édesapja gimnáziumba íratta, de egy sikertelen év után tanulmányait a polgári fiúiskolában folytatta. Ennek elvégzése után a kaposvári felső kereskedelmi iskolában tanult tovább és két év elvégzése után 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett, majd 1926-ig a hadseregben szolgált.

Forrai Katalin
zenetanár, karnagy 
(Debrecen, 1926. szeptember 25.–Budapest, 2004. december 30.)

Élt köztünk egy kedves arcú, harmóniát sugárzó nő, akit már fiatalon egy fél ország Kati néninek hívott. Mire tényleg kijárt neki a „néni”, addigra életműve, a zene iránti olthatatlan vonzalma örökifjúvá varázsolta arcát, tekintetét.

FRANKOVICS GYÖRGY

1945. december 9-én született Drávafokon. Podravinai horvát parasztcsaládban nőtt fel a Dráva menti Lakócsán. Meghatározó gyermekéveit itt, ebben az ősi horvát faluban töltötte, s az általános iskolát is itt végezte el. Tizennégy éves volt, amikor Budapestre kerül, hogy az – akkor még az országban egyetlen – szerb-horvát gimnáziumában tanuljon tovább. A középiskola elvégzése után egy évig képesítés nélküli tanító volt saját falujában. 1964-1968 között Pécsett a Tanárképző Főiskola Délszláv Tanszékén folytatta tanulmányait történelem-délszláv szakos hallgatóként.Mándoki László, a Baranyai Megyei Néprajzi Múzeum igazgatója ösztönzésére horvát meséket, találós kérdéseket, hiedelem mondákat gyujtött. Első tanulmányai a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében láttak napvilágot. Főiskolásként, Rónai Béla és Király Lajos vezetésével több somogyi és baranyai néprajzi gyujtőúton vett részt.

Ifjabb Fekete István 1932-ben született Ajkán, ahol édesapja, Fekete István író egy nagybirtok gazdasági főintézőjeként dolgozott. Ifjabb Fekete István 1956- ban úgy döntött, hogy a forradalomban vállalt szerepe miatt elhagyja az országot. 1963-ig Kanadában élt, ekkor az Egyesült Államokba költözött. Évtizedekig dolgozott masszőrként és fizikoterapeutaként, közben pedig sikeres írói és újságírói pályát futott be: közel húsz könyve jelent meg, riporterkedett a Chicago Tribune-nél, valamint önálló rovata volt az emigráció legismertebb magyar hetilapjában, a Kanadai Magyarságban.